Már nem is emlékszem,hogy mikor,és kinek ,de talán farkasnak említettem,hogy tervezem a K100at ,majd jöttek a telefonok,hogy ,de akkor menjünk együtt ,hát így történt ,hogy  újra összeverődött a már megszokott csapat Béla farkas Bökiés én  .  A fiúk viszont  úgy gondolták,hogy nem neveznek,csak úgy lefutják ,és 6 kor indulnak,mer akkor világosban beérnek,,

Igen ám ,de cillagommal   nem számoltak ,aki mindenképp akart nevezni ,mert kell neki a 4. kitűző is ,ami pont ugyan olyan mint a többi három :)

Szóval  rábeszéltem őket a nevezésre,bár az orvosival voltak gondok mert Béla nem akart Csömörre kimenni,farkas  meg az évesét bekérni nem akarta ,,Így  Böki szerezte be,és postázta el  mindhárom orvosit ,igen ám ,de  ugyan az az orvos írta,ugyan azzal a tollal, cak,hogy Böki Debrecenben ,farkas Bükkaranyoson ,Béla meg BP lakik.. ezér lapítottam is a nevezésnél,de ügyesen  összekevertem a  lapokat  . A szokásos savazás már előtte nap pénteken  elkezdődött,mivel mindhárman  itt aludtak nálam . ki párnával ki anélkül ki meg macival .

Szóval kezdődött a fejlámpával,hogy az minek,mer világosban beérünk aztán,mikor mondtam,hogy nem indulhatunk korán mert a pontok zárva lesznek ,ők is belátták . A másik  a milyen idő is  lesz szombaton  ? sorra néztük az előrejelzést a neten ,én pedig  felolvastam hangosan . Amelyik  sz@r időt írt,farkas leállítot azonnal, keressek gyorsan másikat :) végül a metnetet találtuk megfelelőnek ,ott nem igértek nagy zuhit,és igaz is lett .   Gabi kivitt minket a rajtba,Blut is összeszedtük,mert hogy időközben ő is  írt nekem ,és csatlakozott a csapathoz,,Kérdezte,hogy hol fogunk majd megállni enni,mert ő sokat eszik.. Mondtuk,hogy menet közbe kell zabálni,,ilyesmiért nem állunk meg :P

Az inditást  egy pár perces sorállással letudtuk  . Bozóttal is taliztunk nem sokkal mögöttünk állt,ki is nevette a toalettemet,miszerint ez nem én lehetek :) Rengetegen voltak előttünk  ,de frissen kipihentem bebalzsamozva,még volt erőnk előzgetni.  Mire 5 kilit megtettünk Blu megevett 3 szendvicset,és vagy 1 l vizet,nem hittük  el  ..,bakker tavaly dildivel harcoltam,mer nem zabált  blu meg az ellentéte, Hát nem főznék rád cillagom,mer kiennél a pénztárcámból :)

Az emelkedőt tempós gyaloglással,a lejtőket kímélő futással terveztük,,mivel a térdemet kíméltem elég érdekes mozgással haladtam,,amolyan ugrálókötelezős,navigálós .amit jól kiröhögtek a nyomorultak,de főleg böki :)megállj bitang cak érjünk a paprikás krumpli fejezethez  :P

A pilisi szerpentint kb 20. km ét  már mi is falatozással töltöttük ,kellemes gyaloglással természetesen blu is evett addigra már talán az 5.szendvicset .

A Pilis tetőn már párafelhőben mentünk ...

bár nem volt kilátás ,de ez a ködös erdő még inkább tetszett nekem, amit gyorsan megörökítettem

. A távolban dörgött ,és esett is.

A gerincet végig megkocogtuk,és leértünk a Pilis-nyeregbe 26,4km ahol átvettem a zoknimat,mert ami rajtam volt  40 denes piros  harisnya  visszahajtva , (amúgy jól bevált a T100on is ) abban  a vizes úttól csúszkált a lábam,mert hogy eddigre már kaptunk egy kis friss záport is. Eddigre a  hátizsákom kiidegelt,és azon gondolkodtam,hogy Gabit berendelem Kesztölcre hozza el az övtáskámat,mert ezzel én nem tudok végig menni..  Aztán hagytam,inkább húztem rajta,hogy ne lengjen annyira  oldalra . De akkor meg szorított,és a végére elég szép minta lett az oldalamon .

Farkas és Béla előre mentek,Blu evett,és vizet vett , böki telefonált ,majd siettünk a többiek után .

