Először is az egész éves teljesítményem értékelném. Néhol változatosak a számok, viszont ezt a mikro és makrociklusok nagyban befolyásolják. Elelnyésző futómúlttal kezdtem el az 5 kmes edzéstervet január közepén, amiben az edzésmennyiségek percalapúak voltak, és a távolságot sem mértem komolyabban, emiatt a naplózást csak akkor kezdtem el, amikor már meg volt az első lefutott 5km. Ezt a 10 km-es edzésterv teljesítése követte. A félmaratoni edzésterv kezdőknek vló változatában pedig 6 hét után lefutottam életem első 21km-ét. Néha kissé bizonytalannak éreztem magam a táv során, viszont a verseny időpontja miatt ennyi felkészülési időm volt. Az eredmény 2óra 5-10 perc közzé esett. Ezt az edzéstervet a verseny után nagyjából befejeztem a második 6 hét teljesítésével, viszont hosszabb távot (félmaratont) másodikat már nem futottam. Az év további részében pedig kötetlenül edzettem, viszont próbáltam tartani a heti 30-40 kmt. A tempóm egyre fejlődő tendenciát mutat, mostanában 5:20-5:50 között mozog viszonylag kényelmesen. Bár pulzusmérésre még nem vetemedtem. 

Nagyon jó élményekkel gazdagodtam a teljesített versenyeimen, a hajdúböszörményi első Éjszakai Félmaratonon, a 15. Hajdú futáson, és az Oxigén Kupa Erdei Futóverseny sorozat két Debreceni fordulóján. 10 km-en 48:29- es Pb-t értem el ugyanitt, az edzőhelyem 7km-es körén pedig 34:50, a 6,5 km- es körömön 32:52 a rekordom.

Ami a jövőre vonatkozó terveimet illeti: Január 1-én 5,5 km-es örömfutás várható Debrecen belvárosában, amiről a következő blogbejegyzésben írok majd. Ismét elkezdtem a félamaratoni edzéstervet kezdőknek, ami ha minden jól megy pont befejeződik a Rotary félmaratonra. Az edzéstervebe beiktattam az Oxigén Kupa versenynapjait is, nagyon szimpatikus számomra ez a sorozat, és elengedhetetlen a versenyrutin megszerzésének céljából. A Rotary félmaratonon 2 órán belül szeretnék célba érkezni. Később a heti edzésadagot 30-40 ről jó lenne 40-50 környékére emelni, esetleg év vége felé megpróbálni egy 30km-es távot, ((((talán titkon maratont))))). Ez még viszont elég távol van, és még sok minden közbe jöhet addig. Egyelőre a Rotaryban gondolkodok.

A december kétarcúnak tekinthető edzésnapó szempontjából. Volt ugye hónap elején az Oxigén Kupa 3. fordulója, ami 1 hét semmittevés követett. Rápihentem a 21 km-es edzéstervre, és próbáltam elmulasztani a csípőfájdalmam, ami viszont kis mértékben még mindig jelen van, viszont az edzésben nem korlátoz. Jelenleg a teszt hetet futom.

Karácsonyra beújítottam első futóruházatomat. Sokkal kényelmesebb, hogy kevesebb ruha van rajtam, és a szellőzés. és vízelvezetés össze sem hasonlítható az eddig használt ruhámmal. Nem cserélném őket vissza az biztos. Jó érzés volt esőszitálás közben nézni a harmatcseppeket a ruha felszínén, nem teljesen átázva. És persze így már a mosógépet se terhelem le annyi ruhamennyiséggel. Remélem ősszel és tavasszal is használni tudom a ruhát, így szinte az egész évet áthidalva mivel nyáron elég a rövidnadrág, póló kombó. Arra viszont figyelnem kell, hogy a kevesebb ruha kisebb súlyt jelent, és néha az időeredményeim még gyorsnak tűnnek a régiekhez képest. Az alapozás pedig ugye nem erről szól.

Ezzel zárom idei blogomat, jövőre ismét jelentkezem.

"Mint ég és föld, tetemes a különbség
Épít vagy szétszedi
Ég és Föld te legyél a különbség
Majd aki csak a jót teszi…
Aki amit ha kell megteszi…"

Kívánok Mindenkinek Mozgásban Gazdag Boldog Új Évet!

