Biztos vagyok benne, hogy ha Maffetone lenne az edződ, csökkentené a távjaidat. Több példa is van a könyveiben, ami arról szól, hogy valakinek ilyen-olyan kisebb problémákat okoz a futás, hasonlókat, mint amit írsz, vagy éppen nem fejlődik, és a megoldás, hogy felével-harmadával csökkentette a mennyiséget.

Ezt nem én javaslom, hanem legjobb tudásom szerint ő mondaná.

Valahol különben arra jutottam, több módszer kisebb nagyobb következetességgel történő kipróbálása után, hogy ha rendszeresen és az ésszerűség határain belül edzek, akkor nagyjából ugyan oda jutok. Vannak egyéni csúcsaim MAF-ból is, LSD-ből is, résztávból is.

Innét továbblépni viszont nem sikerül, hiába várom türelmesen a nagy áttörést.

LSD-vel könnyű csúcsot futni :P Heroinnal talán még könnyebb. A csúcs. A futás nem valószínű.

miki: nem egészen értem, miért kellene csökkenteni a jelenlegi távokat. ha a vádlira gondolsz, az a futás első tíz percében van, azt igencsak nehéz lenne kivédeni, hacsak nem csökkentjük le a futásokat napi 2 percre :))) de biztosan félreértettem, hogy mire gondolsz.

a módszerekről: azért nem ilyen egyszerű, hogy minden ugyanolyan jó mindenkinek, mert akkor azt is tehetném, hogy mindig 185bpm-en edzek, persze ennek megfelelően jóval kevesebb edzés lenne, hogy ne legyen túl sok - de ez a módszer nem tetszik nekem. mégis van itt az edzesonline-on is olyan, aki így edzett, és bejött neki.

Bozót: próbáltad? :)))

vádli ügyben update: amikor ma a bemelegítés végig emelkedőn volt (így jött csak ki, sajna), akkor a  végére 1x beszólt, 2mp-re kb. de ugyanaz a fajta érzés volt. érdekes.. de a futásnál 3. perc után nem panaszkodott többet.

arra kíváncsi vagyok továbbra is, h milyen problémára gondoltál, ha esetleg mégsem erre.
még egy dologra tudok gondolni: arra, ahol írtam, h nem bírta olyan jól a lábam ezeket a rövidke távokat MAF pulzus alatt edzve. nos MAF felett edzve semmi ilyen gond nem volt soha :)) és most már MAF alatt sem, úgy tűnik hozzászokott az újfajta edzésekhez.

(ja, a bemelegítés természetesen séta volt, nem futás, kb. 10-12 perc.)

Nem akarok érvelni, csak ilyen benyomásom volt. Van egy szimpatikus nevű amerikai edző, Jack Daniels. Nagy szaktekintélyként tisztelik. Nincs tőle könyvem, mert nem foglalkozik azokkal a távokkal, amik engem érdekelnek, de azért az interneten olvastam egy igen érdekes elképzeléséről.

Arról van szó, hogy bizonyos edzésmennyiséghez vagy edzésintenzitáshoz versenyeredményekkel és edzésmúlttal kell kvalifikálnod magad. Ha túl keveset vagy túl lassan mész, legfeljebb majd később ráteszel egy lapáttal. Ha túl sokat, talán sosem fogod megtudni, mi volt a baj, miért nem megy.

Nincsenek meg a pontos adatok, de talán érted, mit akarok mondani. Hat, nem is éppen rövid edzés neked még felesleges. Ha túllősz a célon, éppen az állhat a fejlődésed útjába.

Ez volt a szentbeszéd, nem hiteles tőlem, mert én sem úgy csinálom, ahogy a könyvek szerint kéne. A futás legalább annyira szenvedély, mint tudomány.

Tegyük hozzá ahhoz amit miki mondott (nem mintha védeni akarnám a hölgyet), hogy monerd valóban magasra pakolta a mércét, a távot és a pihenőnapokat illetően, de ezzel együtt a tempót tisztességesen visszavette. És ha ehhez hozzáadjuk, hogy két edzés között gyaníthatóan nem igen mozog sokkal többet.
Nekem azokon a napokon, amikor nem edzek az össz mozgás annyi, hogy elmegyek az irodaháztól a kocsiig.