Az a zúzott köves út valami brutál volt lefelé,,aztán farkas mondta ,hogy Andikáék várnak Kesztölcön ,ez jó érzés volt,és siettünk is :)

Kesztölc 33km csendesen esik,távolban dörög ,Andikáéknál szörpel feltankolunk  Ircsikét is megcsodáljuk,és bár tudjuk,hogy rossz az idő ,de olyan jó lenne ha máshol is felbukkannának .

Dorogot elcsesztük nagyon,és  a kéken plussz 1 kilit rádobtunk,mert mentünk valaki után. Az a kevés ember is aki előttünk ment ,pont rossz felé ment,szerencsére volt nála gps és benavigált Dorogra különben valami rettenet hegyet akartunk megmászni .  Hétvégi telkek mellett haladtunk el,ahol kutyák ugattak és szaladtak végig a kerítés mellett .Béla ezt  jól kihasználta ,és az élethű kutyaugatásával jól elkapta a lábamszárát.  Ezt már máskor is megcsinálta ,és mindig be jött neki,mer engem szajnosz nagyon könnyen lehet ilyesztgetni ,  ..

Szóval kiértünk Dorogra 

Ekkor ért utól larzen és Ákibá ,de nem tudtunk elfutni előlük hiába mondta farkas,hogy szaladjunk ..,

Dorogon bolt,és pékség egymást követte, csendesen esett itt is,üditő látvány lehettünk a  pékségben ahol 180 ft  ért akkor meggyes levelest vettem,amivel már  már verekedni  lehetett volna ..Cúnyán elbántam vele a műúton  felfele gyalogolva  ,,szinte majdnem az erdő szélén fogyott el akkora volt. Mindenki vett valamit  természetesen Blu is :)

A Gete felé már kissé ragadós volt az út, gondoltam egy technikai szünet belefér,nem is tudom,hogy került farkashoz a hátizsákom , ,,lényeg,hogy felcsapta a hátára,és a Gete tetőig felvitte nekem, pedig istibizti igyekeztem utána kocogni ,de amint felfutottam rájuk ritmust váltottak Bélával amit az én keringésem már nem tolerált .magyarul kifulladtál cillagom ennyi …Tovább is akarta vinni ,mert az ő hátizsákjára  felfeküdt, szépen és nem lifegett ,,de ezt én nem hagytam ..Amúgy  egész nagy zápor lehetett,mire felértünk a Getére  42,8km az összes bokrot víztelenítettük ,majd fent a tetőn ,vagy tíz motoros láttunk 

Óriási hangzavarral berregtették a motort ,úgy láttam a rendezők szóltak is nekik,mert elindultak lefelé az ösvényen ahol már jócskán jöttek felfelé a túrázók. Elképesztő !! valaki  még le is videózta őket. A Getéről a lejövetet mindig utáltam farkas Béla és Böki eltünteka párás erdőben , mint gorilla a ködben lefele,Bluval óvatosan leértünk,még a vörösköves vízmosás is szívta a vérünket. Majd a kék + on elkeztük a rövid,mászást a szép búzamező felé amit farkassal végig simiztünk annyira puha volt. Csak farkassal lehet az ilyen látványt értékelni .  Bluval csináltattunk is képet magunkról.

A háttérben a Hegyes-kő

  Az eső lába nagyon lógott ismét,és a Hegyes-kő gyönyörű gerincén el is kapott egy komolyabb zápor  minket,és .Dildi is pont ekkor hívott hogy gondol ránk .. Béláék egy nagypistával kerültek le Hegyeskőről ,mer mindig rohan előre , De ezek után mögénk került így nem láttuk mekkorát esett,csak azt ahogy kinézett ,a seggétől a hónaljáig sárcsinbókos lett,majd nem sokkal utána még 1x elesett.

A műútra kiérve egy mocskos pocsolya remek mosakodóhely volt számára,miközben 500m re ott volt a kút :)

Tokodi pincéknél 48,7km  most nem volt nagy nyüzsgés páran voltunk még csak ott,a padok is vizesek voltak ,de már nem esett  1 zsíroskenyér lecsúszott uborkával,farkasra néztem és kiolvastam a szeméből ,hogy menjünk ,útközbe is ehetünk ,mert az elején is megmondtam,Blunak,hogy cak gyalogolva lehet enni :P  mentünk  hát fáztunk is vizesek voltunk ,a kenyér is elkopott a kezünkből.,elindultunk felfelé a szűk vizes ösvényen ,ami igen meredek volt a Kőszikla felé ,és jókora karavánt húztunk magunk után,de senki nem akart beelőzni hiába ajánlgattam .. 

