7 hozzászólás
Ami nem jöhetett volna létre,ha a férjem nem lep meg a vonat jeggyel ,
mert igazából ezt kaptam az évfordulónkra,,nekem nem kell a virágcsokor,
arany lánc ,vagy a szép ruha,nekem ez a jegy jelentette a legnagyobb örömöt
-Köszönöm !
A Királykő
Szombat éjjel érkezem Brassóba 12 óra vonatozás után ,Vinatti már
vár az állomáson,és hamar a közeli campingbe visz ahol a szállásunk van.
A szokásos kis faházban vagyok Szilvivel ,hamar köszöntjük egymást,reggel
6 kor túra sok alvás nem lesz. Szilvivel minden nap egy órával hamarabb kelünk,
hogy legyen idő reggelizni összekésziteni a cuccot.
Zernyestig autókkal megyünk át , elhagyva az aszfalt utat egy dózer úton megyünk
az erdő lábához. Friss a reggel gyorsan megtöltjük kulacsainkat hideg forrás vízzel
,Vinatti kiosztja az itinereket , 40 extra ,40,30 20 kilométeresek a távok
én a 40et választom,bár szöveges itiner nem jutott ,mert elromlott a nyomtató
vagy valami ilyesmi,így csak pár embernek volt szövegese ..
Még bele sem néztem az itinerbe,de már indulunk is ,
gyorsan tapadok az előttem levőkre ,amíg lehet megyek utánuk .
Rudiék mentek elől tincával,maj Bálint Vera Feri ,Sára,és Gábor ,Szilvi ,és Anna.
én zártam a sort. Meredek erdei úton kapaszkodtunk felfelé ,amolyan mátrai meredekségű ,
na de aztán amit kaptunk az nem sokáig volt mátrai .
Főleg mikor a szép Zanoaga rét után kitárul a táj , és meglátom amire vártam ,
A réten felvágva az erdő széléig még csak csak ,kényelmes,na de utána kemény emelkedő jön fel a Kis királykőre . Szilvi még integet nekem egy utolsót mikor kiabálok neki, Tudom,hogy nem érem utól ,úgy vagyok vele ,majd jönnek a többiek mögöttem van még bőven túrázó talán 15 en is mögöttem ,és majd csatakozom egy lassúbb csapathoz . De persze azért megyek ahogy tudok felfelé még Anna rózsaszín felsője megvillan előttem a fenyők közt,ahogy nézek felfelé. Felérek a Hősök -keresztjéhez ,nem is időzök semmit,se fénykép semmi,csak ne hagyjatok egyedül .
Apró törpefenyők közt hullámozva haladok a csipkés Kis-Királykő gerincén ,
majd egy meredek sziklafalon lecsúzdázok a fűcsomóig.Voltak sodronyok is azokat használtam. Leértem egy csodálatos sziklaszírtre rózsaszines mészkősziklák közé ,porhanyós kögörgeteges volt az út lefelé alattam egy nagy zöld tisztáson Szilviát láttam meg, és egy kőből kirakott nevet olvastam a zöld fúbe kirakva ,fentről Andreának olvastam így mosolyt csalt az egyébként is örömteli arcomra
. A kögörgetegen való lereszkedés a tisztásra ahol Szilvit láttam utoljára beszaladni a fenyőerdőbe ,pici időt elvett,így mire leértem már tényleg sehol senkit nem láttam . Elővettem az itinert , Hasadék nyereg.Torony csúcs .na ez vajon hol lehet ? a térképen románul voltak a nevek, így azt sem tudtam mit nézzek ,hol vagyok a térképen . Láttam egy piros kört magam előtt ,először is ebből induljak ki .keresem a térképen hol van piros kör,megörülök mikor megtalálom , ekkor még nem tudom ,hogy én pont forditva nézem a térképet ,vagyis a gerinc tulsó végét nézem ,de mivel az egész gerincen piros kör megy ,így tök mindegy ,,,legalábbis egyenlőre :)
Elteszem a térképet ,haladok felfelé,egy ösvény elvisz rossz irányba,lehet egy pár embert bevitt a fák közé ahol véget ért az út ,vissza mentem hamar. Leértem egy kőgörgeteges részre ,vakító fehér sziklafal előttem ,rajta a piros nyil és kör . Befordultam a sziklatömb oldalába ,és megláttam a hasadékot . Megint elővettem az itinert,hogy nem történt -e tévedés ? :) de a piros körön kell maradni ,még a nyilak is mutaják ha nem hiszed .
