Üdvözlöm a kedves olvasót a Lefagysz 58 második kiadásán :P

Ha javasolhatom, akkor vagy gumicsizmában,vagy esőkabátban helyezkedjen kényelembe :)

A tavalyi Kazinczin nagyon megszerettem a Zemplént ,meseszép helyeken jártunk ,de nekem akkor nem jutott ki az északi zöldből

A lefagysz kiirása nagyon hasonlitott ehhez az útvonalhoz,így tulajdon  képpen  a Zemplén miatt jöttem ide ..Ezt akartam ,és jól meg is kaptam :P

A túrrára  Stevevel,és Mikivel (solkimával) érkeztem péntek este. Nagyon jó ötlet volt ,hogy ahol alaudtunk ott volt a bázis ,,rögtön neveztünk is ,majd elfoglaltuk a szobánkat . Az Öreg Bence egy csodaszép 5 hektáros telken fekszik a Zemplén lábánál .

Szombat reggel 7 kor felsorakozunk  a kapunál,és Jaat elindítja a mezőnyt  . Farkas is itt van ,jön velünk ,így négyen vágunk neki a rengetegnek Az eső esik ,olyan fincsi áztató ..A meredek utcát megsétáljuk ,majd a szántóföld saras ,vízátfolyásos dülőjén dagasztunk .Az erdőbe érve  egy gondolattal jobb lett a terep ,lassan emekedünk felfelé Hatosváró irányába ,majd tovább az É Zöldre ,itt begyűjtjük az első szúrást ,és megyünk tovább a Hársas-hegy felé ahol az első határkövel találkozunk . Itt még elég sokan vagyunk ,,sort állunk a szúráshoz,de gyorsan megy. A Hársasról elég meredeken kellett lejönni ,itt már hó is volt ,majd olyan 5 kilinél jött az első patak . Az első még érdekes volt simán átugrottuk,de utána még legalább három ilyen jellegű volt ,meredek partoldallal. Asszem a 3.patakba gugolt bele Miki,mert a lába lecsúszott egy kőről .  

Lassan kiértünk egy rétre majd bal kéz felől egy hófehér nagy nyiladék tátongott ,ez volt a Tolvaj-hegy . Akkor még nem tudtam,hogy oda fogunk felmenni,csak mikor a hegy lábához értünk ,és felnéztem,,szinte kitörött a nyakam a magasságtól,,Nem olyan nagyon hosszú,de a vastag hóban nem volt könnyű felmászni azannyaúritenit . Minél feljbb mentünk annál mélyebb volt a hó ,,lépcsőztünk ahogy tudtunk ,aztán a tetején a sziklánál kicsúszott a lábam,és sikerült a csuklómra esni , Szúrtunk az ell ponton ,és csúsztunk lefelé a meredek hegyoldalon .A Piros 3 szögön egy kispatakban futottunk lefelé. A víz a túrista úton tört magának utat Mikivel ezen trappoltunk lefelé , kövek és fahordalékok közt ..majd kiértünk az aszfalt útra ,és Öreg Bencénél begyűjtöttük az igazolást 12,6km . Magunkhoz vettük az  egész napi enni inni valót.és   a fejlámpát .Steve épp egy fél liter vizet csavart ki a kesztyűjéből, mikor sopánkodni kezdett.Nem mondom meg ,hogy mit mondott ,de én gyorsan kijöttem, mert még én is meggondolom magam,oszt a meleg szobába ragadok. Mentem farkas után ,,Mikit viszont beküldtem Stevehez ,,majd jönnek remélhetőleg utánunk. Mikor kiléptem az utcára ,épp akkor szólalt meg a hangos bemondó ...Halló halló figyelem  ! Értesítjük a lakosságot ,hogy az eboltásra 03.10 én kötelező a kutyákat elvinni stb stb .ezután újra figyelmet,kért a polgár mester,hogy Nád Gézánál friss vágásból disznóhús kapható:) Olyan érzésem volt mintha a 60as években lennék mikor még nálunk is volt ilyen hangos ...Majd  a hangszóróbol valami Karády dal szólt,,mi épp a temető felett jártunk mikor felkértem farkast táncolni egy hatalmas pocsolya közepén :)
Roptuk a bokáig éró jeges vízben ,majd eltüntünk a erdő aljában .. Mentünk a füzéri vár felé ,,ami már messziről látszott . Gyönyörű rálátás volt a dülő oldaláról a ködös hegyközre .Miki ,és Steve még nem jöttek ,,aggódtunk farkassal mi lehet,,aztán egyszer csak mikor mentünk a locspocsos úton felfelé,,, láttuk,hogy jönnek a szántáson ..Mire felértünk Miki is ott volt mögöttünk ,de Steve sehol. Volt egy út ahol szembe kellett volna jönnie ,de ott sem volt ..Így történt,hogy Stevet elhagytuk,mert azt gondoltuk,hogy vissza fordult .  Telefonálni senki nem tudott .

Füzéren a piros sávon úsztunk keresztül,a rét felé ,és hagytuk magunk mögött a füzéri várat .Csaptuk a vizet már régóta nem érdekelt senkit,hogy beázott a cipője ,és hogy esik az eső..Kiértünk Hollóháza szélére .
Egy lángosos mellet haladtunk el,és gondoltuk,hogy a teraszán bekapunk pár falatot .. Brr még most is kiráz a hideg ha rá gondolok,,esett is az eső ,és a hideg teraszon nem volt jó ácsorogni ,így mielőbb tovább indultunk Hálaisten tető felé . Biztos arról lett elnevezve ,hogy valaki felért ,és azt mondta hál istennek felértem  ,,vagy nemtudom ,de szép neve van .

