Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 55 711 584 km-t sportoltatok
Futás minden műszak mellett

Balatonparti PB-k és levél a Nagyinak

Tündüs | 2011-11-22 19:51:47 | 22 hozzászólás

1931. január, egy pici rábaközi falucskában megszületik egy kislány a család első gyermeke.

Nem sír fel…..ezért  a bába a két lábánál fogva felemeli és jól megrázza, megpecsételi vele az egész életét.

Csípőficam, a két láb közt több centis különbség. Bringázni megtanul, de csak azért mert könnyebben közlekedik vele, hosszú évtizedekig ő  a falu bice-bócája….egyvalamit viszont sosem tudott: futni.

 

 

2011. november eleje

A vasárnapi  Sri Chinmoy verseny után két nap szabim van, időm dögivel, hazamegyek anyumékhoz.

Persze viszem az érmet , oklevelet. Nagyinak mindent be KELL mutatni.

Hagyom hadd simogassa az érmet, az oklevélen minden betüt kielemez…

Én közben felteszek magamnak egy kávét, a konyhából hallom Anyum szól:

 

-Na itt  a másik futóbajnok!

 

Azt hittem Samu kutya könyörögte be magát utánam, a neki kijáró dögönyözésre, kikukucskálok a konyhaajtón……….nagyim ül az asztalnál, nyakában az érmem és keservesen, de hangtalanul  zokog.

 

Rohadjon meg ez a büdös élet, Nagyikám, legyen a Tiéd az összes érmem, az összes futásom, mind ami volt és ami lesz ezek után! Majd futok én helyetted is, meglátod!

 

A délután folyamán Anyum számítógépét helyrerakjuk, lehet fotókat nyomtatni a dobogós képről. Ahogy kibukkan  a nyomtatóból Nagyi lecsap rá, aszongya holnap jön a pap…

Mindenféle papi áldással bizalmatlan vagyok……….de ha lehet a főnökével elrendezhetne

(mégiscsak magasabban  ül , mint Szt. Péter J ), nekem Siófokra egy 1:59:59-s félmaratont és az sem ártana ha ezt a BSI mérné nekem….Ennyivel megelégszem, köszönöm!

 

 

 

A nike óta Saci néni edzéstervét csináltam, ami épp, hogy csak két órán belüli befutót ígért.

Az első hetekben nem értettem miért csak heti 3 edzés, a végére persze megértettem, nehéz volt végigcsinálni…Sőt nem is sikerült.

Az utolsó előtti héten jól pofára estem edzés közben. Most már nem foglalkozom vele mi volt  a gond, túledzés, fáradtság, vagy csak egyszerűen elbambultam, de ha versenyen történik, felállok és tovább futok….

Most leporoltam magam, meggyőződtem, hogy egészben vagyok, a ruhám sem szakadt ki, szépen hazasétáltam. Addigra persze csúnyán bedagadt a combom, estére már nem buta liba voltam, hanem egy kész ostoba páva. Brad Pitt zombis filmjében smink nélkül szerepelhettem volna , legalábbis övön alul.

 Fekete nadálytő és árnika kenyesszel a verseny napjára tűrhetően néztem ki, fájdalmam pedig 2 nap után semmi nem volt, a tervből két tempós nap maradt el, helyettük csak laza futások voltak.

 

Szombat hajnalra pedig beütött még egy gixer. Pénteken már éreztem, de azt gondoltam csak valami megbökte az utolsó fogamnál az ínyt. 8 éve sokat jártam fogorvoshoz ezzel a problémával, de vazzeg csak velem eshet meg, hogy olyan problémám jön elő verseny előtt aminek már hírét sem ismertem. Nem részletezem, sokan undorodnak a fogorvosi emlékektől.

Az ügyelet nem foglakozik velem, de a gyulladás miatt már szájzáram van, lüktet a fájdalom a fülembe, mindez  szombat hajnali 4-kor. Fájdalom csillapítót keresek, ezt most bizony el kell nyomni, hétfőn pedig irány  a doki bácsi.