Nem ilyedek meg a sodronytól megfogom és fellépek ,persze nagyokat nyögök közbe.,mert van ahol még el is van szakadva .néha elmondom ugyan ,hogy mitkeresk itt ,de a szépség hamar visszaránt a valóságba ,jó ez nekem ezért jöttem nem ? DE . Elhaladok a Tűtorony mellett megállok vissza nézek.
Tényleg egy hatalmas hasadékban megyek felfelé ,
Ezeket a havasi fűcsomokat is jól megedzette az idő,mert nagyokat kapaszkodok beléjük ,és meg sem mozdulnak. Néha egy egy havasi harangvirág,vagy havasi szegfű néz szó szerint a szemembe annyira közel vagyok a földhöz .
Sokszor meg meg állok pihenni,vissza nézek ,hogy hol vannak a többiek,már a kis Királykőről lejöttem,és fent vagyok a Torony csúcson látnom kéne őket,de sehol senki. ekkor eszembe jut,hogy a mögöttem levők biztos a rövidebb távon vannak (erre jött a többi táv is) nagyon megijedek ,hogy akkor én biztos,az extra távon vagyok . Minden esetre innen nincs már út csak előre,az meg ugye a gerinc a piros kör .
A Hasadék nyeregbe eligazító tábla ,mutat több irányba is,például lefelé . Egy szimpatikus kis ösvény vezet is ,még meg is örülök,hogy a nehezén túl vagyok,magas fűben haladok ,majd szemközt velem egy nagy kék csíkot látok . . Megtorpanok tudom hogy vinatti azt mondta,hogy a gerincen kell menni ,mit keresek a bokrok közt ? vissza megyek ,nézek forgolódok,de hol vannak a többiek ?
Meglátom a piros kört a sziklán ,megyek ,haladok, mászok,a sziklák közti bokrokon törpefenyőkön át .
Innen már igen szépen ellátni a végtelennek tűnő gerincen ,el is döntöm,hogy hamarosan lemegyek innen ,Vinatti azt is mondta,ha valaki nem bírja , lesznek menekülő utak lefele :)
Egyenlőre csak azt nem értem,hogy az előttem lévő erős csapatot miért nem látom hiszen nagyon messzire ellátok ,később rájövök, több óra múlva ,,,hogy egy betét körre lementek a gerincről,hogy egy másik hasadékba vissza jöjjenek . én csak véletlen nem mentem le,mert ragaszkodtam a piros körhöz ..húú de mázli ,,egyszer már nekem is lehet szerencsém .
A végtelen gerinc nem fogy ,minden lemenet,és felmenet után még ott tornyosul ugyan annyi ,vagy még több . Jobbra tőlem hatalmas hófehér sziklaszirtek .
Volt ahol cipőnyi szélességű átjárás volt a gerincen .
Valahol 2 csúccsal messzebb láttam embereket többen voltak ,és integettem is nekik kitárt karokkal,biztos voltam benne,hogy a mieink mennek,de meg is lepődtem,mert nagyon sokkal voltak előttem ,később kiderült,hogy nem ők voltak. Leültem egy sziklacsúcsra,alattam széles hasadék völgy ,kétoldalt magasodó sziklaszirt, a madarak könnyedén repdestek szikláról sziklára némelyik igen közel húzott el a fejem felett ,és élveztem,hogy itt lehetek . Hiányoztak a többiek , hiába néztem vissza a magam mögöm hagyott rengeteg csúcsra senkit nem láttam. jött egy nagyon meredek sodronyos lemenetel ,majd szemközt újra fel,fiatal csoport ment előttem,elengedtek ,néha fél kézzel másztam mert filmeztem is közben .
