Szóval. Szombaton reggel útnak indultuk Kecskemétről kis busznyi csapatunkkal, hogy megnézzük, feltérképezzük és meghódítsuk a Hortobágyot. Volt ott mindenféle futó a buszban: 6 kilin és 16-on induló vagy „csak” gyalogló

Az út már eleve jó hangulatban telt (naná, hisz alapból volt közös témánk J), így egész hamar elillant az a 2,5 óra.

Kb. 1 órával a rajt előtt érkeztünk meg, egyből irány a rajtszámok felvétele. A részemről egészen pontosan Yu-tól való átvétele, pontosabban megvétele, hiszen neki köszönhetem (ismét) nevezésem és az ügyintézést.

Elindultam tehát megkeresni Yu-t és persze a többieket. Keresés közben legelőször összefutottam Fussanyival, feleségével és lányával. Üdvözöltük egymást, beszélgettünk pár szót, majd irány a wc és közben persze kerestem a többieket, de már az úton is szükséglet volt, így azt nem hagyhattam ki. És milyen jó, hogy nem is hagytam ki! Merthogy a mellékesben összefutottam Yu-val és Vikivel, akiről kiderült, hogy nem aprózza el a dolgokat, merthogy nem vacakol itt 6 kilikkel, nekivág a 16-nak!

Helyes-helyes, hiszen ősszel félmarcsi Vikinek is!

Közben visszasétáltunk a fórumos taliponthoz, ahol időközben fórumosok is teremtek, merthogy mikor megérkeztem a helyszínre, szokatlanul kihalt volt. Nem ehhez vagyunk szokva na! J

De szerencsére, hamar ott termett aztán Panferik, Elek, Pogreg, Galopp, Manó, Ági (te jó ég ki ne hagyjak valakit!), majd később Kókusz, Tandi és Nikor is.

No remélem mindenkit felsoroltam!

Gyors átöltözés, ami tényleg gyors volt, tekintettel arra, hogy egy BSI-s sátor előtt vittem véghez. Na jó a top már rajtam volt, így azért nem annyira gáz J

Manó közben ideadta LJ óráját, amit sajna hiába akartam, nem tudtam kipróbálni versenyszituban, mert már nem volt annyi idő, hogy nagyjából megnézzem mi merre meddig. (De nem gáz, mert a héten már többszörösen átesett sikerrel a próbán, sőt átütő sikerrel!)

Aztán kis melegítés és rajtpozíciók elfoglalása.

Mi Fussanyival a középmezőny elé kvalifikáltuk magunkat és onnan vágtunk neki a pusztának. Pusztán csak úgy szórakozásból, mert futni jóóóó!

Nohát elindult a tömeg, neki a pusztának. Mi Fussanyival olyan 4.30-5:00 közötti tempót terveztünk, de már az első kiliken látszott, hogy jobban megyünk a tervezettnél. Legalábbis a felső határnál jóval jobban. Ekkor még jókat beszélgettünk, volt hozzá szufla. A kilik meg csak úgy suhantak, mi meg el mellettük.

Most a verseny előtt megfogadtam már, hogy rendesen frissítek és minden állomáson iszok legalább egy kortyot és nyakon is löttyintem magam. Ez így is történt és nagyon bejött, főleg a szivacs! Minden frissítéskor 5-10 ütést esett a pulzusom kapásból.

Bár a második ponton elég rosszul esett az az isolötty, méginkább megszomjaztam csak tőle. De ennyi belefér.

Főleg, hogy közben meg-megjelent Elek is, aki bőszen fényképezett. Előrement, majd katt, majd visszajött és beszéltünk pár mondatot, majd megint eltűnt. Így ment ez egy darabig, majd leállt és bevárta Yoyooékat.

De szédületes egy manus! J

Nem tökéletes a lába, de azért olyan tempót diktál, hogy ihaj, és akkor, amikor csak akar. Nem semmi! ;)

(Elvárom, hogy kergess a Nike-n! – na jó ez egy másik story)

A kilik csak úgy repültek, de szó szerint. Nagyon jó volt Fussanyival futni, mert egy volt a tempónk, beszélgettünk, nem figyeltünk a fáradtságra, meg ugye nem érvényesült a futó magányossága.

Sanyi közben egyre inkább ösztönzött, hogy próbáljak meg hajrázni, mert nem sok nő van előttem. Végül be is adtam a derekamat és elhatároztam, hogy az utolsó 2-3 kilin, majd gyorsítok. Ez így is történt. Növeltem a sebességet, előzgettem az embereket, bár a női versenyzők eléggé távolinak tűntek. Nem igazán tudtam hányan lehetnek előttem, de végül is nem ez volt a lényeg, én azért jöttem, hogy fussak egy jót.

Ez teljesült is, no meg az időmön láttam közben, hogy ez bizony tetszik nekem! J

A hajrá közben megismerhettem szurkolóilag is Kevint, aki buzdított, majdnem el is estem közben a síneken.

A végét még megnyomta, leelőztem még pár embert, majd befordulva a 9lyukú hídhoz Monspart Saci is megdícsért, hogy jó az időm. No ezt elraktározom!

Végül 1 óra 14 perccel értem célba, aminek nagyon örültem önmagában is, főleg amikor a BSI-s szervező odahívott és közölte, hogy 5. lettem!

Ez eddigi egyik legjobb eredményem.

De mivel a célkapu előtt hallottam, amint Mági és Manó nagyon szurkolnak, nosza gyorsan felmarkoltam a befutó csomagot, hogy szomjan ne halljak, majd odamentem hozzájuk szurkolni és érdeklődni.

Kiderült, hogy mindketten nagyon jól mentek, nyugiban szépen végigfutották és nem is rosszul!

Közben a szurkolói ponton is szaporodtunk, amint a fórumosok sorban értek be és láthattuk, amint Panferik új PB-t fut és ahogy Yu és Viki kéz a kézben nevetve teljesítik a távot. Meglesz itt a féémarcsi, nem is akárhogy!

No és még egy pozitívum: megismerkedhettem végre személyesen Kevinnel is, nem csupán képről és beírásokról. Ő sem volt semmi, gratula ezúton is a teljesítményéhez.

A végén pedig - ahh mi öröm – nem siettünk haza, volt idő bőven a többiekkel beszélgetni. Még sok is, mert Ágival és Viktorral elég sokat is vártunk Yu-ra és Vikire, no de üsse kavics, addig is beszélgettünk. J

Fussanyival sajnáltam, hogy nem taliztam már, mert szerettem volna megköszönni az együttfutást, nélküle nem ment volna. Meg Elek nélkül sem, aki 9 kiliig fáradhatatlanul körözött körülöttünk! ;)

Szóval csudijó verseny volt, ezért ezt tuti jövőre sem hagyom ki!