Vasárnap fél 9-kor veszek be egy szem ibustart, remélve, hogy nem leszek tőle picit sem álmos és kitart míg futok.

 

 

A verseny előtti éjjel ezt álmodom: olyan elgondolkodva futok, nem nézem az iramtáblázatot a karomon, csak 20 kilinél jut eszembe, ekkor döbbenek rá, hogy 13 perccel el vagyok maradva a tervem mögött…és a fene sem érti miért de azóta minden éjjel versenyt futok….

 

Vasárnap a készülődéskor már ideges vagyok, de ez meg sem közelíti a szeptemberi parát, szidom magam, hogy lehettem képes ilyen őrültségre, hogy időtervem legyen, miért nem jó nekem  a szimpla PB, ami nem is kérdéses, hiszen van vagy 30 fok különbség, ha csak a pancsolás idejét vonom le is rengeteg időt nyerek.

 

Siófokig remek utunk van, némi köddel, de ennél sokkal rosszabbra számítunk. Parkolunk, körülnézünk, az egész utca a miénk, átvesszük  a rajtszámot, csipet, visszafelé találkozunk Snecikével és Rodriguezzel, aki nekem csak Rodi…ismét nem kell telefonálgatni, folyton útba esünk egymásnak.. azért ez már jelent valamit, hogy így elém dob a sors benneteket DD.

 A pólómizériámnak egy év alatt vége lett, már nem szorongatom örök emlékként őket, ezekben melózom, de most sikerül szert tennem egy S-es feketére, ez legalább tetszik!

 

Sneci-ke megint sütött, apró falatnyi kifliket, amiből át is ad nekünk egy dobozzal, én inkább futok egy félmaratont, de nem pöcsölök ilyen aprósággal……..köszi nagyon finom volt!!!

 

Tízóraizunk, megdumáljuk, ki miben fut, félek elmondani nekik, nehogy megfagyjanak…

 

Vékony hosszú naci, vékony zokni, rövidujjas tech. póló, a nike hivatalos meze, még csak egy edzésen volt rajtam, ideje felavatni, könyökmelegítő, kendő. PONT.   Na jó alul volt egy top és a pulzusmérő öv hehe.

Annyit változtatok, mert úgy tűnik feltámad  a szél, kendő helyett fejpánt, és viszem  a kis elsőáldozási kesztyűket. Ember szerint feleslegesen cipelem, végül igaza lesz a 4. kili után gyűrtem a könyökmelegítőbe őket.

 

A hotel előttre beszéljük a talit, de nincs ott senki , pár percet várunk, ember elmegy nézegeti a kordonon belül lévőket, ezt még látom…

És azt is , hogy elfelejt visszajönni….

3 perc a rajtig, na jól van én beállok, a két órán belüli zóna végére. Valahonnét  a két csajszi is előbújik, ember sehol, a rajt pillanatában gondolatban küldök neki egy puszit, ne csinálj semmit öregem, csak FUSS!

Később megtudtam, hogy az 1:45-s zóna végére állt be nagyon okosan, végre megjött  a bátorsága és tudja hol a helye, mire képes.

 

Start!

 

Feloldozom lányom  a lábaidat….fuss!

 

Kész őrület, árulja el nekem valaki minek állnak be a 2 óráshoz, vagy még sokkal előbbre, aki kb 6 percest fut…Nem tudok rá más magyarázatot, azt hitték, hogy  a 10,5 féltáv idői vannak a táblákon…

Még a 2. km után is előzünk olyanokat akik meglepően lassan futnak. Kedveseim, amit azzal nyertek, hogy előbb tudtok átfutni a rajtkapun,   a tempótok miatt úgyis elveszik. De közben mennyi mérget okoztok másoknak. Nagyon nehéz előzni, sűrű bocsánatkérések hangzanak a 3. kiliig. A faleveleket nem söpörték össze, én ezeket is kikerülöm, csuda tudja mi lehet alatta. Az első km 5:17, nem aggódom, hogy elfutom az elejét, kellenek a plusz másodpercek, hogy legyen mit elveszíteni a füves részen és  a frissítéskor. A karomra csatoltam az épp beérkezős 5:40-s tempós iramtáblázatot, minden km-nél figyeltem, szépen gyűltek a + percek.