A fiatalokat magam mögött hagyva ,mindíg meg meg álltam és vissza néztem ,a térképet már régen nem vettem elő,gondoltam egyszer csak vége lesz,nem mehetek végig az egész Kárpátokon . még a közepén sem jártam a gerincnek,mikor a Lehmann menedékhez értem.A bival rossz idő esetén életet ment,8-10 fő számára,de akár többen is elférnek benne ,bár nem kényelmesen .
,innen tökéletes rálátás volt a gerincre megannyi fűrészfogszerű leszakadás ,messze a háromszög alakú tető talán a Nagy -orgona fal lehet .
Ezeken mind fel kell mászni,lánc kevés helyen van, eddig elég jól vettem az akadályokat,míg egysze beszorult a cipőm ,és előre estem ,éppen egy olyan részen ahol vüves volt ,a déli lejtő felé , a csuklóm fájt a legjobban ,meg a térdem ,nem is keltem fel,hanyatt feküdtem és vártam,hogy csillapodjon a fájdalom . Éreztem,hogy nincs baj ,csak lila foltjaim lesznek még a kezemet is kitártam ,még így is jó volt itt lenni .
A menedékkunyhót elhagyva egy jelzésekkel, menetidőkkel ellátott oszlophoz értem ,. Itt van egy letérési lehetőség ,de nem merek arra menni ,inkább a gerincen megyek magam mögött hagyom a táblákat. Eleinte egy majdnem vízszintes gyalogösvény volt előttem ,de utána megláttam a kiemelkedő Nagy-Cimbalom-csúcsát 2177m . Ahoz,hogy oda felmejek,előbb egy nyeregbe le kellett mászni , aztán a piros kör felvitt a Nagy-Cimbalom csúcsára.
itt esett ki a hátizsákomból az üres vizes flakon,és szánkázott vissza pár métert,azt hittem teljesen legurul ,de megállt szerencsére . A Cimbalmon átmászva a Calinet-nyereghez értem 2096 m jobbra lent a Calinet-szakadékvölgy tátongott . Néha jöttek szembe emberek ,de mögöttem senki nem volt még mindíg . Tudtam,hogy majd lesz egy ell pont ha oda fogok érni még ma,akkor majd ott lesz valami velem. Ha más nem egy bivakban meghúzom magam, úgy voltam vele,hogy annyira lassan mehetek ,hogy a többiek,már kitudja merre lehetnek . Lassan 7 órája senkit nem láttam . Követem a piros kört továbbra is ,ami a Középső-Cimbalomhoz vezet egyszerűen nem fogy a csúcs mindíg újjabb és újjabb bukik elő ,közben befelhősödik ,a távolban olyan mintha az egyik csúcson,talán épp a Pásztor csúcson vulkánkitöréshez hasonló felhőrobbanást látnék. Szál felfelé a felhőtömeg a magasba ,közben kétoldalt kék az ég .
A kitett gerincszakaszon , számos le és felmászással, a jobb és baloldalamon meredek ,már már függőleges leszakadás vannak .Nem győztem csodálni annyira szép volt,persze az árát megkéri bőven . Hamarosan elérem a Hidak szakadékvölgyének nyergét 2124 m innen egy hosszú mászó részen húzom fel magam Kis-Cimbalom-csúcsára
Ezután egy törpefenyővel benőtt kis nyereghez érek ,és felnézve meglátom a Boglyák elnevezésű sziklás csúcsot . Ha eddig még nem lett volna elég csúcs akkor itt megkapom a könyv szerint ,és szerintem is ,mert a Királykő 9 egymás után következő csúcsának magassága ,nem esik 2200 méter alá. Az egyetlen hang amit órák óta hallok az a saját nyögésem :) Ezután egy újjabb gerincszakaszhoz értem ismét egy meredély állt előttem a Völgykatlan-csúcs .
Mikor már sok sok órája mentem egyszer csak magyar hang csapta meg a fülemet a hátam mögött .,Hátra néztem Rudi és tinca voltak azok,épp akkor értem volna a Grind bivakhoz a Pásztor csúcs nyeregbe .
