nagy öröm szerdán: sikerült 7 perc körüli tempóban (7:06) 11km úgy, hogy 164bpm fölé ritkán mentem (ha nem figyeltem eléggé :)) )! természetesen semmi fáradtság a végén :) ez nagyon jó érzés, így biztosan menne egy félmaraton könnyedén 2:30-on belül, 175bpm alatt végig. 175-177 bpm-en (ez kb. pont az alatt a határ alatt van, ahol már kezdeném érezni a futást, hosszabb távon) pedig biztos menne még ennél jobb is.
persze az állóképességem nem teszteltem még akkora távon, de 10km-en már elég jó, és ezen a 11km-en az utolsó 3km-en még gyorsultam is pár mp-eket kilométerenként (persze ekkor már 7 percen kívüli tempó volt, mondjuk átlag 7:18, bár ez terepfüggő, mert nem teljesen sík ez a pálya).
szóval elvileg most kéne edzészónát csökkenteni 160-164 bpm-ről 155-159bpm-re, mert már menne ott 7:30-8:00 között... de... háát, picit változtatok a terveimen asszem.
meguntam a 7:30-on kívüli lassú futásokat! :) eddig élveztem, hogy úgy futok, hogy nem fáradok ki semennyire... 1 órás futás érzésre mint 1 órás séta... de most már zavar a tempó, 7 perc körülit még simán élvezem, de 7:30-on kívül már nagyon nem. persze azt továbbra is élvezem, hogy nem fáradok ki... meg végül is ez most már megy 7 percessel is 8 helyett!
szóval az lesz, hogy most edzek tovább 160 körül, és majd ha már 6:30-on belül is megy, akkor próbálom ki magam a számomra rendkívül alacsonynak tűnő pulzusokon is. 155 nekem 66%-os terhelést jelent. tulajdonképpen 50-60%-os terhelés inkább regeneráló, de persze tudom, maffetone szerint 140-149 között kellene nyomnom, majd ha nagyon edzett leszek, eljátszom azzal is. akkorra tényleg olyan lesz futni, mint gyalogolni, több óra után is :))) jó esetben nemcsak keringési, de izmok/ízületek szempontjából is...!
kíváncsi vagyok, mennyi idő alatt jutok el oda, hogy 6 perces hosszú távok (számomra hosszú) mennek 160-164bpm körül.
tavaszi tervek: vivicitta 12km ápr. 18, aztán utána nem sokkal egy-két félmaratoni verseny - egész sok van tavasszal is, ha nem is olyan híresek, mint a nike szeptemberben :)). oh, persze a nike is meglesz majd... maratont még mindig nem nagyon tervezek, hacsak nem tudom magamnak garantálni, hogy X időn belül futom (X-et le merjem ide írni?!... nem, nem olyan őrült tervek, hogy 3:30, annyira nem őrült!)
további fontos terv: fejlődni emelkedős terepen! imádom az olyat, de sajnos nagyon sokat kell fejlődni. a jánoshegyi úton 4,23km (144m emelkedés, emelkedő végig, esetleg 1-2 síkabb rész) bizony úgy ment csak 8 percen belüli tempóban pár hete, hogy a táv második felében már a 180-at nyaldosta a pulzus alulról. mondjuk ez még viszonylag kellemes nekem, a végén nagyon sok kakaó volt még egy sprintre, de nem szívesen futnék pl. egy maratont végig ilyen érzéssel.
ha már ez a téma, leírom: asszem 177bpm (81,5%) a határ, amin túl elkezdem érezni, hogy terhelés van. 182-185bpm (85-87%) felett nem szívesen futnék 10km-nél többet. 189-193bpm-en (90-92%) tudok úgy 5km-t futni, hogy még nem kell a számat kinyitni levegőért, de ez azért elég erős edzés érzésre. és 197-től (95%) egy idő után meghalok, és 204 a max! :) azaz egyszer mértem 206-ot, de nem biztos, hogy az valid mérés volt.
ugyanezt lefelé nézve... 170-174-en (76-79%) bármeddig elfutnék, minimális a terhelés ha ugyan van... 165-169-en (73-76%) már nem érzek semmiféle terhelést, 160-164-en (70-72%) meg ez tovább fokozva, akár elaludhatnék közben. :))
a százalékok ki tudja mennyire pontosak... októberben azok voltak, mert akkor mértem 58-at nyugalmi pulzusnak. lehet, hogy ez már változott, mert azóta ülve is sikerült valamelyik délután 60-at mérni (58 ébredés után volt, fekve, bár 1x felkeltem előtte). az adott pulzusértékhez tartozó szubjektív érzés amúgy nem változott. :)
látom így visszanézve, kicsit sok lett a szám, de én szeretem a számokat. :D
PS: 2 nap múlva lesz 4 hónapja, hogy kimentem az első edzésemre!
Bármilyen szisztémát is követsz, azt kell figyelni, fejlődsz-e hónapról hónapra. LEgalábbis elvileg úgy van, hogy magasabb intenzitás mellett meredekebben lehet javulni, de hamarabb el is éred a platót. Meg persze sérülés szempontjából veszélyesebb.
Nem az a cél, hogy elaludj futás közben, hanem, hogy egyre keményebben kelljen dolgozni már egy jelenleg könnyűnek érzett pulzusért is. Ha végigmész ezen az úton egyszer csak azt fogod tapasztalni, hogy küzdős már a 160-as pulzus, jobban esik a 140-es. Ettől persze versenyen még meg tudod futni a 200-at, és sokkal kevésbé fogsz elzsibbadni, mint most.
Én már teljesen lelustultam, nem mert olyan edzett vagyok, hanem mert régóta csinálom, a legtöbb kilométerem olyan 120-125 körül lehet 6-7 perc között. A max nekem is közel 200.
Főleg azoknál, akik felnőtt korukban tanultak futni, a technika is behatárolhatja a sebességet, az is segíthet, ha hetente párszor belefutsz 80-100 métereket, párat, amíg jól esik, lendületesen, vigyázva a lábadra. Nem sprintelve vagy kifulladva.