Ha most nem kezdek neki, akkor lőttek ennek az évnek, gondoltam 2 napja.
Előtte persze kiszámoltam, mennyit is pihentem tavaly ősz óta, és elégedett voltam az eredménnyel: az elműlt 5 hónapban összesen 79 km jött össze 14 alkalomból, szóval igazán nem mondható, hogy széthajtottam volna magam tavaly ősz óta - na jó, meg előtte sem.
De a pihenés nem természetes közege, velejárója a tavaszra tervezett félmaratonoknak, mintha valami alapozásról, edzésmunkáról szólna a fáma. Legalábbis itt, az Edzésonline-on nagyon sokan nagyon szép edzéseket, komoly távokat prezentáltok, minden elismerést megilletően.
Így is kell csinálni, a cél maga az út, a belefektetett munka mindig meghozza a gyümölcsét, tudom én...
Mivel már február eleje táján beneveztem a Vivicitta félmaratonra és tán egy hete klikkeltem az Óbuda Sport felesére is, így véglegesen eljött az ideje az alapozásnak. Már futottam is kettőt, tegnap és ma.
Csak a túledzettség, na, az ne ólálkodjon itt a közelben... De vigyázni fogok, és elkerülöm ezt a veszélyt.
Kérdés, hogy a fejben futás közben nem tudod-e magad véletlenül túledzeni? Akkor vajon mi sérül?
:-)))