Négy hét maradt a Nike félmaratonig, és egyre jobban magával ragad a vágy valami remek eredmény után. Két óra alatt, az biztos, de vajon mi lesz belőle? Egy ötven? Ne adj' Isten alatta? Na az durva lenne... Próbálok ésszel edzeni, felépíteni, nem túledzeni magam. Résztávozok, fokozó futásokat csinálok, próbálok a végére gyorsulni, jól táplálkozni, eleget pihenni, keresztedzeni. Ennél többet azt hiszem nem lehet tenni a siker érdekében. Nem vagyok profi, senki sem mondja meg, mit hogyan csináljak, csak az van, amit Tőletek tanultam, meg amit a neten olvastam, na meg persze amire magamtól rájöttem.
A maradék négy hétben valahogy meg kellene találnom az egyensúlyt. Tavaly baromi jól sikerült a formaidőzítés, de a maraton miatt csak kocogtam a Niken, a maratonra meg kipukkadt a forma, végig szenvedtem. Úgy kéne csinálni, hogy topon legyek, de azért kipihenten vágjak neki. Na ez nem lesz egyszerű basszus :)
A formaidőzítés tudomány! Ennek megfelelően, sok tapasztalat és némi szzerencse szükségelteteik hozzá, hogy jól sikerüljön. Én szurkolok! :-)