Futottam egy tizest 57 perc alatt 134-es átlagpulzussal! Ez persze nem hír, csak nekem :) Pedig kedvem sem volt igazán, nagyon fáradt voltam már tegnap, elég húzós hetet hoztam össze magamnak. Szóval azért nagy hír ez, mert most először éreztem azt, hogy nagyon könnyen, óvatosan futottam, alacsony pulzuson, és mégis hat perc alatti kiliket! Ez nálam óriási fejlődés, mindig is ezt hiányoltam, erre vártam. Azt amúgy ugye mondanom se kell, hogy négy napja megint torokgyulladásom van? Hiába mentem el múltkor a háziorvoshoz, nem derült ki semmi, pedig vérvétel is volt... Az okról nem tudtam meg semmit. Fél év alatt ez már vagy az ötödik. De már nem ver le annyira, inkább csak kellemetlen, szerencsére az edzésmunkát nem befolyásolja látványosan.
Többször is kipróbáltam, hogy nem nézem az órát, csak a pulzust, nagyon lassan futok és a végén majd nézek egy nagyot, hogy jé, ilyen alacsony pulzussal ilyet jó időt mentem. No eddig ilyen nem volt. Biztosan közrejátszik a fejlődésben, hogy csinálom szépen bringával a résztávos edzéseket, és bevezettem az úszást is, igaz, eddig csak heti egyszer, de jövő héttől ez heti három alakalom lesz minimum.
Másik pozitív változás, a csütörtöki csapatos montizás. A szegedi Team Heavy Pedál tagjai hívtak meg először két hete egy közös tekerésre, és mivel látták, hogy nem tartom fel őket, így tegnap előtt is mentem velük egy jó kis kört. Volt velünk egy vagány srác is, valamilyen Marci, na ő ment keményen a csillivilli Specialized bringáján. Dumálgattunk is tekerés közben, ő kíváncsi volt a Giantre Anthemre, én meg a Specire, méretre kb egyformák vagyunk, így cseréltünk pár kilométer erejéig. Na azóta kiderült, hogy ő volt Blazsó Marci én meg a tízezer dolláros Specialized Epic Carbon bringáján tekerésztem a szegedi határban :) Überfasza bicó, mit mondjak. Nagyon gyors, merev, könnyű, és mégis kényelmes. A brain rendszer meggyőzött, kiállva tekerésnél sincs semmi hinta.
Ma is voltam montizni, van a Boszorkánysziget után a gátról letérve egy klassz pálya, amit a crossmotorosok meg a montisok használnak, szuper döntött kanyarokkal, ugratókkal. Na itt toltam egy brutális pulzuspörgető, lábizomszaggató edzést reggel. Csak sajna egy ugratót benéztem és nagyon csúnyát estem, a kormány meg szépen beleállt jobb oldalon a bordáim közé. Remélem csak zúzódás, reggel óta sokat alakult, délután még levegőt is alig tudtam venni. Olyan hülye vagyok, hogy az már fáj. Képes vagyok az Alföldön összetörni magam. Így sajna a ma estére tervezett úszásból már semmi sem lett, Salonpas tapasz a bordákra, Algoflex Forte (csak ez van itthon), aztán holnap 26 kilis hosszú futás. Ha sikerül.
Ja, az pl tegnap jutott eszembe, hogy talán nem ártana átnézni egykét triatlonos edzéstervet, mivel sehogy sem fért a fejembe, hogy miként lehet ezt a három sportágat arányosan úgy elosztani, hogy mindegyikből topon legyek. Se az időmből, se az erőmből nem tellett az elmúlt két hétben. Egyszer sem sikerült 100%-ban végrehajtani a betrvezett edzéseket. Lényeg, hogy kiderült, hogy nem árt váltva edzegetni, egyik héten inkább bringa meg úszás, aztán inkább futás, majd megint úszó-bringa hét, aztán pihenőhét. Jó, biztos ez sem szentírás, majd komolyabban is beleásom magam, de kezdésnek ez is valami, legalább már nincs bennem az a nagy tanácstalanság... Július hetedikén szeretném megejteni életem első triatlon versenyét Szombathelyen, rövid távon. Már most baromira izgulok.
És persze neveztem a Bükki Hegyimaratonra, igaz "csak" félmaratonra, de azt le akarom futni kér órán belül. Csak így szerényen :D
Jó sportolást Mindenkinek!
Jujj, vigyázz, a bordák elég könnyen törnek aztán lassan gyógyulnak ...brrrr :-/
Hajrá a Bükkben!