Legelőször szeretnék köszönetet mondani azoknak az embereknek, akik az előző írásomhoz hozzászóltak!

Változott a hozzáállásom! Nagyképű lenne azt mondani, hogy értem, ezért inkább csak annyit mondok, hogy kapizsgálom már a futást és a futóedzéseket hosszú távon.

A héten az összes edzésen igyekeztem tartani a pulzusomat a 155 pluszminusz 3 ütéses tartományban. És baromira élveztem! Az tovább segít, hogy olyan időben járok edzeni, amikor gyakorlatilag üres a Barátság Parkban (Győr) lévő pálya, ezért még mások tempója sem tud megzavarni, hogy gyorsítsak. Egyedül az 5 kisebb-nagyobb mesterséges akadály nyomja meg a pulzust pár pillanatra felfelé. De már ott is kezdem érezni, hogy mennyire kell visszalassulni, hogy ne legyen utána kiugró az érték.

Megvolt a héten életem eddigi leghosszabb futóedzése is, 20 körrel, azaz 11,7 km-mel. A szűkkeresztmetszetnek titulált bal lábam is jól bírta. Valószínűleg be fogok szerezni egy térdfixálót, mert az szokott megfájdulni. Főleg a végére. Igyekszem majd minél többször ilyen hosszú futásokat beiktatni, de egy zenelejátszót be fogok szerezni, mert a végére már elfogynak a gondolataim :)

Illetve tegnap sikerült teljesíteni egy versenyt is. Körbe Körmend volt és két pesti munkatársam is lent volt nálam. Beneveztünk a hobbi futamra, hogy érezzük milyen is egy ilyen verseny. Nem volt sok induló, de nagyon nagy élmény volt! Alig várom a félmaratont a maga 5000 feletti embertömegével!