Ma végre rászántam magam, hogy lemérjem a távot amit futok. Khm... pedig olyan büszke voltam magamra! Felkeltem korán, kikászálódtam a jó meleg ágyból, gigászi teljesítmény volt ám! Jelentem, ma is becsülettel lefutottam a 30 percemet. 3,5 km!!!!!!! 3,5 nyamvadt kilóméter! Botrány.
Hihetetlen, hogy milyen rossz kondiban vagyok! Mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy a futás 2 holtpontját kivéve folyamatosan olyan érzésem van, hogy akármeddig el tudnék futni. Gondolom ez jó. Mindenesetre az azért nem nagy teljesítmény, ha 4 óra alatt teljesítem a félmaratont.
Mindegy, ma is megvolt, remélem hétfőn energikusabb leszek. Aztán szépen lassan el kell kezdenem az egyre korábbi futásokat, mert jövő héttől ismét dolgozom. Azt hiszem a legkorábbi keléseim hétfőn, szerdán és pénteken lesznek, amikoris háromnegyed 5-kor felkelek, kiengedem a kutyát, összeszedem magam, 5-kor indulás, kb 5. 40-re visszaérek, később majd 6.10 körül, 7-kor meg már indulnom kell munkába. Hogy varázsoljak tetves 50 perc alatt szalonképes irodamacát magamból?
Wáh! Mindegy, a célokat azért tűzzük ki, hogy eléjük őket! A pasim úgyis azt mondja, hogy szuperszexi vagyok a futócuccokban! Már megéri!
Amúgy a közérzetem egyre jobb! Tudom, hogy a dohányzás nem megy a futással. Úgyhogy ma nagylevegőt vettem, kikészítettem az éjjeliszekrényre a tapaszt, és holnaptól a leszokóban lévő egészséges futók táborát gazdagítom!
Igazán korán keltél, ha már lefutottad a 30 percedet. A hétfői tervezett hromnegyed 5-ös kelés ehhez képest már dőzsölés lesz.