... az megerősít, mondja az okos régi mondás.
Ez az egyetlen magyarázatom arra, amit ma csináltam. Mást nem tudok felhozni mentségemre :)
Reggel nem ébredtem pihenten. Hiába no, ez a hét még ilyen, viszont érzelmileg a sok-sok stressz mellett sokszor érzek valami olyasmit, ami most továbblendít. (nem, nem vagyok szerelmes, nem arra gondolok, csak egyrészt lassan kezdem érezni, hogy vége a melónak, másrészt meg benn is sokszor folyik csapatmunka, és ez jó a lelkemnek. Egy csapat egy tagjának lenni)
És nagyon elhatároztam ezt a futást. Meg nagyon akartam. Pedig tegnapra eredetileg nem terveztem úszást, és a laza 8-10-ből is normál 13,5 lett. De nem baj, Anita, Te akartad.
Mellesleg du. 4-kor kellett indulni, hogy odaérjek az esti csapatpizzázásra. Nem volt ugyan kánikula, de melegebb volt, mint terveztem, bár ligetben elviselhető volt a klíma. Mellesleg van idén is kihelyzve csap lehet frissíteni!! Kidöcögtem. Ez még nem volt kihívás, de éreztem, hogy nem vagyok kipihent. Na, de nincs nyavalygás, Anita, zúzás van. Azért óvatosan, 4:45 a résztempó, vagyis 14:15 a részcél az első 3 tempós kilire. A második kili esik a legjobban, az az egyetlen szakasz, amikor érzem ezt a könnyűek-a-lábaim-és-gyors-vagyok érzést. Aztán lassítok kicsit, hogy ne fussam el magam, így 14:08 az első 3 kili. Jó. Pihi, laza kocogás, egy körön át. Frissítés, víz, levegő. Az élet apró örömei :)
A második szakaszban 2 km a táv, 9:15 a terv. Végülis a legutóbbi 10-es versenyeken ilyesmit produkáltam, mit nekem ez 2 kilin át. Jaaa, hogy azelőtti napokon pihentem, és nem futottam 13,5 kilit a srácokkal? De most edzés vam, nem verseny, és amúgyis, teher alatt nő a pálma. Vajon erre majd emlékiszik majd a lábam, szeptember 2-án? Vagy tök feleslegesen csinálom? Na, mindegy, pici lassulás, de 9:20 a két kili ideje. Nem vészesen rossz. Megint kis szusszanás, 6 perces kili dejóóóis az ilyen :))) Na, még egy utolsó roham 4:30-ra, ööö illetőleg, ami belefér, próbálok futni, meg gyorsulni, meg még levegőt is kapni mindezenközben és meleg van és 4:27. Jó. Most kéne még lefeküdni. Ide a fűbe. :) De kihagyom, még elkocogok a vízig, jutalomkortyok, majd hazadöcögés.
Mindegyik lábam olyan, mintha szétszakadtak volna az izmaim, jóóó, nem vészes, csak fáradt vagyok, tudom. De most 2 nap -futásilag pihi- benn el kell búcsúzni legkedvencebb csoportomtól, holnap bankett, holnapután meg haza kéne utazni. 6 hétre.
Ennek örömére, vagy ettől függetlenül, egy gyors fürdés után találka a Pizzatoronyban, pizza, palacsinta, salátahegyek, meg jó kis beszélgetések. Jó ez a csapat, és jó, hogy vannak ilyen alkalmak. Az persze nem jó, hogy az elkövetkezendő kb. 6 hétben nem futok velük, de most hálás leszek a sorsnak, ha az elkövetkezendő 6 hétben ez lesz a legkomolyabb problémám. De a nyári szünet most nagyon fog kelleni a lelkemnek.