Nov 17.-én,szombaton rendezték a MEFOB úszóversenyt,amikor erről megkaptam a hírt,kb 2 héttel előtte,elkezdtem célirányosan edzeni rá. 2 hét alatt kellett alkotni valami olyat,amivel oda merek állni. Mert azért valljuk be,van egy két olyan magyar felnőtt válogatott úszó,aki egyetemiste/főiskolás,és azért ők előszeretettel jönnek erre el,mivel erre kapják a sulitól az ösztöndíjat. Játzi könnyedséggel ússzák végig akár az egész programot. Nos én nem vállaltam egész programot,lévén nem is vagyok válogatott úszó...
Nekem "csak" 100gyors és 200vegyesen kellett valami olyat alkotni,amire én büszke vagyok,és ha úgy adódik,akkor ott lehet az legjobbak körül.

Reggel mikor felkeltem olyan érzés fogott el,mintha életemben elősször mennék versenyezni, remegtem,tele voltam adrenalinnal és izgultam mint állat. Nem jó érzés,ilyenkor a gyomrom is összeszűkül és a 7 órás reggelizésnél sem nagyon tudok mit letolni a torkomon. A verseny 10kor kezdődött a bemelegítéssel,amire volt 45perc,ezt végig úsztam. Edzői utasításra 400fordított vegyessel kezdtem,400m erős gyors és 4x100 vegyes helyett( 50es medence lévén ezt nem nehéz lett volna kivitelezni) 400vegyest úsztam,aztán meg folyamatos gyorsot,amíg ki nem hívtak a vízből( ezt az edzésnaplóban nem rögzítettem,mivel nem számoltam hány métert úsztam le...) Az első szám az 50m-es gyors volt.Brutális iramban úsztak azt hittem ezt nem lehet fokozni,aztán Takács Krisztiánnak sikerült játszi könnyedséggel megvernie a teljes mezőnyt( Cseh Laci 3.lett). Kintről nézve is kemény volt. Jött a 100 gyors. Ha jól emlékszem akkor a 2. futam 4-es pályáján úsztam,ami elég nagy motiváció volt,hogy akkor legalább a futamot megnyerjem,ha már 4es pálya. De sajnos csak a 3.nak csaptam,viszont nagyon örültem,mivel az eddigi 100méteres csúcsom megdöntöttem, így 56.32ből csináltam 56.26ot,ami elég jó hír,hisz az 56.32-t 25méteres medencében úsztam,az új csúcsom meg 50esben. Ezt mind 2 hét alatt sikerült megcsinálni!!!!!!!!!!! Aztán jött egy hosszabb lélegzetvételnyi pihenőm,ez alatt kimentem a kinti medencébe és átvezettem,mivel úgy lesavasodtam a 100méter után,hogy a kimászással is gondom volt. A 200vegyesre kicsit fejben is kellett készülnöm,mivel az nem olyan,hogy beugrok,ledarálom és vége,ott a fordulókon sokat lehet nyerni illetve bukni is. A program szerint a 100gyors után volt még 100hát,100mell,100pille és utána jött volna a 200vegyes,de ezt megcserélték a 400 gyorssal,aminek annyira nem örültem,mert az plusz kb 10-15 perc volt. Aztán szólították az embereket a vegyeshez,2 futam volt, ott reménykedtem benne,hogy a 2. futamban indulok,mert az a gyengébb,így azt van esélyem megnyerni,ha a legjobb időm tudom úszni. DE nem így történt,a 8.pályára osztottak be az első futamba... 8ból 5 magyar válogatott is volt,köztük Cseh Laci,aki addig minden számban indult és mindegyikben dobogón állt,a 400at,ami közvetlenül a vegyes előtt volt,meg is nyerte...Egyértelmű volt innentől,hogy nekem az órával kell versenyeznem :) Pillén meglepődtem,mikor az utolsó tempóra oldalra vettem levegőt,hogy egyvonalban úszik kb 4-5 ember,köztük én is,és Laci is. Na mondom ennek meg lesz a böjtje,de toltam neki tovább háton is,éreztem hogy a 100gyors nagyon sokat kivett belőlem. Nem tudom pontosan hanyadiknak fordulhattam,de mikor a mell lehúzásból feljöttem akkor a szemem sarkából láttam,hogy már előttem vannak,nem is kicsit :( Nem baj,gondoltam,nekem az idő kell csak,nem a helyezés( főleg mert arra elég kevés esélyem volt,hogy dobogóra állhassak) . A mellettem úszó viszont egyre jobban fel rám mellen,egyértelmű volt,hogy gyorson nem hagyhatom ezt.Egy jó kis verseny alakult ki a végére a mellettem úszóval,akit végül sikerült lenyomnom,de nem mondom,hogy nem öntött el a sav... Laci nyert 2:08as idővel,nekem sajnos nem sikerült ebben a számban az egyéni legjobbam megúszni,de erre számítottam is. A 2:24es idő viszont nem olyan rossz,így 2 hét után, menni fog ez 2:20 alá is,és akkor a 2:21es időmet is meg fogom tudni dönteni. 
Ami nagyon jól esett,hogy Lacival lepacsizhattam. Megkérdezte,hogy én úsztam e a 8ason,mert hogy jól jöttem pillén,de hogy utána mi történt ? :D nevettem egyet,majd mondtam neki,hogy erős volt a kezdés,elvitt a hév,hogy egy vonalban úszhattam vele,és hát vissza ütött. Ő is nevetett ezen,majd mind ketten mentünk az utunkra,én a kinti medencébe levezetni,ő meg a sorba mert jöttek a váltók. 

