VÉGRE ELJÖTT A NAGY NAP, VÁR A TÓ ,JAJ DE JÓÓÓ !!
A rajtnál bezsélgetve várjuk az indulást,testvérem már előre ment az aútoval. Végre visszaszámolás, hangosan,boldogan,ééés RAJT!!! Kocogok, integetek, vigyorgok, mért is ne? ITT VAGYOK FUTHATOK !!!! HURÁÁÁ!! Beszélgetve telik az első félóra,aztán ritkulnak körülöttem a futók, nem baj csak előre!!Túl vagyok Aszófőn,Pécselen,testvérem lelkesen frissit,biztat. Várom az emelkedöket,hogy jöjjön utána a föld út , ami nem szeretem rész számomra. Végre rá fordulunk,poros köves,ferde terep.Féleknehogy elessek.de a vártnál jobban meg,jól haladok, előttem mennek,ez jó. De egy balra kanyarban két hatalmas ló néz le rám ijedten,kicsit ágaskodnak,én világcsúcsot döntve ugrom be a bokorba. Lóvaskocsi el,én kalapáló szivveréssel,remegő lábakkal vissza az útra . Pár méter múlva egy rendező szól,lóvak vannak a pályán.. A bokám a jobb lábamon erősen fáj,de nem kéne a másik fordult ki 2 hete és az most jó.De megyek tovább,jön az erős szél,majd az eső.Hol melegem van,hol fázom.Várom már a Keszthelyi pontot.Végre le ülhetek,leves,szárazruha, pihi. De testvérem tekintete tovább menésre késztett.Elhúz mellette, FÚSSSÁL kiáltással, és ez még kb.ezerszer hallom a 212 kilin. / köszi / Kocogom,magányosan,sötétedik,nem szeretem,de ez nem kívánság müsor.A vágyam ,minnél előbb Balatonboglárra érni.De nem nagyon haladok.Mire be érek kb:14 perc a hátrányom.Kapok tésztát,biztatást,testvérem még frissit,és zavar tovább.De nem nagyon , megy,mindenen fáj, a fejemet kivéve.Hurááá,ez is jó, legalább fejben jó vagyok,na akkor valamin változtatni kéne,hátha jobb lesz. Átváltok 10 lépés gyaloglás, 20 futásra,majd már csak 10 futás 20 gyaloglásra,de igy haladva egyszer csak az egér tempomban kezdek folyamatosan kocogni , és nagyon lazának éreztem magam mire Fonyódra értem.Innen már a Balatovilágosi pont vonzott nagyon.Sokat nyaraltam erre,jól ismeren az alsó részt,és tudtam nem lesz könnyü felmászni a vasuti átjátóhoz. Végül valahogy csak oda értem .És még a 24 órán belül voltam picivel. HÚrááá! Kis kocogás útán már messziről láttam SK.ismerős arcát, megnézte fájó lábam ,fejét csóválva,mondá, lehet,hogy begyúlldt a csonthártyám,talán okosabb lenne megállni.Ezen jó darabig gondolkodtam mikor a frissités után elindultam.De mentem a hosszú nagyon hosszú vikkendházak közöt.A váltósók sorra előztek,és gratuláltak,biztattak.Jó, akkor megyek lássák még tudok futni, de ez már nem volt az igazi .Nagyon álmos voltam,a szemem nem maradt nyitva ,pedig nagyon akartam. Néha a keritésen, néha a bokorban ébredtem, de a lábam az,isten adta , tudta az utat , vitt előre . Valahol, /nem emlékszem / kaptam 2 db koffein bogyót.Na ez úgy felébresztett ,hogy újra tudtam " temposabban" kocogni .Ekkor már semmit nem ettem,inni ittam,valahol ettem meggyet,de nem volt jó. a váltosok elözgettek ez,jó volt,aztán jött Gabesz kerékpárral,majd Yoyoka.Kicsit felvidítottak.Valahol Yu is elment mellettem,jó volt a biztatása,mosolya.erőt adott.Az autók folyamatosan dudáltak mellettem,biztattak,kiabáltak,hogy húzzak bele mert fogy az időm.Tudtam,én is és nagyon vártam az útolsó frissítőpontot ,amit nehezen de elértem.Innen már csak pár emelkedő ,biztatam magam,de már a gyaloglás is alig ment.Ekkor egy férfi futot láttam vánszorogni. Na én jobban nézek ki,gyerünk,előzzük meg. Sikerült, az emelkedő is meg van ,már csak a falún kel túl jutni.Nagyon vártam a jobbra nyilat amit pénteken kinéztem,de végre ITT VAN!!,végre egyenesben vagyok. Hallom " JÖN EDITKE " kiabálják minden honnan,tapsolnak ,Hallom SK.kerplőjét,és előttem a szallagott a nevemmel a CÉlKAPUBAN. MEGCSINÁLTAM!!! CSAK 1 KÖR VOLT!!!!
Köszönöm testvéremnek a türelmét, kitartását ,nélküle nem sikerült volna.
Köszönet mindenkinek aki a felkészülés alatt és az út során hit sikeremben,és biztatott.
Köszönet a szervezőknek, a pontöröknek nagyon kemény fárasztó munkát végeztek!
Amiröl nem álmodtam : Fel hívtak a dobogóra az eredményhirdetésnél, ott állhattam a célba érkazőkkel eggyütt.
.EZ NAGYON-NAGYON BOLDOG PILLANAT VOLT!!!