A hegyen átvágva kiértünk Mogyorósbányára 51,7km  ahol kiadós eső lehetett a pocsolyákból itélve. Ezt nem mi kaptuk meg szerencsére. A ponton hamar végeztünk ,majd a meredek utcán én kocogva indultam a fiúk után,és  mikor már rájuk futottam akkor,beszóltam,hogy sziasztok   futó további  jó utat nektek ,.na innentől kezdve ez ment végig aki előzte a másikat akkor ment a savazás,,farkas néha még pályaaaa is kiáltotta, ezzel jól elszórakoztattuk egymást végig,sőtt még néha ha ráfutottunk a másikra egy kicsit „nagyobb” tempóval megkérdeztük minden rendben  ? utat tudod ? stb  jó vót na .. később már olyan poénok is előkerültek,hogy bezzeg ha nem kellett volna a  nevezés akkor már világosba is beérnénk .

Béla  saras gatyájáról már nem is beszélve ,mert pont úgy nézett ki mint aki összeszarta magát. Tehát szaribaba csinibaba tik tak cukrik brumm brumm :)

Még mindig az erdőbe kaptatunk felfelé Mogyibányát elhagyva ,mikor újra szitálni kezd az eső,,a meredek ösvényen hamar túljutunk,és felérünk Öreg.köre ..Beszarás,hogy erre minden hegynek  kő neve van  :)

Öreg-kőn  egy  hatalmas kondér paprikás krumplit fedezek fel az esőházban ,ég a tábortűz melegednek ,és várják az ismerőseiket nekik főzték ,,Hűű mekkora adag paprikás krumpli jegyzem meg csodálkozva . A  hölgyek mondják,hogy nagyon szivesen adnak belőle ,Erre én…köszi szépen aranyos vagy ,de nem vagyunk éhesek . Közben a tűzhöz invitáltak szárítkozni ..a fiúk meg mind körbe állták.Na neeeem hát  erre ninc idő,még hogy szárítkozni,,,Farkas utoljára még mélyeket szippant a finom füstből majd elhagyják a helyszint mert én már rég elindultam lefelé…Szia futóóók kiálltással befognak,majd jól „kiosztanak” ,hogy bizony ők  zabáltak volna a finom  paprikás krumpliból :)

És mi az,hogy nem vagyunk éhesek ?  ,mikor ők azok ? főleg Blu …  pedig csorgott a nyáluk érte,cak már nem mertek kérni,mert én lerendeztem,hogy nem köll .. Mire én ,,mit akartok  azzal a hideg krumplival hiszen fagyosra volt dermedve a teteje láttam  ,,Nem igaz  !  még  gőzölgött is,,még,hogy gőzölgött hiszen az egész erdő gőzben állt a párától ,,de rotyogott is ,mer akkor vették le a tűzről , Na ezzel a paprikás krumpli storival  végig szekáltak egészen a célig.de talán egy életre ,úgyhogy cillagaim jövőre majd paprikás krumpli parti lesz előző nap ,,jó lesz ?

Péliföldszentkereszten vizet vettünk a forrásból ,majd a műútra kiérve elővettem a kolbászt nesze nektek paprikás krumpli ,a hátizsákomat előre forditottam és a tetején megteritettem magamnak,,farkasnak ez nagyon tetszet és lefényképezett . Igazán jó kép lett farkasom  :))

 Megyünk felfelé a dűlőn visszanézve elén tárulnak az elhagyott hegyeink .Beértünk az erdőbe ,sötét meredek kaptatón megyünk felfelé fanyar vizes falevél illat árad. Lupusékat is utól érjük,a túrán többször is kerülgettük egymást. Aztán leérünk a Bikavölgybe  ahol csak keresztül robogunk nem állunk meg az itatónál . Ismét felfelé vesszük az irányt ,a kezdetben szűk majd széles dózer úton , A  távvezeték alatt már ember magasságú a csalán , meredek ösvényen megyünk felfelé lupusékat megint utól értük,, néhány málnaszemet is találok ,aztán a visszaforditó útkanyar után  Vaskapu jön , megkocogjuk a füves felfelét farkassal,a többiek lemaradnak :PPP De később visszaelőznek ,és  jó utat kivánnak majd  újra gyalogolni kezdenek:P  Elviccelődtünk sokat ezen a hosszúra nyúlt délutánon.  Pusztamarótra kicsit lendületesebben értünk le. 65,5km

