Előzetesen: megvan, nekem is, 12 óra 21 perc 21 másodperc, életem első Ironman távú egyéni eredménye.

Két évi váltóban való részvétel után idén egyében is szerettem volna teljesíteni a távot, kellően félve a feladattól és tisztelve a távot januárban eldőlt, hogy nevezek.

Amennyit csak tudtam, készültem, ami a tavalyi évinél sajnálatosan kevesebb lett, mivel nekem sem volt egyszerű, munkahelyváltás, rossz idő...stb.

Péneteken azonban már csak a csomagolás és az indulás volt a feladat. Rajtszám felvétel, futo cucc leadás, megnyitó. Az első indulók kapták az egyik legnagyobb tapsot, nagyon megható volt.

Vacsora grízes tészta, aztán alvás reggeleig a szálláson, legnagyobb örömömre kellemesen tudtam aludni reggelig, lájtos reggeli és indulás a tóhoz, nagyon féltem, hogy túl hideg lesz, de mivel nincs neoprénem így maradt a nikoflex és a reménykedés. :)

Depozás chek in és irány a víz ismerkedés, szerencsémre egyáltalán nem volt hideg. A rajt szinte váratlanul ért, szépen elindultam, probálva kikerülni a nagyobb tülekedést. Sajnos a visszavezető szakaszon beuszhattam egy melluszo mögé amit az arcomon csattano sarkárol vettem észre kissé össze is zavarodtam, de megáltam és gyorsan visszatettem a szemüvegemet kissé kijebb huzodtam és mentem tovább. Számomra egész elfogadható 1.28 as idővel értem partra. Gyors depo és már mentem is a bringán szendvicsemet bontogatva és fogyasztva. Csurgón sikerült kishiján neki mennem a soromponak, de a mögöttem jövöket is meglepte a lezárulo fémkapu, a kellemest a hasznossal összekötve egy kis folyadék üritést hajtottunk végre (meg is kaptam az időjóváírást) kicsit szeles volt a pálya ez két helyen volt kellemetlen az egyik a nagyatád előtti kissé emelkedő rész és a belegről kivezető szakasz.Nagytádon kétszer is szereltem a segítőimnél egyszer a könyöklő párnatartóját kellett rögziteni egyszer pedig az egyik könyöklő csövet, a rossz uton egyszerüen fellazultak a csavarok, nagyon szerencsés vagyok hogy csak ennyi gondom volt, láttam többeket defektet szerelni, sőt egyik sporttársam kerékpárjááról előttem esett le az ülés alatti kulacstarto kulacsokkal együtt.

Kellemes ám kissé visszafogottab tempoban tekertem, féltem a maratontól.

Depozást elhuztam, zuhanyoztam átöltöztem, és csak utána menetem futni, annyit mondogattam, hogy már csak két félmaraton és vége is. :)

Próbáltam egy kellemesen halados tempora ráálni, hogy ne legyen túl erős kezdés, az időket nézve kb sikerült is. Először ugy gondoltam, hogy  frissitő állomásokon ivásközben sétálok, de nagyobb séta majd az 5. körben lesz.

Az elejétől szivaccsal meretem a fejemre a vizet, majd a hideg szivacsot a tarkomon betetem a felsőm alá, ez jonak bizonyult a hideg viz kellemesen "ébren" tartott. :)

A hotelnél izo viz vagy csak viz a hátso állomáson dinnye viz vagy dinnye keksz viz az elsönél banán keksz viz volt a frissitésem. Az biztos, hogy folyadékból folyamatosan eleget vettem magamhoz, pisilnem kellett az uszás előtt a kerékpár alatt 3 szor és a futás alatt is egyszer.

Éhesnek kétszer éreztem magam mindkétszer egy egy gélt toltam, egyébként a kerékpár alatt, után kolbászos szendvicset ettel a futás alatt pedig a keksz volt a szilárd táp. Só tabletták sokat segítettek, egy a kero alatt a futás 3. körétől pedig óránként egy egy.

Azt kell mondanom, hogy észlelhető vagy meghatározó, esetleg megállásra sétára kényszerítő holtpontom nem volt, de lehet hogy ezt a frissitőknél elkövetett rövidebb sétálásoknak köszönhettem.

Az utolsó körben szépen elköszöntem a frissitőktől, megköszönve a segítségüket, és az utolsó félkört kellemes esőben (nem hiányzott) tettem, meg ahogy a befutásom is esőben volt. Itt mondanám a rendezés számomra egyetlen hiányosságát, egy fólia darab nagyon jólesett volna, és az is ha  afiniser pólómat nem a kezembe nyomják az esőben.

Összességében nagyon elégedett vagyok, nem esem az "elfutás" hibájába, és a három évnyi edzésmunka most hozta meg az eredményét. Az első gondolatom volt, hogy természetesen jövöre is szeretnék itt lenni ujra versenybe szálva.

 Nekem teszet a dijátadó is mi újak kezelhettünk a TTT-sekkel, diplománkat egyedileg kiszólitva kaptuk, jólesett.

Jelenleg kellemes izomlázzal vagyok így szinte minden lépésnél emlékezhetek a szombati napra. :)

Meg kell mondjam a sikerhez nagyon sokan járultak hozzá: a teljesség igénye nélkül, a sport egyesületünk tagjai akik kel együtt készültünk és akik mind célba értek ki egyéniben ki váltoban. A lelekes és szorgalmas segítőimnek akik lesték minden kívánságomat és mire kimondtam kezembe nyomták a kért adagot.

Páromnak aki váltoban ment, de a felkészülésemben fontos szerepe volt.