Az ötlet, hogy fussunk 100 kilit a múlt héten kattant az "agyamba".  Az ötletszerűen felépített "tudományos alapokon nyugvó" edzéstervembe tökéletesen illeszkedett. Elvégre a terhelés csúcspontja lett volna ez a hét. Szóval Edittel ezt hamar lebeszéltem, ellenvetés nem sok volt. A Velencei-tavat azért választottam, hogy ha vmi gond lenne, könnyebb a menekülési útvonal - hazafele..

Vasárnap kora reggel - 7kor mát ott voltam Editért, egy nagyon fini pogival nyitottunk. Az első körben elhatároztuk, h a velencei bolt lesz a körönkénti depó állomás, így az első körben már toltunk is egy reggelit. Sajna Edit egyre rosszabbul lett, így a tervezett második kör helyett elkísértem Kisfaludig, majd a bringaúton folytattam tovább az utamat.

A második kör csendesen tellett, igyekeztem lazán futni, és nagyon figyelni az eléhezés elkerülésére. A második depónál befaltam Edittől kapott szendókat, majd indultam is tovább. Jó votl találkozni pár bringással, futóval, jó nagyokat köszöntünk egymásnak. A Pákozd-Dinnyés bekötőútra rátérve kezdtem érezni, h valami gáz lesz előbb-utóbb. Bringaútnál bekaptam pár "szemetet", az Agárd táblához érvén éreztem, hogy kész ennyi (72km körül). Belecsúsztam egy gödörbe, aminek nem láttam a szélét, elegem volt a szélből a hidegből, úgy mindenből. Fel is hívtam Editet, felajánlotta, h szívesen kijön értem, próbált tanácsokkal ellátni. A hazavitelt köszönettel elhárítottam, fejemben hamar felépítettem a túlélő taktikát: befordul, kikapcsol, ritmust vált. elkezdtem újra futni, 5:30-on belüli ezrekkel, közben úgy döntöttem bedobok egy kísérletet: 30p futi, 2p gyaloglás, amikor is hamar iszok, és bedobok pár falatot. Taktika bevált, éreztem az erő visszaköltözött, az északi parton 5:40 körül sikerült a dombokat megfutni, síkon, lejtőn 5percesek körül sikerült menni. Közben Kowáékat is bevontam a futásba, hadd szóljanak. Pákozdra beérve, már éreztem, hogy meglesz a kitűzött cél, elhagyván a falut beleordítottam a nagy semmibe. Úgy örültem, mintha egy versenyen teljesítettem volna.

Az utóhatás is érdekesen alakult. Hamar megfürödtem, a vacsi előtt hamar lenyújtottam. Aztán elkezdtem szédelegni az éhségtől, így nekiestem a vacsinak. Egy tányér tésztát 4 nekifutásra tudtam legyűrni. két falat után úgy éreztem, h jól laktam, majd 5 perc után újra éhes voltam. Nem tele hassal feküdtem le, az izmok mihelyst pihenőbe kerültek elkezdték a terhelés okozta sokkot feldolgozni.. Egyszerűen nem tudtam hogy rakni a lábaimat, hogy jó  legyen. Ergo elég pocsékul aludtam..

Bezzeg most: majd az asztal alá esek:):)

Végezetül a 105 kili alatt elpusztított energiapótlás felsorolása:4 liter folyadék (2l maltos víz, fél kóla, fél tonik, egy lityi energia ital), 3szendó, fél lityi joghurt, 3-4csoki. és mivel kolbász,hurka nem volt nálam bekapkodtam pár "szemetet" is: 2 karnitin, 2 power force (765mg taurin, 80mg koffein,  750mg protein), 5 sótabletta, 1 magnézium kapszula. 

Mindent összevetve: ez a 105 kili önbizalmat adott, úgy érzem helyes úton járok a céljaim megvalósításához. Sárga Villám ragyogóan vizsgázott hosszútávon is, az eredeti tervek szerint kinevezem versenycipőnek..:)