Elég kemény nap volt,de ízelítőt kaptam,abból,hogy hová kell eljutni,ahhoz,ha valamit szeretnék még az úszásból elérni. Edzők szerint még van lehetőség bennem,nem vagyok olyan öreg. Így lehet egy időre dobom a triatlon és úszók. Triatlonban úgyis a hosszabb távokra lenne esélyem,ahhoz meg még fiatal vagyok,ott 30 felett kell jól menni,akkor meg már az úszóknál tényleg öreg leszek. Lehet most így 24 évesen értem el oda,ahová 16-17 évesen kellett volna. Bírom a monoton terhelés,a "kinyírom magam" edzéseket. A triatlonban megtanultam hogy semmit nem adnak olcsón,mindenért meg kell melózni,ez annak idején amikor otthagytam az úszást,ez akkor hiányzott. Lehet kellett a környezet váltás is. De minden esetre,most jól érzem magam,és melózom ezerrel,hogy ezek az eredmények még közelebb legyen a legjobbakhoz, úgy érzem még tudok javulni,amíg meg így vagyok ezzel addig biztos nyomom!! ;) 

Sziasztok!

Nem sokan ismertek szerintem, ezért egy rövid kis bemutatkozással indítanék.

Bartos Tamás vagyok, 24éves jelenleg triatlonozom. Kis koromban, fiatalon úszással kezdtem, ”később” (95ben) váltottam a triatlonra, ahol nagyon jól tudom kamatoztatni az úszásban megszerzett „tapasztalatokat” illetve gyorsaságot, amit persze fejleszteni kell folyamatosan. Nos ezért gondoltam úgy hogy elindulok egy senior úszóversenyen. Ezek a versenyek az idősebb, kiöregedett úszóknak lett kitalálva, hogy megmaradjon a sportjuk iránti vonzalmuk és ne punnyadjanak el nyugdíjas korukra. Hál’ Istennek olyanokra is gondoltak, akik kicsit fiatalabbak J

Budaörsön idén február 4-5.-én rendezték meg az idei évi rövidpályás senior országos bajnokságot, ahol lehetett indulni 50méteren, 100méteren minden úszás nemből valamint rendeztek 200gyors,vegyes és 100vegyes számokat is, mégis a legnagyobb sikere szerintem a 4x50méteres váltóknak voltak. Hihetetlen de nagyon sokan voltak! Majdnem minden versenyszámban férfiaknál volt minimum 6futam nőknél is 4 összejött (egy 10 pályás verseny 25ös medencéről beszélünk)

Szombat: elég szoros és erős program alakult ki nekem, amit nem gondoltam végig. 100m háton kezdtem a nevezési időmet csak úgy random írtuk be, nem gondoltam volna, hogy ezzel a legerősebb futamba fogok kerülni, de ott voltam. Hát akkor helyt is kell állni becsülettel. Mivel nem ismertem az ellenfeleim egy taktikám volt (minden versenyszámban) SATU MAXON nyomni az elejétől a végéig. Tökéletes rajttal, ki delfinezésekkel,és fordulókkal kivitelezve. Néha akadtak hibák, de ezek belefértek. 100háton 1:06.34es idővel csaptam be, amivel abszolútban az 5. helyezést értem el. De a korosztályt megnyertem. Hatalmas érzés volt, nem is a korosztályos arany, mint az hogy „legendás” úszókkal, magyar csúcstartókkal úszhattam,még ha meg is vertek ( Balajti Zoltán 1966 1:04.96!!)

Hátúszás után nem sok pihenés volt, átmozgatás szárazföldön, gatya csere és állhattam fel a 100pille rajtjához, ahol megint az utolsó, legerősebb futamban mentem. Taktika ugyanaz, eredmény: 1:04.26 ez az abszolút 3. eredmény volt, őrülten büszke voltam erre az időre, nem hittem volna J

Ezután szombatra már csak egy szám volt egyéniben hátra,a 100vegyes,ahol is a melltől nagyon tartottam( ezt az úszásnemet nemes egyszerűséggel utálom,nem is megy…) utolsó futam megint,már nagyon kezeltem ezt a „súlyt”, ilyenkor volt a legnagyobb csend az uszodában. Mindenki a legjobbakra volt kíváncsi. Minden tökéletesen sikerült, és mikor célba értem, éreztem, hogy ez egy nagyon jó idő, és mikor az eredmény jelzőre néztem, láttam csak a 4. idő, de 1:06.42vel ez így is bőven jobb, mint amire számítottam.  Jött a nap legjobb része a váltó, 4x50m vegyes mix váltó 2 nő és 2 férfi indult. Ebben a pillangót vállaltam,utána a 4x50es férfi váltó elsőként egy 26fél körüli idővel örvendeztettem meg a csapatom, ami végül 5. lett .

