A számok szimmetriájában: 25 nap eltelt, 5 futással, össz 25 km-rel.
Ez ugye már igazi alapozás?
Nem mintha valami egetrengető dolog történne, sosem volt erősségem a sok km-es január. Meg február. És a március. Na jó, áprilisban már össze szokott jönni a havi 100 km, hogy a Vivicitta, majd a boldogult emlékű májusi Normafa hegyi félmaraton rendben menjen, de az igazi nekilódulás a július és augusztus két hónapja...
Az utóbbi 12 évben kialakult menetrend szerint nyáron behúzom a "hetente egy maratonnyi táv futás" tanácsot, és jöhet a versenymaraton!
Valahogy azonban nem érzem ezt a felkészülési metódust megnyugtatónak így túl a 45-ön... Csak a kopás, a felkúszó kilók... ej-ej, csak öreg ne legyen az ember!