 

Kanyar-kanyar-kanyar-kanyar-hosszúúúúú egyeneeeeees. Ezzel le is írtam a pálya lényegét.

A fordító felé futva folyton emberem keresem, nem látom, az 5 perceseivel már hét határon túl van, mire én a fordítóhoz érek.

A fotót köszönöm Alabárdosnak, ill, az ő fotósának!!!

 

sio01

 

 

A fordító után lányokat keresem , Snecike pár méterrel mögöttem, nem kétlem, hogy hamarosan elkerül, Rodi kicsit később jön és akkorát pacsizunk, hogy  a fejem tetejéig beleborsózom. Snecike 10 kilinél ér mellém és megkérdezi bírom-e!!! Árulja el nekem valaki hogy a bánatba lehet ekkora erő vagy mittoménmi benne, hogy még rám is gondol, én csak magammal tudok foglalkozni, nincs egy csipetnyi felesleges erőm sem (a 15-s frissítőnél megint együtt voltunk és ott is megkérdezte…).

 

Látom, hogy  a ritmusunk nem egyezik, szólok neki, hogy  menjen csak  a maga tempójában. De előtte még frissítettünk, én  féltávra tettem az elsőt, edzésen is így szoktam, 3 fok van, indulás előtt ittam fél litert, szomjas nem vagyok. 1 deci izó csúszik le amit pár korty vízzel keverek (valami idegen lötty volt, nem mertem többet inni belőle).

Közben két asztal közül előbukkan emberem, tiszta pára, megütögeti a vállamat, mert nem veszem észre (sétálnunk kellett, mert sokan megálltak, nem akartunk senkit fellökni), mondja, hogy beért, 5 perces ezrei voltak. Egy értelmes szót nyögök ki: fasza!  De belül átjár a boldogság! Közben azért eszembe jutott és azon agyaltam vajon mit is mondott, mi 5 perc?? 45?? 55??? Mondom , hogy csak magamra tudok figyelni…

 

Megkezdjük a második kört, ami kivisz a Balcsipartra, de jó is volt!! A szél sem fúj, szuper minden! Saci néni itt szurkol, alig bírja már tekerni a kereplőt, megkapja tőlem a győzelem jelét (jó volt az edzésterv, már 4 perc előnyöm van hehe).

 

(zöldben)

 

sio3

 

Snecike jóval előttem fut,szerencsétlen módra pont  ide a partra tették a következő frissítést. Benyúlok egy pohár vízért, öt korty, már dobom is el  a poharat, nyomás tovább, épp nincs mellettem futó, tudok kerülni, Erikának nincs ilyen szerencséje, előtte összetorlódnak a sétálók, megsimogatom a hátát :-Gyere!

Nem kellett rá sokat várnom…

 

És megérkezik a sunyi füves rész. Hááát sokkal rosszabbra készültem, de azért ez sem kutya. Szűk a hely nekünk, van egy mély csapás (elkerülöm, nehogy  a térdeim bánják), marad a fű teteje, néhány alattomos gödörrel. Nagyon figyelek, ha itt Valaki bukik húszan esnek át rajta.

Pulzusnak sem tetszik a terep, lassítok, némi időt veszítek, de szépen behozom a következő kiliken.

 

19 után látom , illetve egyre jobban nem látom Snecikét, figyelem magam, nem ez nem holtpont, ha edzésen előjön, akkor  szétesik a mozgásom, elcsúszik  a légzésritmus, le akarok feküdni…..ez nem olyan, csak lassabb vagyok, pulzus alatta van  a célzónának, a mozgásommal semmi gond, 2x veszek egy óriási nagy levegőt. Időm dögivel, hagyom magam ezen a kilométeren pihenni kicsit. DE 20-tól már azon kell legyek ne érjen fülig a szám, óriási hosszú célegyenes, P.A. hangja és a célkapu látványa visz előre, már semmi nem érdekel, itt már semmi nem történhet. Még emberem sem veszem észre aki videóz bennünket.  Még néhány keményebb lépés, nézem az órát fent és vigyorgok, bruttó sincs két óra…

 

A célfotóm nem sikerül, mert csak arra koncentrálok hogy integessek a Nagyinak a kamerába, aki az neten nézi a „közvetítést”, rózsafűzérrel a kezében DD.