Vasárnap:  Erre a napra jutott a „király szám”, ahogy ezt a nagy világversenyeken mondják, a 100 gyors. Talán erre készültem fejben a legjobban. Megint utolsó futamos  voltam, de már az első futamnál lementem a rajtkövek mögötti padokhoz, szárazföldi melegíteni, a legmotiválóbb barátommal egy MP3 lejátszóval és egy kis KORN-nal. Éreztem, hogy itt most mindenkit szétszedek, főleg mert az egyik fiatal Érdi úszótól kaptam egy ARENA rövidnadrágot, ami az úszóknak is van. Rajtköre hívás, el, HOPP. Fejes, kidelfinezés, és már azt figyeltem, hogy benn vagyok, kinéztem oldalra az eredményjelzőre, és láttam,hogy mindenki a futamban percen belül villogó eredménnyel rendelkezik, nem akartam hinni a szememnek,mikor sorrendbe rakták az időket. LEGJOBB IDŐ! 56.32, és nem csak a mezőny legjobb idője, de egyéni csúcs is. Kész meg volt amit akartam 4 éves  egyéni csúcsot döntöttem. J Aznapra jutott még egy 200vegyesem.  Fel voltam pörögve a 100gyors eredményétől, éreztem az erőt magamban. Eszméletlenül könnyedén úsztam a hátról mellre fordulóig, 2-3 testhosszal elsőnek,zsebemben éreztem az újabb legjobb időt, de jött a mell… A fránya mell úszás. Végül a 2. helyen értem be 2:21es idővel, amire ugyan úgy büszke vagyok. Váltókból ezen a napon sem volt hiány, 4x50m férfi vegyes váltó és 4x50m gyors mix váltó.

A hosszú hétvégét 5 korosztályos arannyal és 2 váltós éremmel zártam, mindegyik egyéni számban saját egyéni csúcsot úsztam. Nagyon boldog vagyok, hatalmas motivációt jelentett ez, és értelmét nyerte a sok korán kelés. Na de nem is szaporítom a szót, megyek készülök tovább, mert hiába ezek a szép sikerek, idénre nem ez a fő célom,hanem hogy helyt álljak Nagyatádon a magyar Ironman országos bajnokságon. HAJRÁ POLYTHON !!! J

Sziasztok. Végre egy igazán jól sikerült versenyről is írhatok,ami nem csak kísérletezéssel töltöttem(étkezés a keróra,futásra).Hanem egyenesen élveztem. Rengeteg magyar drukkolt a pálya mellett vagy épp küzdött a pályán. Olyan volt,mintha itthon versenyeztem volna egy kicsit emeltebb szinvonalon(no meg ne sértődjenek az itthon verseny rendezők,de valljuk be kinn azért máshogy megy minden). Az LDT Team vezetői,szülői (Harsányi Zsuzsa és László Bence)is kinn voltak,segítettek nekünk(Bartos Dávid,Boronkay Péter és jó magam),hogy minden flottul menjen a versenyen és ne legyen gond a frissítésekkel,ebben a NUTREND termékekre támaszkodtunk és mint eddig mindig most is sokat segítettek. Köszönjük nekik.
A verseny előtt nagyon izgultam,noha majdnem mindenkinek azt mondtam,hogy ezt edzésnek fogom felfogni,lévén „melóból” megyek versenyre,de mégis volt bennem egy kis verseny szellem. Zsuzsi valahogy megérezte, első kérdése,hogy úszáson hol akarok kijönni? Mondtam egyértelmű,hogy az elsőkkel. Ez jobban nem is alakulhatott volna,mivel a 2 körös úszásból egy kört tök egyedül úsztam elől,a második körre felértek ketten egy váltós és egy egyéni,mondom akkor velük folytatom. Könnyed,jól eső mozgással sikerült végig úszni végül kijönni a 2. helyen,ami mint utólag kiderült az egyénik között elsőnek számít,mivel előttem váltós úszó volt. Hát én már a 2. helytől is felvoltam pörögve,mondom ha törik,ha szakad itt nagyon KELL menni. A depó utáni szöszölést követően nagy előnyre tett szert a váltó csapat( nekik nem kellett neoprénnel bíbelődniük) nem is törekedtem rá,hogy felérjek rájuk,mivel egy dolgot megtanultam már az osztrákokról. Mindegyik egy motor amikor a kerékpárjára ül és a 40es tempó nekik laza utazó! Hát nekem még nem az. Tehát gondoltam megyek egy saját tempót az oda-vissza pályán ( 22 volt egy kör, 4szer tettük meg). Nagy meglepődésemre már a lenti fordítónál beértem az előttem haladót,viszont maximum 500-600métert voltam elől,mivel pont akkor értek fel a „gépek” is. Köztük egy magyarral Nagy Gerivel. Próbáltam velük menni,10km-t sikerült is,de éreztem,ha most küzdök itt,hogy ott maradjak,akkor nagy bezuhanás lesz és feladással fog zárulni,szóval visszaálltam a saját tempómra. Nagyon jól el sikerült kapnom a ritmus a további körökre,és érzésre nagyon jól haladtam a néha elég erős szembeszél ellenére is. Mikor leszálltam a kerékpárról, egy furcsa érzés fogott el,tudok futni,nincsenek beállva a lábaim,jól esik a futó mozgás,semmi gond nincs . Kényelmes depózás után indultam a 10. helyen futni,nem akartam elkapkodni,hosszú az a futás,végig akartam futni. Eszméletlen érzés volt,hogy a pályán mindneki szurkolt mindnekinek,és volt  1-2 olyan ügyesebb emberke is,aki elolvasta a rajtszámomon a nevem és úgy szurkolt. A hideg futkosott a hátamon. Persze anya és apa is ott voltak és ők is bíztattak,Zsuzsiék is mindig tudtak valami olyat mondani,ami jól esett és motivált. 5 körös volt a futás hát nem mondom,hogy jól esett ennyiszer azon a pályán körözni,de Atádon is sok körös,szokni kell.
Mikor a célegyenesbe értem már megpillantottam a megváltást jelentő célkaput és alatta a futó órát,ami akkor 4:29:28at mutatott,beszúrtam a tekintetem és elkezdtem futni,mint akinek az élete múlik rajta „csak azért is meg lesz 4:30on belül” felkiáltással. Meglett 4:30on belül méghozz 4:29:54 lett. Nagyon jól éreztem magam végig a versenyen. Semmi görcs,még csak nyoma sem volt. Fáradtan azért fáradtak voltak a lábaim,előző héten Orfűn is volt egy hasonló távú verseny,az ráadásul durvább pálya volt.
Nagyon boldog vagyok,most újult erővel fogok tovább készülni. Persze egy jól megérdemelt pihenés után. 