Jajj nagyon megörültem nekik,rögtön ki is derült,hogy a betét kör még Királykő elején volt nekik,de hát nem volt egy könnyű történet mint halottam .Ekkor tudtam meg,hogy még mögöttem vannak Szilviék is,bár sokkal Rudiék mögött,de eldöntöttem ,hogy bevárom Szilviéket,remélhetőleg lassultak annyit a betét körtől, hogy velük tudjak menni :)
Elég volt az egyedül létből, kövekkel és madarakkal már nem akartam társalogni .A betét kör + 2 órás volt . így ott ültünk a nyeregben Rudiék mondták,hogy itt lesz majd a frissitő pont ,de Vinatti még nem volt sehol ,közben talán lentről ahogy jött felfelé a völgyben megláthatott minket a nyeregbe ,mert telfonált,hogy jön felfelé hozza a frissitést,kb fél óra,De annyira nehéz volt a nagy zsákja,+ még a két kezében 5-5 liter víz,és fentről lenézni,,ahogy cipeli a hatalmas terhet . Annyira apró az ember, és hatalmas a hegy,hogy nem is látszik a képen pedig ott jön az úton .
Addig pihentünk,volt egy férfi a bivaknál ült,kérdezte,hogy mikor indultunk,honnan,és meddig megyünk , Elmondtuk neki ,hát nézett nagyokat ,és azt is mondta,hogy sötét lesz mire beérünk . De nem úgy lett,bár mikor ránéztem az itinerre,és megláttam,hogy még csak 16,8km nél vagyok és már vagy 8 órája jövök :)
Atti még mindíg nem ért fel .így Rudiék le mentek segíteni közben ide oda mászkáltam megnéztem például a Daubel úti feljövetelt ,fentről lenézve a láncos kőfolyosó felső szakasza ez .
még lentebb a Daubel üregek lennének láthatók,de vinatti nem tette bele,mert eddigre már szinte végig másztuk a teljes gerinc nehezét. hagyjunk még lehetőséget jövőre is ;)
A nyeregbe bő másfél órát ültünk,közben még egy túratárs érkezett a betét körről ,és úgy másfél óra után beértek Szilviék is ,addig pihentünk ettünk.Jajj nagyon megörültünk egymásnak ,Szilvike mondta,hogy brutál volt a betét kör,mert le kellett menni egy szakadékon,majd egy másik kögörgeteges völgyben vissza mászni a gerincre. szerintem olyasmi ,mint az előző képen a Daubel út lehet .. és ez még a Királykő gerinc elején volt,mikor nem tudtam,hogy mi lett a többiekkel akik előttem voltak ,hát ezért nem láttam,mert lementek, Azt is megtudtam,hogy a mögöttem lévők ,"menekülő "úton lementek a gerincről illetve bubu,és Edina szintén a 40es távon jönnek,de a kitettség miatt igen lassan .
Atti kipakolt nekünk a bivakház mellett,lekvárokat ,kenyereket margarint zsírt,paradicsomot,15 liter vizet hozott fel . Kevés rendező tenné ezt meg ,hogy ilyen teherrel felmásszon ide a Pásztor csúcshoz 2238m re .
Itt is köszönet mindenki nevében,mert a Királykő gerincén vízvételi lehetőség nincs .Nekem még volt bőven vizem,de 2 kis kulaccsal kértem .
Atti mondta,hogy innen már szelidül a gerinc ,már nem lesznek olyan meredek részek ,kb 2 óra és kiérünk a Hátsó-nyeregbe . Rudiék indultak is, mentem én is utánuk ,percek alatt ennyi lett a távolság köztünk ,még szerencse,hogy szelidül a gerinc mi ? :P
Hamarosan utól ért Vera ,Bálint,és Feri hármasa ,leértünk a "nyári ösvényre " ez egy sűrű fenyők közti rész,mert a sziklagerinc itt nagyon kitett,keskeny ,vékony sziklaszirt ,így egy darabon lementünk a fenyők közé,
majd egy lapos függőleges kőtáblán leereszkedtünk az ösvényre . Senkinek nem volt egyszerű lemászni , Vera lába nem akart földet érni, Bálint szembe a sziklának eresztette le magát,én ülőpozba szabálytalanul,ahogy eddig is fenéken eresztettem le magam ,aztán úgy beszorult a cipőm,hogy le kellett vennem,mert nem tudtam kihúzni a lábam a hasadékból.Feri is ezzel a módszerrel jött le . Kicsit még kanyarogtunk a fenyők mangrove szerű gyökerei közt,majd felmásztunk újra a gerincre. Bár már közeledtünk a végéhez de olyan,mintha a Királykő még utoljára mutatni akarna valamit,
Függőleges hatalmas bordázott sziklafalak futnak le az erdőhatárig. én a geincen állok és jobbra tőlem a mélyben az Elzárt-tisztás látszik ,és a Lándzsa szakadékvölgy .
