A verseny!
kezdek aggódni, izgulni, mert már nem sok idő van életem első maraton megpróbáltatásáig! Május 28, alig több mint 4 hét. Huh.
Azért haladok az edzésekkel, de továbbra sem olyan jól, mint kellene. A múltkori vádlifájásom nem múlt el annak ellenére, h Mo-on nem tudtam rendesen edzeni, csak 2 alkalommal tudtam futni 10-10 km-t. Volt 5 nap, h egyátalán nem futottam. Gondoltam, h ezalatt javul a lábam. De sajnos nem igazán. Továbbra is fáj, mediálisan belül, kicsit a v.saphena területén, de mélyebben is. Már az is megfordult a fejemben, h egy kis vénagyulladásos trombózisom van, elvileg a nagy terheléstől lehet ( és ugye a 32 óta fáj). Ha jól meg van maszírozva, be van melegítve, akkor jobb, de sima menésnél is érzem, ha csak jövök megyek itthon.
Kicsit elkezdtem filozófálni, h akkor fussak-e még egy 32-est a maraton előtt, vagy egyátalán fussak-e 21 felett addig, vagy inkább pihentessem? Nem tudom, mert ha meg nem futok, akkor azon aggódom, h akkor menni fog-e egyátalán a 42 km??? Egyébként ha nem fájna a lábam egész jó formában lennék azt hiszem. De lényegesen kevesebbet futottam mostanában, mint az várható lenne a felkészülés ezen szakaszában. Szerintem. Na persze az is baj, h nem értek hozzá annyira.
Mindenesetre itt van az elmúlt hetek edzése:
25.hét-04.11-17: Magyaro.: 10 km Duna-parton :)
26.hét-04.18-24: Mo. Bakony: 10 km,
Svédo-otthon: 8,5 km-tempófutás: 4'55ös tempó :) nekem eddigi rekord
21 km 2'03'
27. hét-04.25-05.01-ez van most: eddig
17 km
8,5 km
ha van öteltetek légyszi segítsetek, h hogyan csináljam az utolsó 4 hetet az eddig idezések és a fentiek tükrében! Köszi:)
23. hét:
8,5km
8,5km
17km
13km
24.hét:
8,5km
8,5 km
21 km 2' 07'35'
8,5 km 45'35
Kicsit fárdat vagyok mostanában. Nem tudom igazán, h fizikai okok miatt-e elsősorban, vagy inkább lelki. Igaz, h a 32 óta fáj a jobb de kicsit a bal vádlim is, kicsit inkább lejjebb mint a vádlim, medialisan egészan a bokámig. És nehezek a lábaim, de főleg a lábszáraim. és fáradt vagyok. Igazából azt hiszem jobba ha leírom, hiszen úgy is ez foglalkoztat szinte folyamatosan. Édesapámank rosszindulató inoperábilis daganatos áttéte van a gerincében ami igen nagy fájdalmakkal jár. Ezt egy hete tudjuk, egész pontosan szombaton telefonált édesanyám és felolvasta az MRI eredményét majd megkérdezte h és ez mit jelent.....Hát...orvosként tudok válaszolni, de a szüleim lányaként nem bírok.
Szóval nem vagyok jó passzban. Közben elkezdtem a héten dolgozni kétszer fél napot 4 hónap híján 3 éves gyes után ( Svédországban élünk, szóval nem olyan egyszerű csak visszamenni dolozni, más nyelv, más rutinok, stb). Közben kurzsra is járok. Mindezek talán jók is, mert nem érek rá gondolkodni. De aludni és futni most nem jó. Azaz nagyon vágyom rá, h fussak, de nehéz. Nehéz fizikailag, mint ha egy ólomtömbbel a nyakamban futnék, és persze "ráérek" gondolkodni...aludni is nehéz. próbáltam bevenni altató szerűt, amivel ment is az alvás valamelyest, de a másnap délelőtti puding-érzést nem biztos, h megéri-futni is borzasztó nehéz, ha az ember totál le van nyomva, de még a gyerekeim emelgetése is nehéz így. Szóval ez van most. Küzdöm azért, h gyűljenek a km-ek! Jövő héten megyünk Mo-ra, attól egy kicsit tartok, minden szempontból, de futásügyileg azért, mert nem tudom hogy fogom megoldani, h eljussak futni. leszünk Bp-en szerdától vasárnapig, szóval lehet, h esténként lejutok a Duna-partra, esetleg a Margit-szigetre valamelyik este. Nem szokott valaki esetleg Csillaghegy környékén futkorászni este 9 körül ?:) Betársulnék:)