Ebben a csodálatos novemberi időben akár irigyelt is lehetne a mostani tevékenységem:puha pléd,meleg mamusz,kuckózás...ha ugye eltekintünk a térdeimen arányosan elosztott fél kiló fagyasztott borsótól...
Azt mondják egyes nagyokosok,hogy a térdfájdalom lelki oka valami olyasmi,hogy nem viseltetünk elég alázattal bizonyos dolgok iránt...hétfőn beszéltünk Mónival,tervezgettük a hétvégét,mire ő kijelentette,hogy retteg tőle...pontosan ezt a szót használta,aztán persze hogy javított,hogy jó,na izgul,mert hát tiszteli a távot,mire én azt feleltem,hogy tisztelni én is tisztelem,de rettegni azért nem rettegek:-)Hát ha ez a gyulladás most erre a fajta alázatra utalt...na akkor most már hétfő este óta én is rettegek!
Az orvos imádom,a szokásos vicces hangulatában találtam:"hehe,kislány(mert még ő is így hív)mondtam én,hogy a futás a hülyék sportja,ugye tessék mit kaptál most?"Aztán belekukkantva a régi papírjaimba,megjegyezte,hogy lassan aktuális a másik térdem is ugye...mire mondtam,hogy na jó,segíteni nem akarna?Elvigyorogta magát,mondta persze,persze,de ha tavasszal hazajövök,mindenféleképpen végig kellene zongorázni a pár éve már egyszer lezongorázott szimfóniát...Hurrá.
Szóval most kuckózok.Kúrázgatok.Rettegek:-)A terv?Pénteken mindenféleképpen lemegyek Mónival.A 14-nek mindenféleképpen nekivágok,és aztán meglátjuk...Haha,egó naná,hogy ordít:megcsináljuk,akármi lesz...azért most betömöm a pofáját borsóval...Mmffggcsiffnnnnnaaaljuuuuuk...:-)