Véget ért a Január és ezzel együtt véget ért a visszatérésem utáni első futással töltött hónapom.Most mégis egy olyan dologgal kezdem az összegzést,ami nem teljesen a futáshoz tartozik...

Úgy néz ki,hogy a legjobb hawerommal,akivel már lassan 7.éve voltunk jóbarátok,végleg sikerült összevesznem.Pár napja még úgy tűnt,ki fogunk békülni,de amikor azt közölte velem,hogy nem kíváncsi egy idióta szánalmas gondolataira,akkor nálam végleg betelt a pohár.Hogy így alakultak a dolgok,abban mindketten sárosak vagyunk.A sport változtatott egy kicsit rajtam,ezt aláírom,a céljaim pedig nagyon fontos helyre kerültek az életemben,ráadásul elég különböző értékrendjeink vannak,ezért ő nem tud megérteni engem ,én pedig nem tudom megérteni őt.Ennyit a hawerságról,most jöjjön a sport!

Majdnem egy hónapja annak,hogy eldöntöttem,VISSZATÉREK...Hogy miért döntöttem így?

Jó kérdés...Egyfelől hiányzott a sport.Hiányzott az edzések,a versenyek légköre,és úgy éreztem,hogy csak úgy tudok igazán elszámolni magamnak,ha befejezem azt,amit akkoriban félbehagytam.

Vissza szeretnék kapni valamit a régi énemből...

Rendkívüli volt ez a hónap.Tartalmazott apró kis sikereket,hatalmas örömöket,kétségeket,nehézségeket,kihívásokat,vagyis mindent,amit a sport adhat az embernek.

Mert a sport,azon belül is a futás, fantasztikus dolog.Én pedig újra a futást választottam.És az sem érdekel,ha ez azzal jár,hogy elveszítsek egy remek barátságot.Mert nekem még így is megéri!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Lehet,hogy ez tényleg szánalmasnak tűnik,és még az is lehet,hogy tényleg idióta vagyok,de most így döntöttem.

"Ennek így kellett történnie."

Következik a február.A második hónap.1 hét múlva verseny és én GYŐZNI AKAROK!

Újra itt a Jegesmedve!:)Na,hol is kezdjem?Szerencsére,amióta elkezdtem futni,egy lelkesebb vagyok.Kopp,kopp,kopp.Fantasztikus érzés futni,sokkal jobban érzem magam,mióta újra kezdtem.Nagyon igaz a következő idézet:"Érdemes asszerint élni,amiben hiszel,mert egy idő után hinni fogsz abban,hogy élsz." Nos,várjunk csak...Mikor is volt a legutóbbi bejegyzésem?Azt hiszem,kedden.Igen,akkor volt az a tempó futás.Azt követő nap is voltam futni,csütörtökön pedig jött egy be nem tervezett pihenőnap.Péntekre egy könnyed futást terveztem,végül aztán túlélőharc lett belőle.:)Az aznapi ,edzés bejegyzésben részletesen leírtam ennek a napnak a történetét.Szombatra hosszú futást vagy résztávot terveztem,de végül nem bírtam megállni,hogy ne időmérőt fussak.:)Az eredmény:Rendes edzőpályán(tehát cakkpakk emelkedő,lejtő,stb...össz:9,2km)először 5 perces km-ken belül.4.59-es kilik,tehát nem sokkal,de ez volt a titkos vágyam,hogy meglegyen.Meglett.:)Vasárnap pihenő volt megint,ma pedig futottam,és ezzel újabb hét vette kezdetét.Könnyen lehet,hogy hamarosan Hollandiából fogok írogatni.Ki kell majd valamit találni,hogy ott hogy lehet hegyre edzeni.:)Nem lesz könnyű,ha úgy alakul,de én mindent meg fogok tenni a siker érdekében.Mindent!:)

