Eldőlt: beneveztünk, sokkoljuk majd a mezőnyt és az ismerősöket!
Teljesen biztos tehát az idei szezon nagy célja, az előre hozott maraton, hiszen a szokott őszi BSI verseny helyett a triatlon díjazott váltóban már július 30-án nekiindulok a 42 kilométernek. A maradék 195 métertől tartok a legkevésbé, az előtte lévő táv leküzdése, az a röpke 2-3 (na jó, esetleg 4) óra azonban elég időt fog adni a világ értelmén való gondolkodáshoz.
Jelenleg még a felkészülés elején tartok. Valahogy még nem sikeredett például 8 km-en felül futni, pedig két hétvégén is nagy elvi elszántsággal indultam neki a telepköröknek, de aztán éreztem, a 12 km-t még nem kell erőltetni.
Ami teljesen új, hogy keresztedzem, sőt, tulajdonképp -a számok alapján- a futás lett a kiegészítő sport a fitnesz jellegű mozgás/erősítés mellett.
Emellett felfedeztem a sokáig csak törülközőtartóként funkcionáló szuperokos szobabringát, mindent tud, csak persze ezen is tekerni kell a pedált.
Ma megvolt az idei 50. sportmozgás, ebből 16 futás, 116 km-rel, ami még nem éri el a heti átlag 20 km-t, szóval ez még nem az ajánlott ortodox felkészülés egy biztos 4 órás maratonhoz, az esetleges 30 fokban.
De vannak még tartalékok az edzéselmélet és a fejbenfutás területén: nyugodt vagyok!
Az nagyon jópofa, a Hunrun otthontekerésében Doszpi szokott a törölközőtartóshoz hasonlót mondani, hogy vegyük le a száradó ruhákat a szobabicajról és inkább tekerjünk :-)