 

1:56:10

 

Pár lépés, lehajtom a fejem, összeolvad velem a világegyetem,egy porszem vagyok csak benne, nem tudom hány másodperc telik el így, arra ébredek Erika ölelget. Nem emlékszem csúszott-e ki valami értelmes mondat a számon de akkor most pótolom, mert mondanom kellett volna, hogy gratulálok! Azt hiszem mondtad, hogy várjuk meg Rodit, egyik szemem az órán, másik a befutókon s jön!!!  Valamit bíztatót kiabálok neki, közben az agyam folyton jelez, hogy KOCOGNI!!! Lesz@rom, most örülünk, fotózkodunk, 3  a kislány 2 órán belül.:

 

sio2

 

Rodi, Neked is szívből gratulálok!

 

KOCOGJ! Megbeszéljük hol talizunk, átvesszük  a csomagot …..már késő, egy robbanás  a combokban és szinte érzem, hogy elönt  a sav. Az autóig futólépés, nem tudom ha még ilyenkor kocorásztam volna egy kicsit talán nem lenne ekkora izomláz, vagy már mindegy??

Nyújtok öltözök. Visszamegyünk a hotelbe, itt fogunk ebédelni. Közben Briel már nyomja az sms-eket, én meg alig bírom megfognia telefonom…a leves után kezd kiengedni a kezem…

Rodiék közben hazaindulnak, mire végzünk az ebéddel már szétkapják az össze sátrat, stb, nyoma sincs már a  szezonzárónak, buta fejemmel eszembe sem jut, hogy legalább egy képet csináljunk a parton.

A kocsi felé összefutunk –E- -vel. Váltunk pár mondatot, utána azon mosolygunk, milyen kedélyesen elbeszélgetünk valakivel a futásról, pedig még az igazi nevét sem tudjuk.

 

A mai nap tanulsága, hogy nincs recept.

Nincs recept ahhoz, hogyan fusd meg két órán belül a félmaratont. Mindhárman másképp edzettünk (én Rodi edzéseibe belerokkantam volna), és még a hitre sem foghatom, mert az csak nekem volt, de én ő helyettük is hittem!!!

 

Most már biztosan látom, hogy futásban skizofrén vagyok, az egyik Tündüs aki 18 fok alatt magához képest repeszt, a másik Tündüs aki 18 fok felett nyüglődik és ríva fakad, mert nem tudta kifutni magát.

 

A jövőben időtervem versenyre nincs, laza futik jönnek, pihenek kicsit, ha az időjárás engedi a hosszúkon a távot emelem.

GÖDÖRBŐL A CSÚCSRA.

A CSÚCSON KELL ABBAHAGYNI?? NEEEEM!!!

(minden kezdő futónak kötelező olvasmány!)

Tündüs | 2011-11-06 20:44:20 | 27 hozzászólás

 

Két nap történései.

 

Szombat:

 

Bulifutásra indulunk, a táv 8,5 km, benzinkutas főszponzor, szépen körbekerülve  a várost. Olyan utcákban van lehetőségünk futni, ahova mostanában nem lesz módom futva betenni a lábamat.

Mivel nem versenynek hirdetik, rendőri felvezetéssel egy csoportban kellene haladni, bízom  a nyugodt tempóban, hogy jó kis átmozgató lesz a vasárnapi versenyre.

Mivel a rajt tőlünk 5 perc kocogva, így indulunk, elgondolkodtam ugyan , hogy jó lenne odajárni a kocsival, hátha beleteszünk valamit., de  a szomszédba csak nem megyünk autóval.

 

Induláskor 8 fok, felöltözöm rendesen, még a szél is fúj, polár ide-polár oda…

 

A regisztrációnál rögtön a kezünkbe nyomnak egy sport szeletet, a cég energiaitalát, máris lenne mit az autóba pakolni, hogy ne kelljen cipelni eszünk iszunk.