Hú,nem is tudom,hol kezdjem az írást,tele vagyok érzelmekkel.:)Az elmúlt pár nap történései futás szempontjából remekül alakultak!Szombaton ugye ott volt az a 11.3 km-es időmérő futás,aminek az eredményével végre elégedett lehettem.Vasárnap pihenőnap(elvonási tüneteim vannak a pihenőnapokon,de a vasárnapot tényleg fegyelmezetten be kell tartani.:)  .Következett a hétfői nap,afféle normál terepfutással fűszerezve,és fura módon felfelé magabiztosabbnak éreztem magam,mint visszafelé,a lejtőn.Nem értettem,hogy lehet ez?:D Nem baj Svalbard,gondoltam,az a lényeg,hogy egész tűrhető edzést hoztál össze.:)Ez tegnap volt és még aznap este elkezdtem gondolkodni,hogy a mai napra mit is találjak ki magamnak?Abban biztos voltam,hogy időmérőt fogok futni,és úgy gondoltam,hogy vagy két erdei kört csinálok,vagy kikocogok a sportpályára és ott körözgetek(mindkettő 3000m-es időfutam lett volna).Végül ma kitaláltam,hogy mivel tegnap bizonytalannak éreztem magam lefelé,ezért lejtős időmérőt csinálok!:)Szép nyugisan felkocogtam a Bükkszentlászló fölötti rétre(közben futott velem szemben három tájfutó,akiket személyesen nem ismertem,de a tájfutókat mérföldekről fel lehet ismerni:D ).Még annyit,hogy eszembe jutott félúton,hogy elfelejtettem reggelizni!:D Sebaj,gondoltam,ne törődjünk most ezzel.:)Szóval,szépen fel is érkeztem a réthez..Nyújtás,stb..,a szokásos kötelező tiszteletkörök,aztán..Rajt!Kevéssel a rajt előtt azt gondoltam,hogy nem lesz ez így jó...Méghogy időmérő,egy métert se megyek majd,de...!:)Elindulok,és pár méter után azt veszem észre,hogy meglepően könnyedén futok!Jó,jó,hogy a pálya nagy része lejt,de hát akkor is!:)Oké,mondom magamban,akkor hajrá,majd most megmutatom!:)Itt ott csúszkálva kicsit,de elérem hamar a Bükkszentkereszti műutat,ami picit vizes(a hóhoz képest ez teljesen jelentéktelen tényező,meg amúgy is),és futok tovább.Nem törődök semmivel,csak futok és futok,ahogy a csövön kifér.Útközben elszáguld mellettem 1-2 autó,de mintha ott sem lettek volna,mert ezen a 4.5km-en én egy teljesen más dimenzióban léteztem.Futok tovább és már látom a célt!Ilyen hamar?-Gondolom..De a stopperra nem merek ránézni,hanem inkább mégjobban elkezdem szedni a lábaimat.A 68as busz még elszáguld mellettem(akkora szélvihart kavart,mint egy kisebb hurrikán),még pár méter,és..Vége!Megérkeztem.Leállítom a stoppert,nézem az időmet,nem akarok hinni a szememnek!17perc 45 mp 09 százasmp.:)Hú mondom,nem semmi,sokkal jobb a vártnál.A parkolóban tőlem pár méterre egy fickó áll a barátnőjével,csodálkozva bámulnak rám..Nem számít.:)Ordítanék a boldogságtól,de nincs erőm hozzá igazán.Pár nyújtó gyakorlat még,stb,aztán kocogás haza.Itthon az első dolgom az,hogy bekalkuláljam az adatokat az edzésnaplóba és rájövök,hogy 3.56-os km-ket mentem.:)Nem semmi,gondolom magamban.:)Persze tisztában vagyok vele,hogy ez mégiscsak lejtőn történt és sokan síkon is jobbat mennek,de számomra ez a mai nap újabb hatalmas lökést adott,mert rá kellett ma jönnöm,hogy nem felejtettem el futni!:)Tehát,csak annyi maradt,hogy köszönetet mondjak a Jóistennek(igaz,nem vagyok valami vallásos,de tudom,hogy nélküle nem sikerülhetett volna),valamint Sárkánynak,az egyszemélyes szurkolótáboromnak,aki kitartóan olvassa a blogomat és bíztat.:)Tehát,Mindenkinek köszönöm,és csak annyit tudok mondani még,hogy:Hajrá Svalbard,gyerünk,csak így tovább!!!:)

Sikerült ma összevesznem a hawerommal.Volt már ilyen néhányszor,egy idő után mindig kibékültünk.Elég csúnya dolgokat vágtunk egymás fejéhez.Lehet,hogy valamikor ki fogunk békülni,az is lehet,hogy nem.Majd kiderül.Nem is foglalkozom most ezzel,és biztosan önzőség,de most csak és kizárólag magammal vagyok hajlanfó törődni.Ma nem mentem futni,de rájötem,hogy nem kell két pihenőnap,ezért jövő héten már hat edzés lesz.Kivételek lesznek a különleges alkalmak.Holnapra egy hosszú futást tervezek,kb.17km.Majd meglátjuk,hogy fogom bírni.:)

Mit is írjak,hol is kezdjem?Talán ott,hogy lépegetek továbbra is a megkezdett utamon.Lehetne akár sárga út is a neve.A múlt hét második fele egész jó lett,a Telek körön futott időm egész jó volt,a péntek és a szombati vaddisznó hajtás sem volt rossz.Szóval az a szerdai pihenőnap jót tett.A mostani hétről annyit,hogy növelgetem apránként a távokat,egészen addig,amíg meg lesz az a km penzum,amire szükségem van.Hétfőn és kedden is sötétben értem haza,de nagyjából elégedetten,a mai nap viszont nem volt az álmaim netovábbja.Gyengén futottam,nagyon gyengén.Mindenesetre:Haladok tovább a sárga úton továbbra is,ami reményeim szerint egyre jobb eredményekhez vezet majd,és egy szép napon talán az 5 évvel ezelőtti önmagamat is meg tudom majd előzni.Remélem,minél hamarabb!