A falut csak a szélén érintjük ,máris az erdőben vagyunk újra ,farkassal megyünk elől ,böki Béla jön mögöttünk Blut viszont  nem látjuk, gondoljuk majd utól ér talán eszik…Beértünk a szép Gerecse oldalra  ahol rögtön meg csap a medvehagyma illata  ,vizes minden talán nemrég volt egy zápor is  . Hátra hátra tekintek,de Blu nem jön még  ,addig szedek egy kis medvehagymát hátha felzárkózik. Béla elteszi nekem a zsákmányt egy  zacsiba ,és megyünk tovább felfelé a kövek közt. Milyen szép lenne itt egy délutáni napsütés ahogy besüt a hegyoldalra ,de most ez nem jár nekünk alaposan lehült a levegő ,szinte  a leheletünk is látszik ,de mondjuk az ujjatlan toppban sem fázok . Most lupusék érnek utól ,kérdem látták-e blut ,de nem tudják ki ő,,többen is vannak mögöttünk ..Együtt végig hullámozunk a párafelhős erdőben sokáig ,blu nem jön ácsorogni nem akarunk ,majd Bányahegyen bevárjuk, ott úgyis öltözünk majd. Bányahegyet már nagyon vártuk  már mindenki érez ezt azt a testében 72,6km  .  Már előre lebeszéltük ha felérünk veszünk gulyást,elég lesz farkassal kettőnknek egy adag, Béla is vesz,de csak egy  felet mer bökinek nem kell.. két féle gulyás van babos,és krumplis  tele hússal.én krumplisat kérek ,de utóbb kiderül farkasnak inkább a babos köllött volna ,,,persze most nem köll a krumpli mer van . Öregkőn meg köllött  volna ? :)

 Blut próbáltam hívni merre tart felfele,de nem értem el.. A gulyást hamar megettük marhahúsból volt amit farkas nem szeret ,ezért én ettem meg az összeset tele volt hússal ! ,bár elég forró volt,de kettem kavartuk,. Később már Bökinek is csorgott a nyála a gulyásra meg is szántuk egy húskockával,, J Igazából nem tudtuk mi legyen blu val mert

az igazoló lapja nálunk volt, ez a társaság mindig így fut  ,1 embernél van az összes ,és valaki kiveszi a hátizsákból és visszateszi . 20perc után már nagyon fáztunk hiába vettük fel a hosszú ujjú felsőt . újra hívtam blut ,merre van,mi legyen  tovább ?  Nem értem el,végül úgy döntöttünk  nem vacogunk tovább ,ott hagyjuk az igazoló lapját a pontőrnél, Minden adatot hátiszák színe, és méret,ruha szin ,rövid nadrág ,magasság stb,még azt is elmondtam,hogy a hátizsákja a nyakáig van húzva.  Mondtam a nőnek,hogy bármikor ide érhet,,figyelje .  Elindultunk lefelé alig kezdtük meg a kocogást,én úgy éreztem ,hogy le kéne feküdnöm az avarba  ,,még az sem érdekelt hogy csupa víz volt minden .Talán a szorosra húzott hátizsák nyomta a gulyást fel a torkomig,de olyan gyenge voltam mint az őszi légy.Bár igaz ami igaz az össze húst én ettem meg . Aztán egy tiz perc után minden jó lett ,és újra lett erőm . Aztán jöttek a létrás mászások négy  is rövid időn belül,,majd  a szép  bokor  alagúton kocogtunk tovább  amit annyira szeretek . Már csak 2 létra  volt mikor az utolsó előtti fokról lecsúszott a lábam,és beestem a két fok közé combközéppel a lábam be a létra fokába,de nem fájt semmi,kivéve a mellkasomat amire keményen ráestem ,most az egyik oldal kicsit  nagyobb lett . Bár ez a testrészem sem jó hogy megütödött,de örülök,hogy a lábamat nem ütöttem meg jobban. Vértestolnai műúton átrobogtunk farkassal,aztán én előre mentem ,és a fiúk azt találták,ki hogy majd elbújnak,és lesnek,hogy keresem- e őket.De ez nem jött össze a cillagaimnak ,mer én abba voltam,hogy pisilni mentek .

Ez a kék nagyon jó kis rész volt ,hullámozva mentünk a szép erdőben ,majd egy hoszzú lejtő után leértünk Koldússzállásra 83,7km  ,ahol meglepetésünkre zöldség levest főztek,. Böki ragasztotta a sarkát,mert vízhólyagja lett  , és  engem is meginvitált egy cipő szemetelésre maga mellé. itt eltöltöttünk néhány percet a levessel,majd kértem még 1 adagot,de azzal már sétáltunk mert olyan forró volt.