Kicsit elmaradva a beszámolókkal,de gyorsan pótolom.

Nagykanizsai rövidtávú duatlon OB-val kezdődött  az idei versenyszezonom. Nos tőlem furcsa módon duatlont választottam,ráadásul rövidtávon( 10km-40km-5km). Edzésnek fogtam fel,legalábbis a terveimben így szerepelt. A rajt előtt öcsémmel kimentünk megnézni a futópályát amin az első futás alkalmával 4kört, a második futásnál 2 kört kellett megtenni. Kicsit elkeserített,hogy van benne egy „kicsi” szint különbség,de úgy voltam vele,tökéletes edzés lesz.Ellőtték a rajtot és sajnos előjött,hogy akkor ez most egy verseny,az első kört elég erősre futottam. Éreztem ebből gond lehet,szóval szépen visszavettem és beálltam a saját „utazó” tempómra,aminek a következménye az lett,hogy szépen csúsztam hátra. Picit zavart a tény,hogy egyre hátrébb vagyok,de gondoltam akkor majd kerékpáron behozom ezt a sok hátrányt. Annak ellenére,hogy idén nullát résztávoztam és szinte csak hosszút futok,elég szép időt futottam ( 38:54). Jöhetett a kerékpáros rész(40km) . Technikásnak nevezhető pályán tekertünk,egy „T” alakot kellett 6szor megtenni. Körönként jöttem fel 2-3 embernyit azokhoz,akikkel elkezdtem a futást,végül sikerült köztük leszállnom. A második futásról túl sokat nem tudok mesélni,mivel a kerón voltak gondjaim a vádli görccsel,és sajnos ez nem akart múlni. Kénytelen voltam kiállni. Nem egy siker történet,de nem akartam semmi sérülést összeszedni a szezon elején.

A sorban a következő verseny egy már hagyományos verseny volt, tiszaújvárosi klubcsapat OB (szombaton) és egy sprint másnap. A klubcsapat versenyre egy 4fős különítménnyel álltunk rajthoz az ELTE színeiben ( Kis Gyula,Székely Gellért,Bartos Dávid és jó magam), megjegyezném az ELTE-nek volt még „F” csapata is!!!! A verseny a tervek szerint alakult. Az úszást egy közepes iramban toltuk. A kerékpár részről ezt nem mondhatnám el,haladtunk elég szépen,sőt! (28:32-es tiszta idővel szálltunk le). A tervek szerint nekem az úszást kellett vinni és kerón kellett vállalnom sokat,tehát a futásra meradtak 3an,annyi elég lesz. Ennek ellenére azért kimentem egyet kocogni. Az eredmény önmagáért beszél: amatőrök között nyertünk,bő 3 perces előnnyel,amit kerékpáron szedtünk össze!

Másnap,vasárnap, jöhetett az egyéni sprint. Gondoltam laza verseny lesz,láttam lesz kivel úszni Flander Marci személyében,akivel véletlenül egy pályára kerültünk,ő kerón is erős,szóval el is mehetünk és futásra jók leszünk már. Nos ez sajnos nem így történt,az úszáson semmi gond nem volt,első-második helyen jöttünk ki,de hogy a depóban valamit nagyon elszúrtam az tuti,mivel lemaradtam Marciról,hatalmas hibámnak az lett a következménye,hogy a mögöttem jövő „vonatra” kellett beállnom,hogy ne nyírjam magam olyan intenzíven a futás előtt. Sajnos ebben a bolyban csak 3-4en dolgoztunk azért,hogy felérjünk,így sokat nem tudtunk előre haladni,Marci nagyon keményen ment elől… A futás szinte papírforma volt,ami azt jelenti,hogy akik semmit nem tettek a bolyban hogy haladjunk ők bomba időket futottak,akik dolgoztak benne rendesen,azok pedig egy közepes iramban teljesítettek. Nekem ez egy gyenge 10 körüli helyezést jelentett. El voltam keseredve,mivel előző évben a korosztályomban legalább sikerült dobogóra állnom,de most csak a 6. lettem.

