(Jót mosolyogtam, mert "Fogadalmak helyett tervek" akart lenni az írás címe, de megelőztek)

Nekem is leginkább terveim vannak, gondoltam megosztom veletek. Elég vegyes lesz az idei év, nagyon kíváncsi vagyok, hogy alakul majd, mit sikerül majd megvalósítani és mi marad a tervezőasztalon.

Menjünk szépen sorban. Március elseje, téli Magas Tátra túra, a Rysy, azaz a Tengerszem csúcs a célpont, egy szervezett túra keretein belül. Április Mátrabérc, kacérkodom a végigfutás gondolatával. Ez leginkább álom, mint terv, nem hiszem, hogy erre idén áprilisban már képes leszek. Májusban egy pesti Vivicittában gondolkodom, még van a BSI egyenlegemen annyi, hogy nem kellene most sokat költeni rá. Júniusra még nem eszeltem ki igazából semmit, de Július-ha minden jól alakul-fantasztikusnak ígérkezik. A Monte Rosa csoport négyezres csúcsai a cél, egészen pontosan és sorrendben a Vincent-Pyramide (4215 m), a Balmenhorn (4167 m), a Schwarzhorn (Corno Nero)(4322 m), a Ludwigshöhe (4341 m), a Parrotspitze (4432 m), és végül, de nem utolsó sorban a Zumsteinspitze (4563 m). Nagyon várom már, de még egyáltalán nem biztos, hogy el tudok majd menni. Nemrég vállalkozó lettem, ráadásul mezőgazdaságban (magyarul paraszt), így sajnos egyáltalán nem tudok előre tervezni, pláne nem Júliusban, mert akkor van a legtöbb meló, és túlnyomó részt az időjárás dönti el, hogy mit mikor lehet megcsinálni, meg hogy mikor érnek rá azok, akik pl a búzámat aratják.

Augusztusban semmi különös, szeptemberben viszont szeretnék nekivágni életem első triatlon versenyének Baltonkenesén. A cél a középtáv teljesítése, semmiféle konkrét időeredményt nem akarok magam elé tűzni, végig szeretném csinálni, belekóstolni, tapasztalatot szerezni. Valahol mélyen még azért nem mondtam le egy Ironman teljesítéséről sem, de majd ez a szeptemberi verseny fogja megmutatni, hogyan tovább.

Októberben természetesen Spar maraton, de egyelőre nem tervezem, hogy indulok. Őszintén szólva kezdem nem szeretni ezeket a városi tömegrendezvényeket. Nem mintha eddig nagyon rosszul éreztem volna magam bármelyiken is, de azt hiszem, hogy idén inkább többet szeretnék terepen futni, teljesítménytúrázni.

Olyannyira komolyan veszem a szeptemberi triatlont, hogy már most elkezdtem úszni, ma kezdek görgőn edzeni, a futást is szépen lassan beindítom, szóval nekiállok alapozni. Az ünnepek alatt lustálkodtam eleget, és őszintén szólva a maraton előtti sérülés is kicsit elvette a kedvem egy-két hónapra, de szerencsére mindig sikerül új motivációt találni.

Sok a bizonytalanság, de bízom abban, hogy a tervek közül sikerül minél többet valóra váltani, de ha nem, akkor sem dől össze a világ, az elvégzett edzésmunkát úgysem veheti el tőlem senki.

Jó sportolást Mindenkinek!