Blu  legközelebb Koldússzállásnál   tudott felhívni, viszont addigra mi már elhagytuk a pontot .Nem volt messze tőlünk pár perce jöttünk el a háztól rengeteg időt hozott rajtunk hiszen 20 p cel  később ért fel Bányahegyre mint mi . Mivel az ellenörző  lapja ott maradt a ponton ,mondtam neki,hogy meg lesz az adat,hogy ott járt ,ott a vadászháznál meg pecsételtessen az itinerre,és siessen utánunk . Mivel kicsit lemaradtam a telefon miatt ,gyorsan előre szaladtam farkaséknak elmondani,hogy mik a hírek blu jön utánunk .  . A sárgán kapcsoltunk lámpát olyan félúton ,sokáig még sötétben botorkáltunk ,de aztán már korom sötét lett . Féltem,hogy blu elvéti a kacifántos sárgát, gondoltam felhívom,hogy figyeljen ,,,de megint csak nem tudtam elérni csöngött aztán sípolt. Gondoltuk,hogy biztos lesznek körülötte,hiszen előttünk mögöttünk is jöttek,ha nem is sokan ,de azért voltak páran ..

A sárga hosszú és hideg szeles volt én még mindig ujjatlan toppban voltam szinte végig ,mert közben levettem a hosszút is. ,végre felértünk a Baji vadászházhoz , megettünk egy egy müzlit az utolsó 7km re ami végig lefelé vezet, eleinte homokos,majd nagy kövek közt egy szurdokmeder oldalán. Már tényleg csak pár kili volt mikor azt mondtam na elég volt  nem bírom a drótkefe zoknit , úgy éreztem,hogy millió vírhólyag van a talpamon ,most  leveszem ,és visszaveszem a másikat,leültem a köre,farkas aszonta neee nézd meg a talpadat ,,,de megnéztem és nem volt vízhólyagom,de már határeset volt .. felvettem a nejlonzoknit,rá a drótkeféset,és mindjárt tudtunk is jobban menni.   Bajon elhagytuk a templomot,de nem volt egyértelmű,hogy merre tovább, egyenesen vagy kanyarodni kell,elő az itinert ,de oda jött egy helyi fiú ,és segített,közben meg lupusék is utól értek,és mondta,hogy ő tudja merre tovább,mégis eltévedtünk cillagom :PP

Na nem sokat szerencsére ,mert lupus leállított egy autót,és autána már irányban voltunk a főút felé,,azé ezt kiszalagozhatták volna. A célba az összes tartalékunkat összeszedtük Bökivel egymás kezét megfogtuk és úgy futottunk ,nyújtottam hátra a többieknek is ,de nem érték el a kezemet :)  Beértünk  15:45 el,és nagyon örültünk mert nekem ez hatalmas PB ,és megvan a 4.ugyanolyan kitűzőm is :P

Ezután boldog Ölelkezés gratulálás lupuséknak is,aztán átsétáltunk a gulyást megenni addigra Gabi is értünk jött.  Bár Béla egyenlőre  tiltakozik, de november  19.-én   megcsináljuk, immár visszafelé  az ISZINIK et ,,és igérem paprikás krumlit főzök a banditáknak 



 Az első 2009 -es  ,és a második 2011 es  T100 között óriási külömbséget  fedeztem fel  .   Az első legszembetűnöbb az,hogy rontottam 1 órát :)) De mint látjátok smileyt raktam ,tehát nem érdekel !  azt gondoltam ha csak a rigó túlzott  frissitését leszámolom már szinte meg  van az 1 óra javítás  ,,De hát idén  megint  csak elrigóztuk azt a   drága szintidőt :)

Hogy hogyan is nézett ki ez a verseny ezen a szombaton elmesélem nektek.

Pár hete a  a borvidék félmaratonon dilditől megirigyeltem a térgumiját  .Annyi félét vettem már de mindet utálom,mert szorit . dildi  mondta,hogy  nekem adja a verseny után,majd ő vesz magának másikat ,azt hogy a gumi ottmaradt nála már csak itthon vettem észre. De nem volt semmi veszve,mert Stevével elküldte,és elhozta nekem a T100 rajtjába, csak,hogy  én kérni, ő meg odaadni felejtette el .

Gabival átmotoroztunk Hidegkútra  ,és elég hamar elszaladt az a kis idő ,és már ott toporogtunk az iskola udvarban . Steve mondta ,hogy idén tényleg  nem sietünk nem úgy mint 2 éve,hogy majd megdöglöttem mögöttük ,bár meleg is volt akkor,,,,hát gondoltam ha ő nem siet akkor az nekem éppen a megfelelő tempó lesz ,de azért 1 órát mégis cak jó lenne javítani ,de ezt senkinek  nem mondtam ....  elindult a mezőny keresztül Hidegkúton ,majd  be az erdőbe a Remete-szurdokon át,fel a Remete-hegyre .