Tiszaújváros után jöhetett Orfű. Nem mondom,hogy nagy reményekkel vártam,főleg mert a verseny előtti napokban még mindig változott a kerékpáros pálya,aminek egyáltalán nem örültem. Egyáltalán nem lehetett semmi tervvel oda menni,mivel kb teljesen lutri volt,hogy akkor mi lesz a pálya. Ráadásul egyszer,2 éve már indultam itt és akkor sajnos a pálya nyert és a hőség. Feladni kényszerültem a versenyt,életem első fél távját. Tehát egyértelmű volt a cél,célba kell érni! Ez az év eddig nem úgy néz ki,hogy a tökéletes formáról szólna nekem. Az úszás rajtját követően csak úgy repültem a vízben,élveztem az első olyan neoprénes úszásom,amikor egy jó neoprénben úszhatok. De ezután jött valami,amit nem értettem,beállt a kezem,nehézzé vált minden egyes tempó a vízben,küzdöttem de mind hiába,egyre jobban nyírtam magam. Mikor kijöttem a vízből azt sem tudtam hol vagyok,a depóban szabályosan szédültem(de a neoprén elsőre lejött). Kezdtem aggódni,hogy ez így nem lesz jó. Mikor toltam ki a biciklim a depóból,már nem volt semmi gond,koncentrálhattam a bringás etapra,2 éve ezt szúrtam el,mint az utólagos elemzéseimből kiderült. Sok frissítés és csak okosan. Az első körben egy rendőrnek,aki a pálya biztosítására lett kiállítva a magyarhertelendi kereszteződésbe ahol balra kellett kanyarodnunk, ő elküldött minket( Petsuk Zolit és engem) jobbra! Köszi,tudtam a pályát és csodálkoztam is,de nekünk balra kell mennünk. Meg is fordultam,bár kicsit bizonytalan voltam a dologban. A minket szemmel tartó versenybíró leállt beszélgetni a rendőrrel. Senki nem foglalkozott azzal,hogy egy versenyző még a rossz irányba tart(no comment). Végül Zoli is a jó útra lett terelve. A kerékpár során nem változott semmi,tök egyedül tekertem. Egy dolog viszont nagyon zavart,még pedig,hogy a mögöttem haladó 4 fős BOLY folyamatosan közeledett,a végére fel is értek. Mivel tudtam a futó pályát az előzőnapi átmozgatást itt csináltuk Dáviddal,így lélekben fel voltam készülve,hogy bizony fájni fog. A futó pálya lényegében egy bringás út volt Pécs irányába,az elején a parton futottunk ami sík,majd jött egy kis lankásabb,dimbes-dombos rész,a fordítóig az utolsó 1,6km 110m szinttel (!!!!) kettő 10%os emelkedővel megspékelve… És akkor jöttek újra a gondok,a combom annyira begörcsölt,hogy lépni is alig tudtam. Ez sajnos végig kísért a futás során. Tehát a futó időm elég gyalázatosra sikerült,de a célba beértem,és legyőztem Orfűt! 

Balatonfüreden került megrendezésre az idei évben az egyik legfontosabb felkészülésnek számító versenyem, a BalatonMan keretein belül megrendezett balaton speciál. Ebben a versenyszámban a rajthoz állóknak az úszáson egy kört, 1900métert,kerékpáron 6kört,180km-et és futáson 4kört,11km-et kellett teljesíteniük.

A versenyre öcsémmel és szüleimmel utaztunk le már pénteken,hogy a szombati korai rajt ne legyen gond,illetve,hogy a 2 depós versenyre a futó cuccunkat is le tudjuk adni pénteken,az erre kijelölt helyen időben.

Verseny előtti este nem pont úgy sikerült az alvás,pihenés,ahogy azt terveztem(itt azt hiszem öcsém nevében is beszélhetek). A szomszédban egész éjjel zúzták a bulit és ami a legmegdöbbentőbb volt,hogy délután 6kor a fiatalok már csatak részegek voltak és sajnos ez az este folyamán csak fokozódott… El lehet képzelni a szitut. Nem a legoptimálisabb

Reggel korai kelés után gyors be depózás,beöltözés neoprénbe és nyomás be a vízbe,hogy az ígért 8 órás rajt előtt még tudjunk is egy keveset melegíteni. Sajnos a melegítésnek nem sok értelme volt,mivel a 8 órás rajt kb 15 percet csúszott. Neoprénben(gumi ruhában) a napon állni negyed órát,felért egy szaunázással is,nem volt a legjobb.

Negyed óra csúszás után ellőtték a rajtot,hát ahogy azt kell és ahogy azt tanítják „ hogyan NE csináljuk” úgy sikerült a rajtnál beragadni. A befutást követően,ahol már inkább úszással kell haladni illetve ugrálással,nos kaptam pár pofont,volt olyan aki konkrétan rám ugrott. Nem kicsit lepődtem meg. De nem volt szabad Csőke Balázs sapkáját elveszíteni,végig őt figyeltem,terveim szerint mögötte úszom le az 1,9km-es verseny távot. Megnyugodtam,mikor észre vettem,gyorsan felúsztam a lábvízére és már indulhatott is az utazás. Az első bóját nagyon nehezen találtuk meg,nem azért de fehér bójákat letenni egy nyílt vizes úszáshoz… A második bóját konkrétan nem is találtuk,ott az össze-vissza úszásban kiestem a ritmusból,akkor vettem észre,hogy nem csak én vagyok Balázs lábvizén,tehát gondoltam amíg összeszedem magam addig beállok a srácok mögé( Gábe Tomi és Hadházi Máté ) mögé. Végül megtaláltuk a fehér bóját . Visszafelé már az iram sem volt „utazó” ott szakadtam már,fejben már keróztam J Az úszó időm elég kecsegtető volt,bár még van mit javítani rajta,de még van időm ( 25:10) A depóban jó sokat szöszöltem,úgy érzem a depó-gyorsaságom már a múltté,azt hallottam,hogy nem ezen múlik,és nagyon igaz. Nem is siettem el a dolgot,fontos volt,hogy minden a megfelelő helyére kerüljön.