Ahogy azt tegnap írtam,a mai napból pihenőnap lett.Nem örültem neki,de próbáltam visszafogni magam,hogy ne menjek ki futni.Nem volt könnyű.:)De tudom,hogy hosszú távon kell gondolkodnom,mert több nap kényszerpihenő vagy ilyesmi nem lenne jó dolog.Annak örülök,hogy a térdem ma már jó és a lábizmaimnak is érezhetően jól esik a pihenés.A lelkemnek tényleg nem annyira,de hát ez van.:D A mai napot útvonalak tervezésével,módosítgatásával töltöttem,és sajnos 2 edzésemet is módosítanom kellett,mert miután a hibriddel is lemértem a távot,kevesebb km jött ki.Pedig eddig is próbáltam kevesebb km-t,hosszabb időt számolni(csak az időfutamokat mérem le pontosan),de úgy látszik,nem jött össze.Mindegy,igyekszem a megtervezett úton haladni,és szerintem a versenyeken tudok majd igazán pontos képet kapni arról,hogy hol is tartok.Holnap valószínűleg a 7,5 km-es Telek-kört futom le,holnapután egy 6km-es Tapolca-kört,szombaton pedig hosszú edzés helyett vaddisznó hajtásra megyek hajtónak.Finoman fogalmazva sem rajongok a vadászatért,de hajtóként jó edzési lehetőséget kapok ezzel.Ja,holnap még intéznem kell majd pár dolgot egy lehetséges munkához és ha összejön,akkor lehet majd munka mellett edzeni.:D De jó lesz!:D

Elkezdtem hát az edzéseket,és az 5.napnál tartok.Ma csináltam délelőtt egy 10-15km-es túrát is,talán azért nem ment annyira a délutáni időmérő futás.De ne szaladjunk annyira előre..A legelső nap szenvedés volt,ahogy az várható is volt.Stop.:D A második napon már jobban ment a futás,és a penzumot 5,5 km-re emeltem.A harmadik napra is kb.ennyit terveztem,de elkeveredtem a telkek között,ezért 8km lett belőle.Következő nap úgy gondoltam,hogy ha ilyen jól bírom,akkor jöhet egy jól bevált útvonal régről és egy 9,5 km-es futás.Bevált az ötlet,ráadásul a 4 edzés közül a legjobb átlaggal zártam a napot.:)Jöhetett a mai nap egy 3km-es időmérővel 3 egy 4 km-es levezetéssel,de a mai formámmal nem voltam elégedett.Főleg az időmérőnél elég görcsösen futottam.Lehet,hogy tényleg a túra miatt.De most inkább az aggaszt igazán,hogy a térdeimben tompa fájdalmat kezdek érezni.Valószínűleg kicsit túlterheltem magam,s bár a szívem a régi,a lábaim valószínűleg még nem bírják a strapát,amit a szívem diktál nekik.Mert régen amúgy soha nem fájt a térdem.Most se fáj igazán,csak olyan furcsa.Emiatt az ok miatt valószínűleg holnap tartok egy pihenőnapot,bár úgy terveztem,hogy csak vasárnap lesz pihenés.Mindegy:Holnap pihenő,meg vasárnap.Közte edzés,ha a térdeim is úgy akarják.Azt nem tudom még,mi lesz,ha kapok állást...Úgy még keményebb lesz edzeni.Majd csak lesz valahogy,de hogy nem adom fel,az fix!

2001ben kezdtem el futni.Egy évig a DTCben versenyeztem,de kiléptem tőlük.Utána 1-2 évig még futogattam,aztán valahogy abbamaradt az egész.Akkoriban,2001ben volt Miskolcon a Junior tájfutó vb,a verseny hatására kezdtem el az egészet.A futással való felhagyás után egy ideig sziklát másztam kötél nélkül,gördeszkáztam is(utóbbit kevés sikerrel),és a bringázást is kipróbáltam.Most,pár évvel később ismét vb lesz Miskolcon,felnőtt tájfutó vb.Talán ennek az eseménynek a hatására,talán azért,mert rájöttem,hogy nekem a futás az igazi és imádom,úgy döntöttem,hogy újrakezdem!Régen egész jól ment,10 km-en a legjobb időm 41.45 volt,a  BHM-n pedig 23.hely a legjobb eredményem.Most a célom a nagy COME BACK,és jobb akarok lenni,mint amilyen valaha is voltam!A vb kísérőversenyére,a Hungária-kupára készülök.Lesz sok edzés,felkészülési versenyek,de hogy mit akarok elérni a nagy bajnokságon,arról még nem írok.És,hogy mi lesz a következő cél?Arról majd később.De tudom,most nem szabad megállni,ha már elkezdtem!Talán ez az utolsó esélyem,így,22 évesen...!