A második forduló utánni héten észrevettem egy dudort a bokámon. Nem tudom, hogy mióta lehetett ott, azt hittem megerőltettem a lábam. Ezért kihagytam 4-5 napot, de mivel nem akart elmúlni megmutattam a háziorvosnak. Kiderült, hogy nem veszélyes, valamikor túlerőltethettem, és úgy maradt. Nem fáj, a doki szerint csak esztétikai hiba, ha nőni kezdene, akkor kellene kivágatni. Egyenlőre nem foglalkozok vele. Miután újrakezdtem az edzéseket, aztán pedig a térdeim környékén éreztem enyhe fájdalmat. Szerintem csak izomlázszerű lehetett, viszont furcsálltam, hogy pont a pihenés váltotta ki. Azóta szerencsére ez elmúlt. Viszont a csípőm jobb oldalában még mindig kerülget a fájdalom. Futás közben csak nagyon ritkán jön elő, edzések után viszont ha pihenek és ledőlök az ágyra néha kellemetlen. Illetve tapintásra, nyomkodásra is érzek kisebb fájdalmat. Néha előjön, néha nem, eddig az edzésban nem zavar, de kellemetlenségeket okoz. Remélkem nem fog rosszabbodni. És mielőtt elvenném mindenki kedvét a blogomtól,  térjünk is rá a cím által sejtetett mondanivalóra.

Az edzésritmusomban próbáltam tartani a hétközi 7 km-eket, és a hétvégi hosszúakat. Régen futottam már két kört, most viszont becsúszott egy 13 km is, amit kissé szenvedve ugyan de teljesítettem. A félmaratoni felkészülésen majd visszaszokok ehhez a távhoz is.

Az Oxigén Kupa 3. fordulójára már "tapasztaltan" érkeztem. Könnyen megtaláltam a helyszínt (nem változott). Névre szóló rajtszámot kaptam, ami nem is lehetne szeremcsésebb, a 2121-et dobta a gép. Annyira nem voltam izgatott, mint első alkalommal. Mivel később érkeztem, gyors bemelegítés után már a rajtzónában találtam magam. A célom az előző forduló időeredményének az eléreése volt, ami 48-50 percet jelent 10 km-en.

Most előrébb álltam a rajtnál, nem is kellett olyan sokat előznöm. Az első két kör kényelmes volt, a 3-4. kicsit nehezebb. Beálltam két futó mögé, nem tudtam náluk gyorsabb tempót diktálni, csak reménykedtem, hogy nem haladunk túl lassan. Most vittem magammal stoppert, nagyjából tudtam hogy állok az idővel. Másfél kör vonatozás végén egy kisebb sprintel megelőztem a sporttársakat. Az órám 49 percet mutatott, de a hivatalos eredmény majd később derül ki. A lényeg, hogy így vagy úgy a kitűzött célt teljesítettem.

A célba érkezés után vettem észre, hogy az öltözetem nem volt valami előnyös. Még nem szereztem be konkrét futóruházatot, joggingokat használok, pólóval, vagy hideg idő estén még egy véknyabb pulóverrel. Az esti futáshoz vagyok szokva, amikor hidegebb van. Így most is póló, vékony pulóver, joggingfelső kombóban toltam, viszont ez a decemberi ősz megtréfált. Normális esetben ilyenkor már didergünk, ehhez képest még a sapkát is sokaltam. A lényeg a lényeg, hogy nem sikerült eltalálnom tökéletesen az öltözetet, így felesleges súlyt cipeltem, kissé megfőztem magamat, és dőlt rólam a víz.... amit ugye a nem nedvesség elvezetésre tervezett ruha szépen magában tartott. Váltógatyát persze nem vittem, remélem nem néztek furán az emberek hazafele a buszon...  .

Ezt a malőrt leszámítva jó kis verseny volt, gyűjtöm a rutint. A kisebb esőzések miatt keményebb volt a pálya talaja, így a cipőmmel is jobban meg voltam elégedve, és a hiányzó terepfutó tapasztalatokra sem volt szükségem. Egyetlen negatívum az öltözködés volt. 1 év futás után úgy érzem, hogy karácsony után megnézem Debrecenben a Dechatlont, és beszerzek néhány ruhát. De ez persze pénz függvénye lesz, viszont most éreztem először, hogy előnyös lenne befektetni hosszabb távra is.