na, hát ez a kb. 20km 847m szinttel elég durva élmény volt nekem: ez volt az első hegyi terepfutásom télen, hóban, rendes cipő nélkül és általában a veszélyesebb helyeken félek a megcsúszástól-eleséstől. :) és sajnos nem futottam még valami sokat ilyen hegyi terepen, kéne menni idén többet, hadd erősödjenek egyes izmaim :)
egy asics 2150-es aszfaltos futócipőben mentem végig, ami nyáron nem is volt gond soha, de hóban nem ártott volna helyenként a tapadás.
amit viszont jól csináltam: felesleges cuccot most nem vittem magammal, nem úgy mint nyáron (csak sapkát, nem is tudom miért :), de azt meg leraktuk hűvösvölgyben), csak pár zsebkendőt, azon kívül nem is kellett más, azért 20km nem olyan sok még ilyen körülmények között se :) az idő meg elrepült hihetetlen gyorsan :) volt egy kis szomjúság a vége felé, de azt simán kibírtam (nem működött a vízcsap a budakeszi út mellett az állomásnál..)
és ami azért nagy szerencse volt: nem volt jég sehol! ja, sár sem, mindenhol keményre taposott hó (ez jó is meg rossz is). az időjárás meg baromi kellemes volt, 2-4 fok között, és nem esett.
reggel 8 után indultunk pátyalsóval hűvösvölgyből. elindultunk futva egy kis lejtőn a gyerekvasút végállomásánál, na ez még ment, de egy pillanatra bevillant, hogy hát ez lehet nem lesz egyszerű :) bár azt gondoltam, úgyis biztos latyak lesz, az talán nem csúszik annyira. de persze mindenütt kemény hó volt :P
aztán elindultunk felfelé az első hegyen (nyéki), ez nem is tudom hány %-os meredekségű volt, én 10-re simán saccolom :) nagyon rossz volt több dolog miatt is: a pulzus rögtön felrohant elég kevés bemelegítés után, de még ez volt a legkisebb probléma; nagyon csúszósnak éreztem a talajt - ami mindenhol kemény, letaposott hó volt -, és ráadásul nagyon sok túrázót kellett előzni, és így előzéskor nem lehetett a legbiztosabb pontokon át lépkedni-futni. :) a futást amúgy néhány percen belül feladtam, mert felment a pulzus 190-re, és nem akartam már az elején ebben a tartományban lenni, meg vmiért kicsit szédültem is (de ez hamar elmúlt). :)
szóval eléggé belegondoltam, hogy mi lesz, ha itt lefelé kell futni, gondoltam az még gázosabb lenne. picit gondolkodtam azon h hú ez nekem nem fog menni, de azért mentem tovább előre :P
volt is aztán rögtön az elején az első hegy után egy közepesen erős lejtő, ahol nagyon-nagyon béna voltam, de a túra folyamán később belejöttem! ja és az emelkedőkbe is, a nagy részüket nem éreztem már csúszósnak utána, csak az extrém meredeket! amikről beszámolok lejjebb részletesen :))
no, aztán rövid ideig futható volt az út, aztán pátyalso mondta, hogy mindjárt jön egy 40%-os hegy a HHH felé menet, ezt kíváncsian vártam. :)) hát tényleg 40%, mert kb. 90m-t emelkedett párszáz méteren vagy vmi ilyesmi (garmin annyira nem tér el a valóságtól itt, asszem). :)
az hogy mit jelent a 40%... már egy 10%-os hegy is baromi meredeknek számít, nehezen futható, a 40%-on meg max. gyalogolni lehet. mondjuk összehasonlításnak pl. a jánoshegyen az erzsébet kilátónál az a kis szakasz, az úgy 10-15% lehet, ha jól emlékszem.
