Hű, de jó kis nap volt ez!
Sok mindenben "az elsőt" hozta ez a verseny: az első
- rövidnadrágos verseny
- 6 percen belüli átlegtempó
- első 10 km-en felüli futás.
A tempó épp megfelelő volt az erő(tlenség)állapothoz képest: FB berzso pedig kellemes és remek társnak bizonyult az első méterektől a 10. km-ig. Ott már nem bírt velem a kisördög, és megnyomtam a hátralévő távot, hisz az épp egy Europark oda. Vagy vissza, tetszés szerint. Szóval nyomom, amennyire eddig nem mertem, 4:40 körüli az első km. Aztán a hosszú célegyenesként funkcionáló szigeti úton egyszercsak egy lábát lógázó, befutócsomagját nézegető úriember szegődik mellém, és szemelget a prospetusokból, szóróajándékokból. Kösz, Kán a kísérést!
A pulzus a versenyeken megszokotthoz képest alacsonyabban maradt, 158 lett a 166 környéki helyett. Majd talán két hét múlva, a hegyi felesen az emelkedők megteszik jótékony hatásukat!
Bár a bal Achilles még szeretne kellemetlenkedni, de remélem, most már szépen belátja, hogy nincs esélye.
Két hét, indul a km-gyűjtés a Normafára. Azért a mai Vivit is tesztversenyként éltem meg sokszor a sok emelkedőjével, és ez biz' nem túl biztató...
Jó volt Kánnal, S.W.A.T.-tal és katkával beszélgetni, hajrá edzésonline!
Akkor két hét múlva Hegyvidék félmaraton?