Kapunk még egy üzemanyagot reklámozó szép sárga pólót, ebben kell futni, én még életemben nem futottam pamut pólóban, de magamra öltöm eszi fene.

 

Közben odajön Földingné, hogy gyorsan fussunk ám, mert 1 óra alatt le akarja tolni…

Még vígan válaszólom, hogy 6-os tempó jó lesz?? Mert én holnap akarom az igazi tempót futni. (meg nagy PB-t, de ezt már csak gondolom).

 

Elmélkedem rajta, hogy  a futóklubosainak akik ma itt edzenek vajon mi a laza kocogás, biztos nem az ami nekem.

 

Majd megfagyunk, folyton a szélárnyékot keressük, több futón kesztyűt is látok.

 

Norbi és Réka jön bemelegítést tartani, negyed órát késnek, de engem kárpótol a hangulat amit tőlük kapok. Itt  a derekamra kerül a második réteg is, alattomosan el kezd melegedni a levegő.

 

h7

 

A bemelegítés után hamarosan indulunk, rendőrautó elől, a kemény mag rögtön az élre tör és diktálja  a tempót. Az első benzinkútig nem ügy, itt kapunk megint csokit, vizet, de nem állnak meg épp csak átfutunk a kúton.

Itt jött egy felüljáró, boldogan futok át rajta, ezen normális esetben gyalogos forgalom sincs, bekerül az emlékek pakliba, itt is futottam.

 

Közben érzem, hogy nagyon gáz a tempó, magas a pulzus is, ma nekem nem kellene így nyomulnom. A Baross hídnál eldöntöm, hogy kiszállok, közben néhányan lemaradunk a kemény magtól. Az okozott némi örömöt, hogy  a mellettem futó csajjal pár mondatban megbeszéltük, hogy ez nem bulifutás tempó. (legalább tudtam beszélni….).

Közben annyira lemaradunk, hogy az utcákból kihajtó autósok elénk vágnak, mert nincs biztosításunk.

 

h11

 

Ember úgy dönt megy tovább, hát lelkem rajta, de nem értem, vagyis értem, de mégsem……

 

h14

 

 

Nagyon örülök neki, hogy kezdőként nem egy ilyen bulifutós- közös futásba csöppentem bele először, mert az életben többet futócipőt nem húzok.

A Kisalfölddel szembeni benzinkútig átlagban 5:24-re jött ki a tempó, kezdőként a versenytempóm 6:25 volt….az első km után ríva fakadva mentem volna haza.

 

Így csak a  józan eszemet kellett meggyőznöm, pedig de nehéz volt!!!!

Ráadásul visszafelé a csapat átfutott  a kedvenc púpos hidamon…ejj, de remek tempós edzés lett volna ez, csak hát  a vasárnapi 7 kilis PB vonzóbb volt.

 

Elindulok hazafelé, egy kocsiból kiinteget egy versenyző hölgy, hogy beülök-e, én visszaintek, hogy nem. Még akarok egy kicsit kocogni, mert különben holnapra izomlázam is lesz. A parkban osztok szorzok mi maradjon rajtam, melyik ruhadarabot cipelem, csurom víz vagyok, egy kilit kocorászok, de a közérzetem pocsék, tempós sétára váltok, és ekkor esik le, hogy rohadt meleg van. Ezek után nem bánom, hogy abbahagytam, mert ennyi marha gönccel magamon semmiképp sem tudtam volna  a tempót tartani.  Mire hazaértem már 18 fokot mutatott  a hőmérő, ami nálam rövidnaci és top, nem pedig technikai rajta pamutpóló + 2 polár a derekamon….csíkot húzok izzadtságból magam után.

 

Aranyember hazaérve meséli, hogy a 3. kútnál 10 percet vártak, hogy mindenki beérje őket, az átlag tempója mégis 6 perces alatt van.

 

Szánok rá negyed órát, leülök magamba és emésztem a mai napot. Lassú vagyok. Bassz ma ezzel nem foglalkozhatsz! Hagyd a fenébe, nem másokhoz kell holnap hasonlítanod, hanem magadat megelőznöd!!!