A tempó tényleg nem volt gyors,bár szinte ugyan azt futottuk mint 2 éve ,és az gyorsnak tünt . Az első pontra Nagykovácsiba 7km   kb ugyan úgy értünk   1 óra alatt  ,Steve is utól ért ,de mi már indultunk is farkassal ,mert sokan voltunk nem akartuk elálni a helyet .Gabi is feljött szurkolni . A Szénásról lefelé a piroson óvatosan mentem ,a kéken is fékeztem magam végig lefelé . A gyönyörű Nagykovácsi erdőt a létra mászással elhagytuk :.. Piliscsabán voltunk 17km nél ,Kitu nyirmizett,hogy jövőre ő is indulni akar,mer  úgy irigyel minket ,vajon  Csikóváralján is ezt mondta volna ?  :))

Hamar átkeltünk az úton  Steve még nem találta meg a helyét ,hol Mikivel hol velünk,hol mögöttünk,hol elöttünk  jött . vagyis folyton kerülgettük egymást . Piliscsabán a felüljáron együtt mentünk át ,egy helybéli pár megkérdezte ,mennyit kell futni ,,mondtuk százat ,,erre ők ,,és hány nap alatt ? A választ már visszafordulva  kapták,pedig mengnéztem volna közelebbről  is az arcukat :)

A csévi homoktenger idén is mély és hosszú volt ,és még mindíg  ugat  a kutya az utolsó ház udvarán , a forrás is folyik rendületlenül sártengert csinálva az ösvényen..  A csalán friss és zsenge ,bár nem volt komoly gond a térdemmel ,de azért átsimogattam vele  . Az övtáskámban egy kis üveg  fagyos citromos vízet vittem  ami alig akar kiolvadni ,köszönhető a mi Németh Lajosunknak aki 25 fokot igért.  De persze ez nem azt jelenti,hogy fáztunk volna,,éppen jó futóidő volt ahol lehetett volna egy jó időt menni .. lehetett volna …

Klastrompusztán frissitő pont 26.4 km sajt, banán , oliva, paradicsom,pár falat mindenből . Az előre küldött   citromos vizet magamhoz vettem . Steve is kotorászik a cuccai közt  addig  ,mi előre indulunk farkassal,de már csak Dobogókőn találkozunk,ahová Gabi is felmotorozott,és a Matyi féle  almás  pitével várt.

 Pilisnyeregig futás/gyaloglás, majd tovább a Z+ meredekét meggyalogolva ,a többit kocogva kiértünk a műútra ahol kicsit jobb iramban  futottunk. Dobogókőre33.1 km  szinte percre pontosan tavaly előtt 4:10 most 4:11 alatt értünk fel. Csak annyi volt a külömbség,hogy akkor Steve volt elől,és ő diktált,ami  nagyon gyors volt nekem ..most meg lazázva tényleg nem meghalva értünk fel ugyan azzal az idővel.

  Megettem a pitét  bár az utolsó falat már sok volt,de lement .Steve is megjött ő is evett egy pitét,de mondta megeszi mi addig menjünk előre. Elindultunk farkassal lefelé a piroson, Kimentünk a Rezső kilátóhoz bámészkodni a szép Dunakanyarra,na meg nézelődni,hogy kit látunk a túloldalon a Vadálló-köveken gyalogolni . Tovább indultunk hű mennyire nem csíptem ezt a lefelét. Ahol nagyon meredek az igen rossz ézrés volt. Szakó-nyeregnél rengeteg kiránduló felfelé ,iskola lehetett !

A nagyon szép Vörös-hegyi –ároknál ért utó Steve együtt robogtunk le. Dömösre 40.3km  nyuszikáék  és Sk  pontjára . Itt nem tudok időt mondani,de csak azt,hogy fényévekkel jobb állapotban voltam  itt is, az első  százamhoz képest ,Akkor már feküdtem is a polifomon nyuszika gyúrt,most max a hónaljamat kente be vazelinnel,ami az órámon levő kis fiolában volt.

Ettünk ittunk aztán indultunk tovább a legkeményebb rész várt ránk.majdnem a P3ig felkocogtunk az aszfalton. Aztán gyaloglásra váltva ,és csak másztunk és másztunk felfelé ahol egyre szebb látvány tárult elénk . Steve éhes lett, kivettem neki a szendvicset,aztán farkassal előre mentünk ,én bevallom inkább felfelé megyek itt mint lefelé ez a meredekség lefelé romboló lett volna a térdemnek .

