A ma esti futás megint tanulságos volt. Mivel Zolinak meg Bi-nek elhúzódott az indulás én meg összeszedtem magam hamarabb, tudtunk együtt futni. Jó is volt, mert mára bekrepált a térdem (épp, mint novemberben, az a belehasítós fájdalmas izé), meg Robi is lerázott, úgyhogy mindenképp lazázni akartam. (jó, mondjuk egy 5k-s egyéni csúcs után nem kéne 4 nap folyamatosan futni, de ha egyszer annyira jó idő van folyamatosan???)
Zoli új embert hozott, valami szomszéd srácot, aki a "mikor kezdtél el futni?" kérdésre a "tegnap" választ nyomta. :)
Zoli kb. 10 perc futás után bemutatta neki a csapatot: Na, vagyok én, meg Bi, minket már ismersz (ja, vagy 10 perce :), aztán van még egy Főnök srác, meg egy Kopasz, na ő nagyon erős, meg van egy fehér kenyaink. Szóval mindenhova tudunk embert küldeni. Ha meg nőre van szükség/ünk/, itt van az Anita :-)))
Na, jó, nem pont ez volt a kicsengése, bár nagyjából minden elhangzott, csak nem pont így :-))) Azért remélem, mindenki magára ismer :-)
Én óvatossági okokból Zo-lee-n kívül még Fás-lee-val is futottam, jó is volt, mert futás közben (meg azóta se) fájt a térdem. kopkopkop. Amúgy jó volt a futás: napsütés meg naplemente, cserebogarak, töltés, Tápé, társaság :-) Köszönöm a srácoknak!
Azért holnap veszek egy adag porcerőt meg meg magnéziumot meg C-vitamint meg Proenzi3 kenőcsöt (és mire a gyógyszertárba érek lefelezem a dolgot, mer drága), holnap pihenek aztán vár a sóstói erdő, kellene résztávozni (ööö, izé, ha tünetmentes a lábam...), vasárnapra alkalmazkodnék a közös futáshoz, és egyáltalán itt a Vivi előtt futnék még egy keményebb másfél hetet. Ha bírom. ha meg nem, hát FUNRUN. Ase rossz.