Indult a kerékpáros etap,180km. A rajt előtt Nagy Geri mesélt egy keveset a pályáról. A lényeg,neki az erős iramú kör 31es átlagra jött ki(!) a közepes iramú 26osra… Ebből levontam a kellő következtetéseketà BAROMI KEMÉNY A PÁLYA. Az első körön valahogy nem találtam magam. Az emelkedő,amiről beszéltek,hogy az első 9km emelkedik,nem gondoltam volna ,hogy az 300m szintet jelent. Ezt 6szor kellett megmászni,viszont Pécsely előtt egy hosszú lejtmenet volt kompenzálásként. A 3.körben elgondolkoztam rajta,lehet inkább futok félmarathont,minthogy  letekerjek még 3 kört,az egyre gyilkosabb emelkedős pályán. Az első 2 körben még kellemes árnyék volt az emelkedőn,de a 3.körben ennek nyoma sem volt,a negyedik és ötödik körben konkrétan grilleződtem felfelé. A frissítéssel folyamatosan operáltam,de valahogy nem éreztem hogy elég volna,vízzel locsoltam magam,izot és vizet is ittam plusz emellé mindent amit kell toltam,a folyadékokat minden körben 2szer (!) cseréltem. Mégis az 5. körben mikor visszaértem minden bajom volt. Tulajdonképpen az is zavart,hogy nem tudtam hogy állok, öcsémhez képest érdekelt a különbség,de nem tudtam. Verseny előtt azt számolgattuk Dáviddal,hogy kb az 5.körben fojuk majd körözni apát. Megláttam a pályát,biztos voltam benne,hogy ez a körözés már a 4.körben össze fog jönni és kb az emelkedő tetejére tettem. De nem volt semmi,nem láttam apát,és aztán az 5. körben sem láttam,pedig voltak olyan szakaszok,ahol elég sokáig előre lehetett látni. Aztán mentem ki az 6.körre vegyes érzelmekkel, és ott állt átöltözve… Megtörtem. Addig is volt bennem egy olyan érzés,hogy én többet nem akarok felmenni azon az emelkedőn,már akkor bekapcsolt egy biztonsági kapcsoló. Megálltam apa és anya odarohantak,hogy mit tudnak segíteni,látták hogy nagy a gond. Leültem a keróm mellé,amit akkor már apa fogott,és sírtam,hogy nem tudok tovább menni,nem érzem jól magam,szédülök,hányingerem van… kénytelen voltam ennél a pontnál egy nehéz,de fontos döntést hozni. Pedig akkorra már tudtam,hogy több mint negyed óra előnyöm volt a 4.helyhez képest,aki öcsém volt,de akkor sem tudtam kimenni. Nagyon rossz érzés volt. Aztán megvártam az árnyékban öcsémet is,szegény nagyon ki volt,ő is halál közeli ponton lehetett,fájt/görcsölt mindene. Kiment a 6.körre,minden tiszteletem. Míg ő kinn volt még egy 30km-re én megkerestem a mentősöket,mert nem javult az állapotom,sőt egyre jobban szédültem.

Dávid letekerte a 180km-et nagy görcsök között szállt le a keróról,akkor még a 3. helyen,de sajnos mögötte ott jött a 4. is és az 5. is.

Futáson még egy kört megnéztem ,drukkoltam neki,de utána siettem be a szállásra,mert indultunk táborba.

Hétfőn már Livignoban, Olaszországban(1800méteren) edzettünk,átmozgattunk és elkezdtük az akklimatizálódást. 