A sziklák közt másztunk felfelé ,a  narancs pöttyök irányába ,

néha megengedtünk 1-1 szusszanást magunknak ,ekkor farkast is lefényképeztem a szép Vadálló-köveken

Steveről azért nincs ,mert még  falatozik lentebb ;) ..  Prédikálószéken Zsotyek várt minket ,viszont a pont  után kicsit elszámoltuk magunkat ,mert farkas kérdezte,hogy kb hány km a rigó,  én meg azt mondtam 2-3    …khm 6 km vót,de legalább jót futottunk  rajta ,húztunk is magunkkal valakit aki  utána meg is köszönte  .

Kisrigóba 51,8 km óriási  szurkolás fogadott ,csak úgy zengett az erdő a szurkolóktól.  Gyorsan elővettem az előre küldött  hideg ciromos sört, Köszi Lajoskám .. meg leküldtem 2 zöldség  levest , egy fél szál kolbásszal  farkas is evett két adagot ,és ő is kolbászozott …   Steve is beért hamarosan ,és butaságokon gondolkozott ,hogy feladja mert fáj a rüsztje..El is ment szólni csanyának,de csanya nemengedte a feladást .

Elővettem a krémemet,és átkentem a lábát,  de mondtam hogy  közben egyen is ,mert rohan ám az idő,Már farkassal mentünk volna ,és úgy is lett elindultunk ,majd jön cillagom utánunk,mert elvileg már álló helyzetben volt,tehát van esély az indulásra :P  A Szentlászló-völgy ,majd az Apátkúti-völgyön haladtunk lefelé, ami még így a vihar által  „összetörve”  is csodálatos szép.

Néhány kidőlt fán már nehezebben raktam át a lábamat ,Steve a forrásnál ért utól ahol farkassal vizet vettek,Atom is kiért az útra,és már  nem is láttuk többet ezen a napon .A mezőny teljesen szétszakadt a kisrigóig amig tartott az ötvenes sokan voltunk, mindig voltak előttünk utánunk. Már nemigen érünk senkit utól . A Visegrádra vezető hosszú aszfalt után végre a pontra értünk 60.3km .

Itt Már megengedtem magamnak azt a luxust ,hogy leültem,és kiszemeteltem a cipőmet,közben ettem is meg ittam,nyuszika a vállamat gyúrta közben ,farkas meg a fejét vakarta ..talán túl közel van a lomis matrachoz ?

athosz ,és fido locsolta a fiúk fejét ,töltötték a palackokat,és még lomizni is volt idejük,egy  csipketerítőt az asztalra

sőtt még egy szivacsmatracot is összeszedtek .A terepfutók pedig ráfeküdtek,hogy ők is összeszedjenek valamit ,csak  azt nem szivacsmatracnak hívják ..lásd fentebb farkast :))

Elindultunk a fellegvárat megmászni ,mire felértünk elég is volt a kövekből. Az étterem teraszán ,egy gombóc svanykás ribizli  fagyival jutalmaztuk magunkat amire Steve meghívott,addig viszont gyaloglás volt a Nagy villám parkolóig. A szép réten már keresztül futottunk ,és a kék sávot sokáig követtük . A Visegrádi -kapu után egy igen meredek kaptatón jutottunk fel a nagyon szép Borjú-főre . Már már giccses látvány volt ahogy a lila virágok szegélyezték a szűk ösvényt ,ami a hegy oldalában vezetett,és a késő délutáni nap meleg fénye, szinte  bearanyozta ezt a látványt. Visszanézve a Duna egy részlete látszott, a zöld levelek felett . kicsit olyan Spartacus -ösvény jellegű volt,csak jóval  rövidebb .

Bár tudom,hogy az ajándék kör jelzőtt nem a szép részek miatt kapta ,de ez a kör tényleg egy ajándék volt,ahogy elhagytuk a Barát-halmot ,a Vizverés-nyerget-az Urak asztaláról nem is beszélve ,hogy milyen csoda egy útvonal,és nagyon jót futottunk rajta .Az ötszögű réten a csodás jellegfa sziluettje,majd a Pap- réten heverészve bevártuk Stevet. Innen aztán megint lendületesebben mentünk tovább ,már csak pár km volt a rigóig mikor egy lejtős szakaszon Steve hatalmasat esett. Megijedtem a reccsenésre,de kiderült semmije nem törött el,csak a hüvelyk újja  ficamodott ki, na meg a térde is lekopott. .  Lassan kocogtunk tovább ,,sőtt inkább gyalogoltunk ,így értünk fel újra a Kisrigóba 75km ,ahol csanyáék ,úgy négyen öten akkora ovációval fogadtak,mintha 50en lettek volna .