hát, ez volt a legdurvább rész a hó miatt. nyáron sztem oké lett volna :) arra hamar rájöttem, hogy állandóan mozgásban kell lenni, méghozzá elég erős tempóban kell menni felfelé, mert ha egy fél mp-nél tovább maradok a talajon a lábammal, akkor visszacsúszok, jól. ez ment is, szökdelés felfelé, az izmok is még frissek voltak. csak aztán előttem valaki megcsúszott picikét, és akkor kizökkentem a lendületes mozgásból, és nehezen sikerült újraindítani. aztán elkezdett nehéz érzés lenni az egész, látom a pulzus 196-197, mi a fene! ezért megálltam kicsit, gyorsan leesett 183-ig, indulás, hát most már még nehezebb volt belelendülni a mozgásba, néha csak kúsztam, aztán pulzus 199, megint pihi, aztán vhogy felértem. utólag nézve volt benne egy 200-as pulzus is :P
itt nem álltunk meg, mentünk rögtön tovább, de rájöttem később h ez nem volt jó ötlet, pár perc pihi nem ártott volna, mert így lassabban regenerálódtam, hiába ment le a pulzus 180 alá, én még nem éreztem jól magam vhogy. jól bele is sétáltam itt emiatt, pedig futható volt a terep, alig emelkedett. mire a HHH csúcsához értünk, összekaptam magam, de így is csak az amúgy elég meredek emelkedő felét futottam, mert a vádli meg a combhajlító nagyon elfáradt.
a csúcs után lefelé, ezt a részt ismerem még nyárról, és rögtön tudtam is h nem lesz egyszerű egy rövid szakasz a lejtőn lefelé, mert nagyon meredek, de vhogy túléltem kis segítséggel. :) utána viszont végre egy korrektül futható lejtő jött!! csak olyan néhány százalékos lejtő volt és ezért nem éreztem h csúszna, cipő ide vagy oda! nagyon élveztem, suhanás, "high", minden, itt lement a tempó 5:xx percesbe (a garmin az egyik 500m-es automatikus részidőre 5:09-es átlagot ír!) :) aztán így fenyőgyöngyéhez pont 1 óra alatt értünk oda. ez 6-valamennyi km lehetett.
innentől megint felfelé vezetett az út, igen erős meredeken, a 10% tök simán megvolt helyenként. a pulzust lent tartva tempósan gyalogoltam, mert különben fájt vhol a vádli tetejénél a térdhajlat alatt (ezen a részen tuti lesz holnapra izomláz!). na és érdekes, hogy egyszercsak fura lett a jobb lábamon az achilles, mintha megrándítottam volna, vagy valami, érzékeny volt kicsit majdnem minden lépésnél, pedig nem is futottam hanem gyalogoltam... azt gondoltam, hogy ha nem múlik el hamar, akkor szólok pátyalsónak és lelépek az első olyan helyen, ahol busz van. aztán gondoltam egyet és futásra váltottam, és meglepő módon bejött, valahogy csökkent a terhelés az achillesnél! így nem kellett panaszkodni se :)
végre felértünk a tetőre, árpád kilátó, aztán lefelé, szépen futható terep, isteni érzés volt :). viszont itt volt megint egy rész ahol nehéz volt leereszkedni, inkább belegázoltam a (majdnem) szűz hóba az út széle mellett. ott pár mp-re kicsit megint "megrándítottam" az achillest(jobb láb) meg a vádlikat (mind2) is.
utána aszfalt, volt lehetősége a lábaimnak regenerálódni kicsit! :) átmentünk-futottunk a pasaréten (ördögárok), aztán felfelé meredeken, de még mindig aszfalton, fekete istván u., szerb antal u., stb... kicsit fura lehetett a tudatállapotom, mert nem ismertem fel a hűvösvölgyi utat, b*zze :))) azt láttam h átkelünk egy forgalmas úton, én meg később gondolkoztam h mikor kelünk már át a hűvösvölgyi úton, amíg ki nem következtettem, hogy ez lehetett az... :D ez csak azért durva, mert úgy 2 évtizeden át szinte mindennap átutaztam a hűvösvölgyin napi 2x reggel meg délután...
aztán itt a meredeken a végefelé feladtam a futást, mert úgy éreztem ez most túlterheli a vádlit. gyaloglás, lazán, aztán egy csaj lila felsőben elhúzott (gyalog) mellettünk, akkor beletempóztam a gyaloglásba, mert csak azért is. :) vissza is előztem. :)))
ekkor már túl voltunk a táv felén is, kellemesen éreztem magam! :)
aztán elérkeztünk a budakeszi úthoz (kb. 12km), további aszfalton felfelé (dénes u.), a végére szét akart szakadni a vádlim, gondolkoztam itt kéne pihenni pár percet, de akkor kiderült, hogy forgi nem sokkal van előttünk (max 2km-re), és hogy be kéne érnünk! :) hát jó, mentünk tovább, most már az erdőben megint, budakeszi út másik oldalán. először tök jó volt, futhatónak éreztem, pedig meredek volt. :) de aztán egy nagyon nehéz rész következett, a vádlijaim még jobban szétszakadtak volna, és a gyaloglás esett nekik jobban.