Azért mielőtt visszaállnál a heti 3x5 kilire, próbálj meg rendesen bemelegíteni. Nekem legalábbis (az egész napos ülés után) nagyon kell, hogy átmozgassam magam, kitekergessem mindenem, a térdeimet főleg-főleg. És ha hiszed ha nem, 5-8 perc ugrókötelezés edzés előtt csodákat tud tenni (bemelegednek szépen a vádlik, bejáratódik a motor). A mai terepes edzésem előtt nem melegítettem, a tempó is is siralmas volt, pláne mikor szemből vágott a szél, a lépésfreki lecsúszott oda ahol régen volt. Hetek óta először ismét éreztem a térdeim edzés után!

miki: köszi a kifejtést. :) bár még mindig nem tudom mi alapján volt a benyomásod ilyen.
annyit tudok a tapasztalataim alapján mondani teljesen biztosra, hogy heti 36km (januárban) 163-as pulzussal nem volt megterhelő, mondhatni optimális lehetett. (és ebben pihenőhét nem is volt.)
ez a heti 48km 150-es pulzussal, valszeg hasonló terhelés, vagy egy még kevésbé is terhelés, mint a januári. szubjektív érzés alapján legalábbis kevésbé.

Mung: jaja, nem mozgok vagy sportolok mást jelenleg. majd vmikor lesz keresztedzés, de nem sietek. :)
magas a mérce? igazából azzal az 1 szál pihenőnappal kapcs. sem érzem úgy h kellene de óvatoskodom. :)) vhol írtam, hogy a mostani pulzus mellett edzés olyan, mint amikor gyerekkoromban kimentem biciklizni, kirándulni vagy úszni mittomén 2 órát és eszembe nem jutott, hogy akkor másnap muszáj pihenőnapot tartani, egyszerűen nem volt olyan a terhelés. (persze nem sportoltam mindennap, sőt. sajnos!)
bemelegítés: hát, jelenleg van 15p séta bemelegítés, aminek a végére felviszem a pulzust olyan 140-145-ig (ez már kemény tempójú gyaloglás), hogy a zsírégetés beinduljon. nem hiszem, hogy ennél több bemelegítés kellene. így is unom a bemelegítést.

az kimaradt, hogy heti 45-48km 160 körüli pulzussal már rezegtette a lécet. :) de a 36 tuti nem.

Nem próbáltam :)

Miki hozzászólásához: nekem spec azért különös élvezet monerd edzéseiről olvasni, mert tudom magamról, hogy nem bírnám így csinálni. Nekem kell a "flow" én azért futok :) Talán ha 100%-ra tudnám, hogy x edzésmunkával rekorder leszek, talán akkor megerőszakolnám magam, de lehet hogy akkor se. Az edzéselméletet szeretem olvasni, meg is jegyzek ezt-azt, de a futás szenvedély, élmény. Akkor is ha 5kili mezítláb az erdőmben, meg akkor is 24óra körbe-körbe a flaszteron(utóbbi ugyan még csak terv)  

Ezzel ki is zártam magam Mr Kouros ultra-klubjából ;-) :)

:)) szerinted végig azt számolom, mikor lesz már vége az edzésnek? szerencsére MAF alatt is lehet flow-élmény. ;)
Kouros egy őrült vagy egy isten, még nem döntöttem el. :)))

A görög mitológia simán engedi, hogy valaki őrült ÉS isten legyen :-)

Bozót, nem zártad ki, ha észrevetted, nem igazán díjazza ő sem a rendszeres és tudományos edzést. Illetve irrelevánsnak tartja a futás valódi céljait illetőleg.

Folyamatosan látom a visszatérő dilemmádat a különböző tudományos edzésmódszerekkel kapcsolatban. Szerintem próbáld egy időre otthon hagyni a pulzusmérődet és fuss ahogy jólesik.
Főleg örömmel.Bizos vagyok benne, hogy fejlődni fogsz. A szived és az érrendszered hozzáfejlődik az akaratodhoz, az pedig szerencsére bőven van.

lucas: köszi a tipped. :) sajnos nálam ez azt eredményezné, hogy túl gyorsan sokat futnék (185 bpm-mel simán). annak meg nem lennének jó következményei :)) de valóban, idővel biztos hozzáfejlődik, akkor már otthon hagyhatom majd az órát.

Az jó ha neked így is sikerül megtapasztalni az élmény részét :) Mások vagyunk és ez így szép :)