Farkas kolbászolt ,én is letoltam a maradék kolbit,rá öntöttem 2 levest,meg a  narancsos sört  megittuk hárman amit előre küldtem. Míg Steve evett addig bekentem a rüsztjét ,,már én is kenegettem magam ,és itt nagy hibát követtem el,mert a krémet elrakattam farkassal a szatyorba ,gondolván,hogy most már úgysem kenegetünk,mert haladunk majd.  Rigó megint lehúzott vagy 20 percet rólunk . Ebola akkor ért fel mikor indultunk.szegény teljesen extázisba mesélte a szaribabás történetet ,miszerint a „csomag” mellett ott hagyta a dugókáját .

 Farkassal elindultunk előre ,Steve is utól ért hamarosan ,és innen ,kocogva gyalogolva ,haladtunk a Bükkös patak nyugodt medrében. Már jócskán éreztem,hátúl a térdhajlatomat ,de még mindig tudtam vele kocogni ,nem is igazán érdekelt. Betudtam,hogy fázradunk azért van.. Elérkeztünk Lajos-forráshoz  ahol a széles dózerút után Stevének elemet cseréltünk  a lámpájában ,innen  aztán egészen megtáltosodott …  szűk kis ösvényeken  haladtunk keresztül, ahol az  eső verte az arcunkat végig,míg kiértünk Csikóváraljára 84.2 km hez . A meleg tábortűz az eső ellenére is tartotta magát . Larzenék megetettek,még egy darabon el is sétált velünk ,,Jó volt tudni,hogy már közel a cél  már csak 1 pont lesz .. A Csobánkai műutat erős ritmusváltással tudtuk le az erdő széléig az autók miatt,Ment ez a 6os körüli tempó ,de talán nem kellett volna .. az erdőben érve is kocogtunk még ,de az igen hosszú több km es felfelét meggyalogoltuk. A nyeregbe érve ,megálltunk ,hogy merre tovább ,láttuk a fényt a fákon,és ekkor ,éreztem,hogy a lábamat alig tudom felemelni térdből.

Gyakorlatilag 1 perc alatt „lebénultam” a lefelé kínkeserves volt ,lemaradtam nagyon a fiúktól ,gyakorlatilag andalogtam,utáltam a köveket a lábamat alig tudtam átteni rajta ,a térdem nem fájt csak hátúl éreztem ,hogy valami nem jó . krém nem volt nálam,csalán sem volt sehol,így bukdácsoltam végig a Köves-bércet,és a nagyon  meredek  Pbjenői műutat. A pontra már sántán értem 93km nél ,leültem Ernő adott krémet ,meg begyűrtünk minnyájan 2 -2  szalámis kenyeret .

Hiába volt már csak 7km ,tudtam,hogy 1,5 óra lesz legalább.  A kevély óta csak az időnek volt szaladása,de annak nagyon .Stevetől elkértem a botot,hátha jobb lesz.és leveszek némi terhet ,úgy éreztem,hogy jobban is haladtunk ,a nyeregig  nyögtem  is végig J  Aztán már nem volt feljebb ,csak lefelé kellett menni, ami megint csak nem esett jól,főleg már az aszfalton.

A célegyenesbe viszont már kocogva  kézenfogva értünk be éjjel ¾ 1kor. 16:49 célidővel .  Az előtérben  megtapsoltak minket , én meg elsírtam magam ,főleg mikor azt éreztem,hogy nem tudok odébb lépni . Az első T100 on is sírtam,de akkor a célbaérés örömétől,és attól,hogy halálosan elfáradtam .. Most is fáradt voltam,de közel sem halálosan ,,sok idő bent van még úgy érzem .Most lehetett volna kihozni mikor felhős volt az idő végig , de nem jött össze.. A fiúknak viszont mindent köszönök ,hogy végig együtt maradtunk!

 Krissz bekente a felduzzadt térhajlatomat, de ahogy hozzáért már sziszegtem is  mint egy kígyó ,majd miután leszálltam az ágyról, már tényleg nem tudtam járni ,csak álltam és nem értettem,hogy hogyan tudtam végig jönni . (ma már bicikliztem )  Hát ez lett a 11,majd 12 órás idő  tervből . Hajnalban feküdtem le , reggel meg  mentem dolgozni , a volt osztálytársam  mikor meglátott a buszra szállni  csak annyit kérdezett ,Te Andi csak nem valami futás volt megint ?  De igen válaszoltam  ...és  széthúztam  a zippzáramat a felsőmön.