No, kicsit elvesztem pár napra a Bükkben, de visszatértem az aszfaltra. Sajnos... A szerdai edzés az eddigi csúcsot jelentette, 12km, úgy, hogy belevettem mindkét szegedi hidat, és a tempó is kifejezetten jó volt-hangsúlyozom, hogy önmagamhoz képest. Azután szombaton vendégség, sütihegyek, vasárnap dettó, este futás=katasztrófa. Négy kilométer után görcs, a vendégek későn mentek el, nyolckor jutottam le, bemelegítést megspóroltam, meg is fizettem érte. Ráadásul bekezdtem egy hatperces kilométerrel, mintha üldöztek volna :) Az utolsó kilométert sétálva kellett megtenni, mondhatni hazakullogtam szégyenszemre :) Anyira azért nem viselt meg a dolog, jól tudom, hogy milyen hibákat követtem el és meg is érdemeltem ezt a kelletlen élményt.
Természetesen ez nem szegi kedvem, kicsit meg kell magam fegyelmezni, aztán keden hajrá megint!
Jó futást Mindenkinek!