elértünk egy ponthoz, ahol nem találtuk meg forgit (pedig ott volt!!), pár perc tökölés után mentünk tovább, ez most kellemes futható szakasz volt, nem túl meredek (bár párszor megálltam, amikor ITB jobb lábamon csakúgy kizökkent a helyéről, és vissza kellett igazítani... mi a fene, mindegy, nem volt komoly probléma :) ). ezután megint budakeszi úton át, kerestünk vizet, de a vízcsap nem működött... :P mondtam, kibírom most már ezt a kis szomjúságot, indulás tovább a síneken keresztül, miután a gyerekvasút áthaladt :)
itt volt egy kis mélypont, mert volt egy kellemes "kis" havas emelkedő, 10% ez is megvolt, és vhogy a vádlik+combhajlítók nem voltak most képesek túl erőteljes nagy lépésekre. cserébe előregörnyedtem a hátammal, meg a karjaimmal hadonásztam, mint az őrült, h vissza ne csússzak.. a hátizmaim le is terheltem jól :), de persze már elmúlt teljesen. pátyalso itt az emelkedő tetején szólt, h nem kell sietni, nehogy lesérüljek, de nekem a hátam az egyetlen, ami miatt nem aggódtam soha. :P
itt (is) egyértelműen az izmok voltak a határ, mert a pulzus ettől a kis gyaloglástól simán 170 alatt akart maradni... itt a lila csaj is elhúzott mellettem tempósgyalogolva! :(
utána elértünk a hárshegyi kilátóhoz. itt ki volt írva, hogy úgy 15,5 km megvan és még vmi 3,4 km a hűvösvölgyi nagyrétig, ööö, jó volt ezt olvasni azért! :) végig lejtő hegyoldalban lefelé, itt persze megint volt egy kis durva rész, szerencsére nem vmi hosszú, bár nagyon meredek lejtő. hát, inkább hegymászás volt itt, mint túra :) az achillest megint megrándítottam ezen hadművelet közben...azért utána a maradék idő nagyobb részében nem panaszkodott, csak néha éreztem picit. innentől rendes lefelé futás, egész jól ment, vmi 6:xx-ben, alig voltam nyuszi, pedig viszonylag meredek volt :). a rétig végig futás, ott egy ügyesen kihalászott kókuszos szaloncukor után kellemes kocogás 5:xx tempóban a kevesebb, mint 1km maradék részen a gyerekvasútig. a nettó idő picivel 3 óra alatt, a bruttó 3:08, kb. a tervezett. :)
ott volt jó kis virsli+mustár+kenyér, meg egész meleg tea és mini futéria találkozó tzh+krysta+forgi :) aztán utána még képes voltam anyum házáig elkocogni buszozás helyett, mert miért ne, a lábam se panaszkodott :)
a pulzus amúgy a 40% emelkedő után miután végre lemászott 180 alá, ott is maradt -170-esekben, lejtőn néha 158-160 körül, 170-es átlag 3 órára, 200-as max :).
a vádli most kicsit rokkant (beállt), viszont érdekes, hogy a combfeszítő nem igazán érezte meg a mai futást :) ez is valami! :P
szóval élmény volt, néha küzdelem, de jó volt főleg akkor, amikor lehetett futni... és talán legközelebb jobb cipőben kevésbé leszek nyuszi a csúszós részeken meg a lábam is jobban bírja majd idővel a kúszást. kell erősödni még sok-sok túrán :)
Hát,ez jó szenvedős volt...Gratulálok a kitartásért..De lehet még rosszabb lett volna,ha minden felolvad.Nálunk most napon vagy 10 fok van rohanvást olvad a jég a tavakon,és az erdő szerintem sártenger...Jövő héten lesz ittt valami terepfutó verseny Bartina??Nemtommianeve maraton-30-10 távokkal.Gondoltam bevállalom a 30-at ha másért nem a futótársadalomba illesztkedést próbálandó,de ha sár lesz nem megyek...A cyclkorossz bringámmal sem megyek már sárban terepre...:-)