Tudom azt hogy már rég le kellet volna irnom mindezt mert amig friss az élmény jobban ki lehet adni magunkbol de eddig valahogy nem jutottam ide hogy ezt megtegyem.Ismét közeleg a nagy nap.Közeleg egy ujabb félmaratoni verseny.Jol haladok a felkészüléssel azaz probálok visszatérni és a régi "formát" ujra elérni.Az igazat megvalva nem érzem azt sokat lassultam volna a sérülés miatt kihagyott hetek miatt.Sajnos az elöző félmaratonom nem igazán lett ojan mint vártam.Az elsöre valo felkészülésem végig fájdalmas gyötrelmes volt.Hol jol éreztem magam hol kinok közt szeltem a kilométereket.Szeptembertől kezdödött az egész.Én mint lelkes amatör aki addig csak híbe hoba fut de akkor tulságosan intenziven,persze hogy mindig sérülés a vége.Szeptemberben is vagyis azt azt követö idöszakot beleértve.Addig nem nagyon keresgéltem a neten fással kapcsolatos dolgok után.Akkor valamiért rám jött és találtam is jo oldalakat.Ott bukkantam rá az Oxigén kupára.Na gondoltam hajrá,futodili indul.El is keztm nagy hévvel a futást.Három hét után jött az elsö sorozat.Kitüztem egy célt amit hoztam is.48perc alatt10 km  minden képp ami sikerült is.Ekkor még annyira jo volt minden.De ezután rábukkantam egy résztávos edzésre a neten.Nagyon jo amugy és lehet töle fejlödni.Szintidök voltak megadva és azok le voltak bontva idörendben 400 méterenként.Na hajrá kinéztem magamnak  43:33  szintidöt.Szaladgáltam a páján körbe körbe tartva a szintidöket,megspékelve  repöpőfutásokkal már nehogy elaludjak a végére.Aztán jöttek is a fájdalmak.Valoszinüleg az oldalszalagok adták meg magukat.De mentem és mentem.Bemelegedve elviselhetö volt minden,csak a másnapok......El is ment hama egy honap és jött a második sorozat.Félelemmel mentem ki mert fájdalmaim voltak nem tuttam hogy fog menni a futás.Emlékezetes volt ez a verseny mert iutt azt hiszem tulléptem korlátaimat.Elindult a verseny.Most szándékosan a mezöny elején hejezkettem.A második ör közepére eléggé szétszakatt a mezöny.Én probáltam egy futotárshoz csatlakozni és mögötte maradva tartani a tempot.Fogynak a kilométerek és egyszer egy hangot hallok."Na mi van nem jössz?"Mondom magamban mi van?Hát ez elöttem futo srác szolt menjek már.Gondoltam mért?Alig éltem már de még hátra volt vagy másfél kör.Aztán megint."Gyere gyere!!"Mingyárt montam huzva ezzel az idöt.Nem hittem hogy menni fog de mellé majd elötte futottam azon vettem észre magam.Sokkal jobb érzés volt elöl futni mint utánna.Eröt adott ha én vezettem öt és nem forditva.Emelkedöknél láttam nem birta de bennem mégis volt egy kis plussz még.Sikerült egy kis elönyt is szereznem de a végére csak felzárkozott.Na és jött az utolso nagy domb.Na ott azt hittem elvérzek.Nagynehezen felértem a tetejére de lefele menet ugy sipolt a tüdöm mintha hangversenyen lennék.Akkor odaér a barátom és mongya nekem "huzd meg a végét".Gondoltam magamban huzzd te .....Nagyon kivoltam.Leértünk a dombrol de még kellet egy pár méter hogy eröt vegyek magamon.És hogy hogyan de a lábaim elkezdtek gyorsulni.Odaszoltam neki "na gyerünk"A szemem sarkábol leste ö jön e velem.Elöször csak kicsit gyorsitottam de ő ott volt.Na még de ő még mindig ott volt.Mérgemben magamban beszoltam "az .........na gyere te majom"Persze nem komolyan gondoltam csak hát a verseny és a kinok amik elöjöttek.Ugy begyorsitottam hogy hogyan magam sem tudom hogy szinte csak a lábomujjam érte a foldet ugy szettem a lábaimat.Itt átléptem teljesitö képességem határát mert kiesett minden ami körülöttem zajlott.Végül 2 másodpercel lemaradt.Annyira kihajtottam magam hogy az ájulás környékezett.Nem sok kellett volna már éreztem hogy szédülök és tompulok.De tuléltem.Az idö 44:04  Utánna gyalog kellet rohannom ki a vasutálomásra.Semmi nyujtás csak usgyi.Iszonyatosan sajogtak a lábaim alig vártam leülhessek de menni kellet mert csak egy orám volt kiérni.Tuléltem és meg voltam elégedve magammal.Probáltam valamijen formában utolérni a srácot hogy megköszönjem neki a segitséget,nélküle nem ment volna de nem sikerült.Azt hozzá kell tennem azota sem futottam le 44 alat a 10 km.Közben beneveztem a 2 Rotary félmaratoni távjára mint fö cél.Ez után telt az idö.Sokat szenvedtem a lábaim miatt.Volt egy jo hét ahhol tartottam az edzéskiirást utánna pedig kinos semmitérö hét jött és ez igy ment sokáig.Eközben ugy gondoltam hátha könnyebb lessz ha másokkal futom és csatlakoztam a heji Körutfutok se csapat tagjaihoz.Annyira szerencsétlenül jött ki minden.Nem is hittem volna mennyire más az ha az ember nem egyedül hanem társaságban fut.Na de nekem ott voltak a fájdalmaim.De nem elég hogy csak az egyik lábam de mind a kettö.Simán mentek a futások már mint fizikálisan pedig 60-80 között futottunk igaz laza tempoban.De jol éreztem magam de sajna sok volt a lábaimnak a sérülés miatt mert a fájdalom nem szünt.Sikerült párszol velük futnom persze ahogy éreztem magam.Gyogyszert kellet bevennem hogy mehessek mert annyira akartam futni.Mellete persze probáltam gyorsito edzéseket csinálni ami.......Hát utolag visszagondolva ott rontottam el.Lehet azért nem szünt a sérülés vagyis tuti azért de akartam és csináltam.Ja és azt tudni kell ebben az idöben nem volt munkahejem.Idöm volt pihenni persze ez nem fekvés volt.Végig ment közben az Oxigén sorozat is ahol sajnos 2-ön nem tudtam indulni munka miatt.Csalodott voltaam ez miatt de utolag nem bánom.Ha rajtam mult volna addig gyötörtem volna a lábaim amig járni tudok.De tudomásul vettem testem jelzéseit és tettem ellene.Talán ezért is lett ojan gyalázatos az elsö félmaratoni futásom.Lehet ha azt a pár hetet még kikinlodom magambol jobb lett volna.De persze közben találtam munkahejet is ahová vissza kellet szoknom.Nem volt könnyű a napi 10-12 orára visszaálni és ez pont a félmaraton elött 2.5 héttel......Folyt köv........