Hát eljött a puding próbája, többszörösen is, hiszen a mai program: irány a szigeti puding külső kör, a legkedvesebb verseny, havi egy találkozó a futással és futótársakkal. Merthogy tavaly ősszel valami véget ért: azóta nincs rendszeres futás, sőt, tulajdonképp 2010-ben eleve nincs futás. Cserébe kineveztem a szigeti rendezvények havi egy alkalmát edzésnek/versenynek, így minden hónap első szombatján irány a sziget, és teljes erőből nekiugrom a szigetkörnek. Ennyi a futás, ez az avantgárd edzésterv. Meglesz a helye az edzéselméleteim között, lásd exponenciális vagy számcserés metódus...
A szigetkör bizony elég hosszú. Sőt, január óta mindig hosszabbnak tűnik. Januárban kb. 6 és fél perces tempó jött ösze, februárban a havas-jeges kulisszák között 6:11, szóval első nekifutásra ment a gyorsulás.
Hát most eljött a következő próba: féltem is tőle rendesen, majdhogynem nyirmogásig fajult a dolog. Szerencsére Steve lánya és rutharti közel azonos tempóval abszolválja a szigetköröket, így sosem kell magányosan nekivágnom a küldetésnek.
Februárban az elején direkt nem nyomtam annyira, csak a felétől lett valami gyorsítás. Ma hárman, Ruti, a lánya és én indultunk egy időben, s amíg Rutival beszélgettem s a pulzusmérős óra gombjaival vacakoltam (hamar elfelejtettem a kezelését, hiába...), addig rutharti egyre masszívabb előnyt szerzett. Dönteni kellett: vagy maradok Rutival, és a második felét nyomom meg a javítás, 3 pont reményében, vagy felzárkózom a család gyorsabb tagjához, és az ő egyenletes tempóját próbálom tartani. Ez utóbbi történt, s tulajdonképp prímán működött a terv. Steve lányíát is utolértük, így végül hármasban kocogtunk be a célba. Mivel végképp elvesztem az órám információiban, ezért a futásidőről többször érdeklődve a lányoktól látható volt a biztos javítás februárhoz képest.
De hogy ez 3 perc legyen... brrr... ezt soknak érzem márciusra!! :))
Ha komolyan szemlélem a történteket, akkor adott egy lusta hobbifutó, egy talán bizonytalan térd (ami ma nem jelzett), és egy keretrendszer, amelynek egyetlen eleme a havi egy fullra nyomott futás, időre. Hogy ez meddig mehet gyorsulás és sérülés nélkül, az jó kérdés. Ma a pulzus már komoly magaslatokba szárnyalt, az izomlázról holnap lehet beszámolni.
OK, mikor már nem tudsz tovább gyorsulni, akkor át kell térni a kéthavira, hogy legyen idő a szuperkompenzációhoz :-)
Különben testépítésben/erőedzésben tényleg van ehhez hasonló, működő! edzésterv, miért ne lehetne futásban is?