A piros traktorral ezen a szakaszon találkoztunk . Ezután a Szurok -hegyre a sárga 3 szögön ballagtunk  . 26,4km A hegycsúcson hideg szél fogadott minkett ,vizesek ,és csapzottak voltunk tetőtöl talpig .  Szúrtunk a 9.ell ponton .és a hatalmas mohás sziklák közt elkezdtük a zuhanást lefelé az északi zöldön .Itt mindenki esett kelt,,Farkas indított,majd Miki folytatta,de ő a botját is elhagyta csúszás közben..szerencsére én is elestem,és lefelé menet elragadtam a botot,és mire Miki feltápászkodott addigra a bot is a kezében volt .

Csúsztunk tovább a felázott folyós havon ,és a fák közt megláttuk a Duna kanyar szakasztott mását .  Zúgott a víz a fák közt ,egy igen mély mederben .Szaladgáltunk össze vissza ,hol is lehetne átmenni,de mindenhol széles volt.Aztán  megláttuk a farönköt ,Miki indult elsőnek. Leszúrta a botját ,és mikor már éppen a lába partot ért volna ,ketté tört a nyomorult . Farkas keresgélt még jobb helyet ,de reménytelen volt ,én a félig ketté tört rönkön akartam menni ,,de Miki nem engedte ott éppen combig merültem volna ..így aztán egy olyan részen mentem ahol csak térdig ért .Nem mondom meg,hogy fázott -e a lábunk;) Kispatak ,nagy patak , rétek ,völgyek, bércek , zúgók közt csak mentünk tovább a végeláthatatlan északi zöldön ,közel tíz kilómétert ,esett a hó hordta fújta ,olykor a hó is térdig ért,de volt olyan hófúvás ahol combig is, és a hatalmas yeti nyomokban közelítettünk a Nagy -Milichez 36.9km

Itt pontőröktől kaptuk a pecsétet ,nem semmi volt ott fagyoskodni,,és mentünk a kéken Bodó rét felé,,ahol a Panoráma büfében betoppantunk .Rushboyék is itt voltak,és a nem túl gyors néni valami derelye félét hozott nekik  ..Miki vett innivalót mindenkinek,meg ettünk néhány falatot ,és mentünk tovább locspocsolni. A kék + is tele volt víz átfolyással,de hamarosan leértünk Füzér határába . Újra az erdőbe megyünk felfelé Senyányszky rét irányába ,,bal felől egy zúgó patak fodrozódik,,lassan a nap is lemegy ,és kicsit rózsaszines lesz az erdő.  Minden lépésnél a hó alatt víz van , a Senyánszky rétről elkanyarodik a 48 as táv,,Nekünk még 1x a Milicre kell menni.De nem bánja senki, időnk van bőven ,,a lábunk már vizesebb nem lesz ,,kocogunk felfelé a szerpetines úton. Vaskapunál újra az északi zöldre ,egyre kezd sötétedni,és a sötétedéssel a csillagok is jönnek a szemem elé ..Fogy az erőm,közel 11 órája úton vagyunk ..Miki előttem megy ...megkérem,hogy vegyen valami ennivalót ,,bármit amit talál a hátimban ,meg a fejlámpámat is elő veheti Egy zacskó csokis lekváros puszedlit talál .A fejlámpát a fagyott kezével már alig tudja kitapogatni ,de az is előkerül ,és újjult erővel fényáradatban felérünk a Milicre ..esik a hó fúj a szél ,de már csak 6 kili lefelé ..nagyon örülünk..a hó igen nagy ,és lefelé sem egyszerű menni,,de nem érdekelt nagyon gyorsan leértünk Senyánszky rétre 56,5km ,itt pálinkával kínáltak minket ,de nem kértünk,mert a borral nem akartuk keverni amit majd a célban fogunk inni ;) Ezután már csak a kék kockán kellett lefutni ,ahol a Milicről lefolyó kispatakban vágtáztunk keresztül.

Szinte kidobott minkett a vízfolyás a célba ,és már nyithattuk is az ajtót ,az Öreg Bencében.  Megkaptuk a hópelyhes kitűzőt ,és leültünk gulyást enni ,úgy ahogy voltunk vizesen ,én még a hátizsákot sem vettem le ,már úgy hozzám nőtt a 12 óra alatt :P
Ezután átmentünk a szobánkba,és egy forró fürdő után ,bebújtam a vackomba ,,Farkas haza ment ,Steve viszont  nem volt a szobában .Találgattuk,hogy hol lehet,mert mindkét  futócipője ott volt az ágy előtt .De még a ruhája is, amiben elindult reggel..Aztán egyszer csak benyitott az ajtón,,hát mit mondjak ő sem volt száraz :) Örültünk,hogy megcsinálta,egyedül még keményebb lehetett ,ezután felbontottuk a bort és két litert megittunk belőle .Egész nap zsibbadt a talpunk a hidegben,most legalább az agyunk is lezsibbadhat  ,,csak meséltünk meséltünk ,egészen éjfélig meséltünk, Jártunk a Tolvaj-hegyen ..a Milicen,és  a Szurok -hegyen ...megjártuk az északi zöldet ismét, és nevettünk jókat ahogy a bort befogadta a keringésünk ,míg egyszer aztán elcsendesedtünk ,Ropogott a tűz a vas kályhában ,és a meleg takaró alatt álmodtuk tovább a rétet kispatakot .