Helló

Az idei évem nagy tervekkel és egy még nagyobb elhatározással indult. Meg csinálom Nagyatádon az ironmant. Ennek tükrében telt a teljes év. Kb 3 éve hanyagolom a duatlon versenyeket,idén mégis bevállaltam egyet,ráadásul ha már lúd legyen kövér,egyből egy rövid távú duatlont ( 10-40-5). Sajnos a Nagykanizsai pálya kifogott rajtam. Az első,10km-es futáson semmi gondom nem volt,meglepően jó időt futottam(magamhoz képest, 38:54). A kerékpár is úgy éreztem jól megy,a futáson kapott hátrányomat körről körre dolgoztam le. De sajnos túl gyorsan dolgoztam le,nagyon hamar felakartam érni az elejére,így az amúgy nem bolyozós versenyen hamar kipukkantam. Hatalmas amatőr hibát követtem el,elkerékpároztam magam. A második futásra kimenet közben begörcsöltem és kénytelen voltam kiállni,nehogy a görcsből összeszedjek valami komolyabb sérülést is. Első verseny volt abban az évben,és hát akár hogy is nézzük,nem volt jó ómen a görcs. 
Második versenyem,amiről megemlékeznék,az időrendben az a Tiszaújvárosi 2 napos ( klubcsapat OB és egyéni) verseny volna. A 2 napos rendezvényen első nap volt a klubbok által legfontosabb esemény a klubcsapat OB,Ezt siekresen behúztuk,egy elég kemény kerózással és futással :) . Második nap volt az egyéni,ami nem úgy sikerült,megint ahogy szerettem volna. Úszáson 2.nak jöttem ki, ezzel semmi gondom,kerékpáron tököltünk így a futók felértek,innentől tudtam,hogy a tavalyi eredményemet már nem fogom tudni megismételni,de oda tettem magam futáson is, egy abszolult 12. helyre volt elegendő. 
Tiszaúj város után utaztunk Orfűre,persze nem egyből :) Ott az első komolyabb, az ironman távhoz legjobban hasonlító távú verseny várt ránk,egy középtáv,ami nem mellesleg OB is volt ( mai napig nem értem,miért erre tűzték ki az OB-t...brutális a pálya...). Verseny előtti napon átmozgatás néven elmentünk öcsémmel megnézni a futó pályát. Mikor megláttam,rosszul lettem. Inkább futottam volna x-kört a tó körül 40 fokban frissítő nélkül,minthogy 1et is az idei pályán( aki volt tudja,de a többieknek leírom,2010 ben is volt OB Orfűn,akkor a tó körül volt a futás,a 20km-t 4 körben bonyolították le,az 5kilis körből kb 1,5km-en volt árnyék,nos ezen a 1,5kmen volt elhelyezve a 2 frissító állomás is,a maradék 3,5kmen semmi nem volt...). A verseny napján nagyon rosszul keltem,nem éreztem semmi erőt magamban,talán közre játszott az is,hogy tudtam mi vár rám a futó pályán,nem tudom. Az úszásnál már gondok voltak,egyszerűen nem esett jól a tempó. Nem voltam elégedett a legerősebb számommal. A kerékpáron megint csak a gondok halmozódtak,görcs,fáradt combok...stb. És jött a futás... 2010ben kénytelen voltam feladni a verseny,idén azzal a céllal indultam el,ha törik ha szakad célba érek. Nos ez az eltökéltség meg is maradt,de nagyon sok szenvedés árán értem célba. Rá egy hétre Bécsbe mentünk egy ugyanilyen távra. Elég sűrű volt a menü,féltem tőle,hogy ott is probléma lesz,mert keveset pihentem,így próbáltam reálisan,talán kicsit alul értékelni magamat. Így nem volt teher rajtam. Ennek ellenére a hajnali utazás alatt végig izgultam Bécsig az utat,egy falat sem ment le a reggeliből a torkomon,pedig kellett volna :/ . Megérkeztünk a verseny központba,átvettünk mindent,maradt keményen 30 perc melegítésre. Nagyon kiszámoltuk. A víz hideg volt,a levegő sem volt hűvös volt. Úszáson csoda történt :) jól éreztem magam első körön nagy előnyre tettem szert,aztán ez a 2.kör alatt elkezdett fogyni,végül felértek rám 2en is,de nem bántam,volt lábvizem,a végén kielőzve őket elsőnek értem partot. Mondanom sem kell egyből megjött a kedvem egy jó versenyzéshez. :) Kerékpáron a motoros mögött menni külföldi féltávon maga a mámor :) Sajnos nem tartott sokáig ez a mámorom,mivel a kicsit lasabba úszó ám de gépekként tekerő osztrákok hamar felértek,próbáltam menni velük( a nem bolyozást betartva) de éreztem,hogy ha velük megyek,akkor nem fogok futni sem már... Tehát hagytam elmenni őket. A 4 körös kerékpáron innentől kezdve erőt beosztva próbáltam tekerni. Végül egy 2:26:01-es közepesen gyenge idővel száltam le. ( öcsém is pont ennyit tekert mp-re pontosan,pedig ő 8-10perccel mögöttem volt :) ). Jött a futás,gondoltam szép kényelmesen kezdem el,olyan iramban amit a végéig bírok majd. 4km-es körök voltak és elég szépen fogytak a km-ek,nagyon sokan szurkoltak a pálya mellett,magyarul,németül,a nevemet üvöltözték. Végül a célegyenesben láttam,hogy meg lehet 4:30on belül az időm,ami meg is lett,boldog voltam,első olyan verseny volt,ahol a futásommal meg vagyok elégedve. Év elejéhez képest a keró sem volt szörnyű,de abban ott maradt olyan 5-6 perc is.

Ezután jöhetett egy kisebb pihenés,majd a Balaton parton egy kemény verseny. Speciál távon álltam rajthoz a Balatonman-en, mondván az ironmanhez tökéltes lesz,fekszik majd nekem a dolog ( 1,9km úszás,180km keró,11km futás) úszáson egy nagyon jó csoporttal értem partot. Kerékpáron az első meglepetés olyan 10km-nél jött,egy brutális nagy hegyre kellett felmenni, és 6körös volt a keró,hamar végig futott az agyamon,hogy akkor ide még 5 ször kell majd felmászni. :( Nem nagyon örültem ennek,főleg mert a 3.kör környékén már a nap is oda sütött és a 40 fokban nem volt kellemes gyök2-vel felmenni. Minden bajom volt,tudtam,hogy előttem nagyon sokkal ver az 1. és a 2. és azt is hogy mögöttem a 4.,öcsém, is sokkal jön. De egyszerűen nem bírtam kimenni a 6.körre. Nagyon fájt a szívem,sok minden végig futott bennem elősször is,hogy 3. helyen vagyok másodszor,hogy van e értelme az egésznek,harmadszor hogy mi lesz így az ironman-en... Végül az 5. kör után kiáltam. Még aznap mentem el Olaszországba magaslati edzőtáborba 3 és fél hétre 1800m magasra. Kellemes volt,így utólag sajnos,nem úgy sült el,ahogy annak kellett volna,de akkor is szép helyen voltunk,és jókat edzettünk :).Mikor hazajöttünk volt egy váltó OB-s megmérettetésem még az ironman előtti héten,amit megnyertünk az ELTE-BEAC-Polythlon klubnak.

