gyógymasszőrnél jártam, csillagokat láttam...
Sikerült időpontot egyeztetnem a sráccal és ma délután eljutottam a gyógymasszőrhöz! No, ez egészen más volt az eddigi gyurmászás :) Rendesen kiropogtatott, nagyon profi a srác, nagy mákom van, hogy elvállalt, mert amúgy Magyarország legjobb férfi kézilabdacsapatának masszőre. Amint tudjátok, én nem Veszprémben lakom... Rendesen kigyúrt, és megrángatott, mint Krisztus a vargát-hogy egy klasszikust idézzek (nagyanyámat). Volt földön fekve rángatás, könyökkel kínzás, minden. Iszonyatosan jól esett, jövő héten következő forduló.
Sajnos jó hírekkel nem szolgált. Először is a derékfájásom okát derítette fel, ami nem csak a derekemra, de a lábaimon át mindenre kihat. Egy faxa kis gerincferdülés, emellett a csípőm is felemás, így szar a tartásom (nesze neked 14 úszás) ezért aránytalanul terhelődnek a lábaim. A talpamban gyulladás, megerőltettem, pihentetés+árnika krém. A futást viszont el kell felejtenem, ezzel a csípővel nem lehet, marad a spinning és rászánom magam az úszásra.
A csípőm nem reménytelen, rendbehozható, de a gerincem már ilyen marad. Talán pár hónap múlva majd újra futhatok, de akkor sem túl sokat. Nagyon sajnálom, borzasztóan megszerettem a futást, nagyon fog hiányozni. Remélem tényleg nem kell örökre lemondanom róla.
Egyelőre ennyi a lényeg, jövő hónapra veszek uszodabérletet. Anyagilag is kicsit rosszabbul jövök ki. Négyhavi uszodabérlet egy Gel Kayano...
Jó sportolást Mindenkinek!
Egy éve kezdtem futni, 157 edzésen 1354 kilométert sikerült magam mögött hagnyi. 102 kilóról indultam, egészen 88-ig sikerült lemenni, de sajnos a szeptemberi sérülés óta visszamászott 4kg, így most újra 90 fölött, ezért kissé megtörve, ám leginkább szomorúan pötyögöm ezeket a sorokat.
Már augusztusban gondoltam rá, hogy milyen klassz lesz majd írni egy ilyen évzáró blogbejegyzést. Végül is sikerült két versenyen két félmaratont is teljesíteni, a másodikat majdnem két órán belül-ez lett a vesztem is. Elhittem, hogy meglesz, meg is akartam csinálni, nem sikerült. Most itt vagyok, továbbra is sérült lábbal, rohadok a négy fal között, munka még semmi, futni nem tudok, visszaszedtem négy kilót, folyton éhes vagyok, de enni nem merek, próbálok visszafogyni, futás nélkül marha nehéz. Kezelem a talpam ezerrel, kenem minden szarral (épp csak azzal nem), szedek voltaren tablettát, masszíroztatom, áztatom gyógykristályos vízben, már csak a voodoo varázslat hiányzik.
Jövő héten rászánom magam és elmegyek spinningelni, hátha tetszik. De akkor sem futás. Ott is négy fal között... Mindegy, kibírom valahogy, ez mégiscsak jobban kíméli a talpamat, aztán február-március környékén hátha viszza tudok váltani a futásra.
Csak hogy tudjátok, nem adom fel, és ha nem is 2011-ben, de majd meglesz a maraton 2012-ben. Még csak most leszek 33, van idő dögivel :) Kicsit most padlón, de legalább van hova visszamászni. Csak nem olyan, mintha megint előlről kellene kezdeni.
Mindenféle sport és magánéleti sikerekben, önmagunk és mások felett aratott győzelmekben gazdag boldog új esztendőt kívánok Mindenkinek!