Igazi hullámvasút volt február.
A cél már megvan, benevezett a csodacsapat, július 28-án irány a 42 km és még 195 méter.
Januárban elindult a szekér, 9 futással 69 km jött össze. Bár a munka és a korai sötétedés a hétköznapokon erősköödött, azért a péntek és a hétvége megadta a heti átlag 2 futást. Februárban természetesen többet akartam ennél, a kerek számok bűvöletében heti 25 km-rel 100 km-t céloztam meg. Azután... hát azután 15 nap alatt sikerült 2 futást produkálni, abból is az egyik a kedvenc szigetfutás, a margitszigeti hendikep volt, amit hosszú évek óta csak szigorúan igazolt esetben hagyok ki. De a hideg idő, az egészségvédő preventív célzatú otthonülés eltartott 15-éig.
Akkor jött a váltás, elmentek a mínuszok, és 10 nap alatt 8 futás jött össze. Persze a tempó nem erőltetett, igaz, nem is szigorú pulzusalapú, mert az elem lemerült az órában. A sztahanovista időszak azért nem tarthat örökké, így végül februárt 11 futással, 85 km-rel zártam.
Holnap jön a szeretett szigetfutás, ami jó felmérő a rövidtávú versenytempóhoz. Alabárdos kollégával polemizálunk az edzésekből számítható versenyeredményekről: hát, én a 6 perc/km-es 8 kilométereimből holnapra 5:15-ös 5,3 km-t tervezek.
Hullámvasút tehát eddig a szezon, de a maratoni végcél (és a tavalyihoz képesti 20 perces javítás), remélem, épp a csúcsponton talál meg nyáron...
Ehhez segíthetnek a tavaszi versenyek, amik eleve motiváló erők, egyúttal km-gyűjtő lehetőségek. Az április elseji Vivicitta félmaraton mellé beneveztem az április 21-i óbudai félmaratonra, no meg az edzesonline futóversenyre.
Ugye, mindez a felkészülés elég megalapozott a nyári 4 óra körüli maratonhoz?
Hát, ha nem csinálod majd túl "amatőr módon", akkor rendben lesz, igen!! ;)