Nincs erőm semmihez a gondolataimba veszek el.
Zakatol az agy a szív kihalt.
Erőtlenül nézem gyermekünk,
Érzi gyengeségem, hiányom.
Nincs mellette anya sem csak egy test.
Nem tudok vele szót érteni,
Nem tudok hozzá közel lenni.
Burok vesz körül kettőnket
A Te burkod ez, a fájdalomé
Fojtogat, szorít és a semmibe taszít.
Elvisz minket messze és mégsem érünk utol.
Lebegünk a semmi felé céltalanul.
Keresünk, várunk, még él a remény,
Hogy szétrobban ez a burok
És ott folytatjuk, ahol hárman együtt voltunk.
Őrület! Kitör a vihar, zápor szakad, homályba borul minden.
Folytogat a burok, szorítja szívemet,
Megfulladok itt bent.
Segíts kérlek minket,
Ne hagyd, hogy ezt érezze gyermeked!
Hozzád szólok! Üvöltök! Nem hallod? Ne tedd ezt!
Nem lehet, hogy elveszítsünk Édesem!!!!!!!!!!!!!!!!!
(2010.05.07.)
Annyira érzem a fájdalmat. Üvölts még! És remélem, meghallanak.