Örülök,hogy élvezed a futást.Norvégiában biztos letakarítják,de ez Magyarország.

Igen,ez egy különleges érzés.Én ezt egy 12 km-es futás közben éreztem,tegnapelőtt (egy laza kis 3-4 km-esnek indult).A dombokban futottunk itt Nagykanizsán,és a talán a nyugalom,vagy a friss levegő tette,de mindig mondogattuk:na még egy kicsit,naméeg ezt az 500 m-t stb.)
Erre mondják azt,hogy "felfrissít" a futás,nem "lefáraszt".

Különleges élmény.....Remélem minnél többször átéled.:)

De jó neked! Remélem én is követlek hamarosan, bár az én körömnek nem sziget kör lesz a neve.

Esőben még nej próbáltam, de azt nagyon csípem , mikor  a fák közt átsüt  a reggeli nap.

Érdekes, ahova én járok egész nyáron nyüzsögtek, tettek vettek  a kertészek, most mikor tele a pálya (rekortán ez is) levéllel, egyre többször jut eszembe, hogy vigyáznom jkell mert lehet csúszni fog.

Pátyalsó, Etlergyerek, köszi nektek. Nekem ez a fajta érzés most teljesen újdonság. Eddig is volt jóleső fáradság az edzések végére, de ez most valami más volt. :)

Tündüs: hajrá, tényleg hihetetlen, hogy mennyit tud az ember fejlődni. Sajnálom, hogy korábban nem sportoltam, mert tényleg zéró sportmúlttal, 40 fölött kicsit lassabb a fejlődés, de azért van. A legnehezebb a türelmetlenséget legyőzni, de az ilyen futóélményekért érdemes edzeni!

hajrá! :))