Közben hátulról hallom Szilviék hangját A Nagy -kőfolyásnak csak egy kisebb nyelve látszik lent a mélyben ,de legalább megpillanthatom , hamarosan egy újabb 2000es csúcshoz érünk a Pietrei -csúcshoz , innen lemászva már tényleg nem olyan sok van hátra a gerincből ,és hamarosan fel is érünk a Hátsó -nyereghez a Nagy-Királykő utolsó csúcsához.
Kicsit gyönyörködünk a tájban, majd a Fundurbivak felé elhagyjuk a Királykő gerincét . fenyőerdőbe érünk ahol a bivak áll,itt megpihenünk ,Ferinek kb 2 korty vize van azt próbálja beosztani ,pedig még van majdnem 20 kili :)
A kék háromszöget követve eleinte erdőben haladunk,néha keresztezünk egy egykőfolyásos szakadékvölgyet ami a Királykőről fut le . kissé szintben megyünk nagyon szép erdei ösvényen,majd egy szép tisztásra kiérünk talán ez lehet a Hátsó-tisztás felső részére,
majd ismét erdőben folytatjuk utunkat ,valahogy mindenki nekiiramodik,mintha jól esne haladni ,meg persze jó lenne világosba beérni . Szilvi és Anna ezen a részen érnek utól minket ,így a csapat 6 főre bővült . Beértünk ismét egy erdei útra ,hamarosan Bálinték lemennek egy forráshoz ,mi maradunk az úton,és bele is botlunk egy másik forrásba egy rét szélén.
Feltöltöttük a vízkészletünket,és haladtunk tovább a hegy aljába, termetes tehén csorda legelt a réten hasonlóan termetes pásztor kutyák őrizték őket ugattak csaholtak ,de szerencsére nem támadtak, később egy birkanyájba kerültünk bele
innen a jelést nem volt mindíg egyszerű követni ,de Bálint mint élen haladó megoldotta mindenki helyett .Volt még egy meredekebb felkapaszkodás ,az erdőben,de utána lefelé menet egy dózer útról ,befordultunk a Zernyesti szorosba vezető ösvényre . Már csak ezért is érdemes volt kicsit meghúzni a végét,hogy lássuk világosba a szoros hatalmas sziklafalait. Eleinte oldalazva mentünk egy porhanyos hegyoldalon,majd lereszkedtünk nadrágféken a szurdokba,itt mentünk úgy egy kilómétert ,majd újra kiértünk a dózer útra ahol teljes szélességében láttuk a szorost.Bár szürkülni kezdett ,és a fények sem voltak tökéletesek,de azért nem bírtam ki,hogy ne legyen emlék erről a nem mindennapi helyről .
A végén talán a paparikás krumpli szaga,vagy a célé ,de már majdnem kocogva tettük meg az utolsó pár száz métert.
Éva ! Atti felesége ,a patakparton várt vacsorával,paprikás krumplival ,és teával. A finom illat,még az apróbb vadakat is oda csalogatta. Mire megvacsoráztunk madnem be is sötétedett. , Fáradtan,de telis teli élményekkel ültünk be az autóba,és mentünk vissza a szállásra, fürdés után még pakolásztunk Szilvivel ,hogy másnap hajnalba újra útra keljünk ,a látványokban szintén gazdag Bucsecsre .
De persze a Kiálykő az a Királynő marad ,amit nem tudunk elégszer megköszönni Vinattinak .
