Ej, mi a kő... ;-)
Tervek
KoVerA
| 2008-01-17 13:20:03 |
3 hozzászólás
Sikerült kiötölnöm egy -egyelőre rövidtávú- tervet . Menetközben. Mert úgy nem szeretek tervezni, hogy aztán nem tudom betartani, ez meg úgy néz ki, menni fog. Remélem. :) Elég minimális terv ez még így is. :(
Január: heti 2 futás, összesen min. 10 km; ha belefér, jó lenne 1-2 extra (és össz. 50km*)
Február (addigra már vége a vizsgáknak, ha sikerülnek, ha nem): heti 2-3 futás, min 60km.
Március (ez már erősen ingatag terv, akármi is lehet belőle/helyette): heti 3-4 futás, 100km össz.
Ezzel elérném a régebbi szintet, amit emelni akartam, de aztán szinte nullázódás lett belőle...
*Elég rosszul hangzik ez most, a régebbi sima 100-120-as hónapok után, de ez a realitás. Ma értem el idén egy félmaratonnyi távot összesen, és a mai 6km majdnem úgy lefárasztott, mint régen egy félmaraton..
Igazából nem szeretném kihagyni a Pécs-Harkányt, meg a Velencei-tó-kerülést, de pillanatnyilag ezek se tűnnek túl elérhető céloknak... Majd igyekszem mégis elérni! :)))
Első futásom 2008-ban
KoVerA
| 2008-01-07 16:18:54 |
Nincs hozzászólás!
A szokásos "tanulnom-kell-nem-érek-rá-futni" szindróma miatt majdnem kimaradt a mai futás. Pedig vártam, hogy vége legyen a téli szünetnek, és a gyerekeket ne kelljen itthon hagynom felügyelet nélkül, ha futni akarok (ráadásul beteg is volt múlt héten egyik-másik, olyankor pláne nem megyek el mellőlük). De nagyon sürgős lenne a tanulás is, így azzal próbálkoztam. Nem igazán ment... Megírtam néhány elmaradt e-mailt, aztán benéztem ide is. Eddig ezt is hanyagoltam, pedig múltkor tudatosodott bennem, hogy ezt nem szabad, olvasnom kell a fórumokat. De a téli szünetben tényleg nem volt rá időm, sem energiám. Ráadásul ma a boltból hazafelé jövet el is estem, gondoltam is rá, hogy emiatt mégse kéne ma futni...
Naszóval benéztem ide, szinte akaratlanul :). Először be se léptem, csaka blogokhoz bekukkantottam. Nicsak, egy nagytesó! Meg egy Papamaci! Elolvastam Zilaci színkeresését. Hm, mégiscsak be kéne lépni... Nicsak, 1 üzenet. Szóval a végén oda jutottam, hogy tanulni úgysem tudok, elmegyek inkább futni!
És jól tettem; a szikrázó hóban köröztem, néha kicsúszott a lábam alólam, de nem estem el szerencsére.
Már múltkor is éreztem, hogy a hóban futás után tényleg kemény az aszfalt, ezt most is meg kellett állapítanom. Viszont olyan kényelmes, hogy nem kell emelni a lábat... :))))