Jött az ironman,amire annyira vártam,amitől annyira féltem,és amire készültem mint fejben,mint lélekben. Rengeteg tanácsot kértem és még többet kaptam. Szerettem volna valami maradandót alkotni,így kitűztem célul az úszó pálya csúcsot ( 46:32- Csőke Balázs neoprénben). Az úszás nem volt neoprénes,ennek ellenére megállapodtam apával,ha az első kör 22:30 vagy azon belül van akkor nyomom tovább,ha csak 1mp-el is kívül esik,akkor beállok lábvízre. Ennek fényében el is kezdtem elég erősen,első bólyánál már elsőnek fordultam. Az utolsó bólya és a part közötti szakasz kb 600m lehetett,nem láttam a partot és a kajakosban meg nem bíztam( így utólag nagy hiba) és úsztam egy nagy "kiflit" a vissza úton,mikor partra értem hallom,hogy Péter Attila mondja az időm: 23:1x,nem voltam boldog. Visszafutottam a 2.körre és szépen megvártam a mögöttem 10-15mp-el lemaradt srácokat,és beálltam mögéjük lábvízre,innentől már a kerékpárra gondoltam. Úszás után teljesen átöltöztam,ami sok időbe került... Kimentem a pályára,nem akartam arra gondolni,hogy 180km,inkább csak arra,hogy 80km( ennyi volt a Gyékényes-Nagyatád között szakasz,ez után volt 3x30km-es kör). Aztán körről körre gondolkoztam és frissítettem minden állomáson. Kezdett nagyon meleg lenni,az utolsó körben már kezdett elegem lenni a nyergen ülésből,és vártam már,hogy kimehessek futni( ilyen sem fordult velem elő még soha,a futást sosem vártam,az nekem mindig nyűg volt,most mégis...). Kivették a kezemből a kerékpárom és irány az öltöző,mindenféle érzés kavargott bennem,semmit nem tudtam a helyzetemről,csak annyit,hogy most jön életem első maratonja,okosan kell csináljam,mert gond lesz ha nem. Letusoltam magam hideg vízzel,hogy lemossam az izzadságot. Majd kimentem futni. Mint utólag megnéztem 9.ként. Feltűnt,hogy kevesen vagyunk a pályán,de nem számoltam utána. :) az első 3 körrel semmi gond nem volt,illetve csak a szokásos,fáradtság. Aztán jöttek a problémák,ahogy az szokott lenni ilyenkor csőstül!!! Görcs mindenhol,ahol nem kéne. Nagy szenvedés elé néztem,mivel a futás 11 kör volt. De minden áron célba akartam érni. A kitűzött 10 órás időről letettem,valahol a6 kör környékén, pedig a kerékpár végén még meg volt a rész időm,de abból a futásból,ami már akkor csak totyogásnak és sétának volt nevezhető,tudtam hogy nem lesz 10 órán belüli vég idő. IGazából erre a szituációra nem volt forgató könyv,ezt akkor kellett megírni: VÉGIG KELL MENNI A ZÖLDSZŐNYEGIG,utána össze lehet esni. Amikro áthaladtam a célkapu alatt,próbálta sírni,de annyira kiszáradtam,hogy csak porzott a könnycsatornám. Pedig nagyon felszabadultam. 11ó38percig tartott a szenvedésem. Túl éltem,ezután jöhetett a pihenő! Ami nem tartott sokáig,mivel öcsém kitalálta,hogy menjünk Balassagyarmatra egy sprint távra bohóckodni egyet (ironman utáni hétvégén...) Hát felmentünk. Úszáson közép mezőny vége felé jöttem ki,hát majdnem felrobbantam,hogy lehet ilyen szarul úszni,de betudtam az ironmannak :) Aztán kerón elkattantam,az nagyon ment,sorra szedtem össze mindenkit,az utolsó körben a lejtőn egy picit meghúztam a sort,hogy minnél kevesebben maradjunk,mint utólag kiderült ez olyan 70es tempó volt. Futás megkezdésénél 20an maradtunk,én szépen hagytam hogy a gyors lábúak elrobogjanak mellettem,aztán mikor az utolsó is elment,furcsa érzésem volt. Tudtam futni,jól esett a futás,hát elkezdtem csavarni neki,szedtem is össze a fejre állókat,olyan 2,5nél volt egy vissza fordító,ahol láttam a mögöttem jövőket,és be tudtam mérni őket. Megláttam öcsém is,de a firdítótól messze volt még én meg már,tudtam hogy nem érhet fel. Leszóltam a gépházba,hogy dobjanak még egy lapáttal a kazánba,mert menni kell. Meg is történt, sikerült beérni a célba 3.nak :D Óriási volt,akkor úgy döntöttem 2012re ennyi elég is volt a triatlonból,jöhet végre a pihenő :) Fadd-Domboriba már csak nézőként mentem le. Ahol részese lehettem talán az egyik legizgalmasabb versenynek,amit öcsém vívott az első helyért, óriási sprint befutóval nyert sprint távon,úgy,hogy előtte 2 héttel még ironmant csinált( 9ó49p) ahol 8.lett abszolultban,szóval RESPECT ;)

Ősszel még volt egy maraton váltó,ahol csak a 4,5km-es szakaszt vállaltam betegség miatt,utána meg Dunaújvárosban voltunk egy 24 órás úszó kínzáson,amit megnyert a csapat amiben úsztam,új pálya csúccsal 125km-re javítva a 118km-es addigi csúcsot.

Most az ősz folyamán csak úszok,és a 2013as senior rövid pályás OB-ra készülök,ahol első kategóriásként szeretnék néhány számban országos csúccsal felkerülni a listákra.

Majd januárban eldől,hogy lesz e 2013as befutó pólóm is Atádról. De egyenlőre a tanulás miatt úgy néz ki ez az év kimarad majd :/