Tegnap futottam! Öt egész kilométert! És nem fájt, és tök jó volt, és hat ötvenes tempót kocogtam és nagyon élveztem és nagyon boldog voltam!
Ezennel újra indul normális üzemmódban az edzésnapló. Egyelőre csak óvatosan, rövid futásokkal, laza bringázásokkal. Nem akarok abba a hibába esni, hogy azt higgyem helyrejött minden teljesen, csak mert ezen az öt kilin nem fájt. De tény és való, hogy teljesen más volt mint eddig bármikor. Nem éreztem a háttérben sem a fájdalmat. Még a végén mégiscsak megéri az árát ez a Bemer mágnesterápia.
Ma csak tekerek egy laza harmincast, holnap pihenő, szombaton meg egy kemény mountain bike túra a Bükkben.
MungDaal barátom, találkozunk a 19. Bükki Hegyimaratonon! ;)
Jó sportolást Mindenkinek!
Az élet szép :)