 

Meghallgatom a kedvenc tempós zenémet:

 

 

 

Este Liu cica hozzám bújik, megvigasztal, boldogan kergeti álmában az egereket (szerencsére  a lakásban nem talál, így csak álmában kergetheti).

 

 

 

VASÁRNAP:

 

 

Sri Chinmoy minimaraton 7 km-re Győrben.

Tavaly mikor  a gyaloglásaimat csináltam akadtam rá  a verseny hirdetésére. Csámcsogtam rajt egy napot. Futni nem tudok, de talán egy év elég lesz, hogy megtanuljak, és 7 km-ig sikeresen eljussak. Mekkora marha távnak tűnt ez akkor!!! Megnéztem az eredményeket, ha nem akarok utolsó lenni akkor 45 percen belül kell futnom. PPP képtelenség, lehetetlen, hogy  a csudába kellene csinálni, hogy sikerüljön. Kérdések özöne jött amire igazán nem kaptam választ, de következő alkalommal 1-1 körömet már nem gyalogoltam, hanem nagyon lassan kocogtam…és majd beledöglöttem!!!

2 kör gyaloglás

1 kör kocogás-----legyen már vége nem bírom

2 kör gyaloglás stb

Nem részletezem az edzésnaplóm nyilvános…

Minden vacak méterért keményen meg kellett dolgoznom.

Ez  a verseny lebegett a szemem előtt, miközben jöttek a sikeresen megfutogatott kilométerek, pozitív élmények, baráti támogatások (főleg itt az oldalon!!!).

El is felejtettem az eredeti tervemet, hogy 1 év-7 km.

Sikeresen lefutottam egy félmaratont szeptemberben, beterveztem egy 2 órán belülit Siófokra. Azt gondoltam Sri   versenyén is ezt a távot választom, de közben figyelgetve magam rájöttem, hogy a versenyeken nálam olyan nincs, hogy lazán lefutom, a körülményekhez képest kifutom magam. És két hét nem elég, hogy újra motivált legyek egy félmaratonra. Mennyit agyaltam rajta mit fussak, még az előnevezés után is be akartam menni megváltoztatni felesre, de jó, hogy nem tettem! Így maradt a terv 7 km maxigázon megfutva, úgyis annyi tempós edzés van már hetek óta ez bőven belefér.

 

 

A Püspökerdőnél talizunk Petrával, Ídivel, és Faxauval aki e napon Károlyra változtatja  a nevét DD

Előtte felvettük a rajtszámokat, kezembe nyomták a 013-t, úúúú a rohadt életbe, folytatódik a tegnapi nap??? De hiszen én nem is vagyok babonás. Vagyis az vagyok, de ha átmegy előttem a fekete macska az mindig jó jel, hát legyen ez is ilyen jó jel…

 

Petrától kapunk egy emléklapot, tündéri, örök emlék lesz, nagyon köszönöm!

 

Az aláírás rosszul látszik, de az van ott, hogy Valkóczi Petra (ej de szép neved van) EO szurkoló.

 

s04

 

Dumálunk , banánozunk, iszunk.

 

s05

 

 

Lassan ideje rajthoz állni. Odaballagunk, szépen beállok, egyszer csak eszembe jut, hogy én bizony senkinek nem mondtam semmi jókívánságot és hol az emberem, hiszen ő is fut???

Nézek nagyokat, meglátom a hátam mögött. Nemtom miért odaállt, lassú vagyok, de kishitű nem, hogy az utolsók közé álljak. Egy gyors puszi és úgy tűnik előbbre jön velem.

Már mondják is  a hangosba mindjárt rajt…..RAJT.

Miiii? Már el is indultunk, késve indítom az órám, nem baj majd egy 10-t hozzáadok.

Rossz helyre álltam, folyton kerülgetnem kell az elején, ami nem is egyszerű mert  a két csapáson kívül magas buckás a fű.

Kavicsos rész, fújj, de majdcsak túl leszünk rajta, közben megpróbálom belőni a tempót 175-179 pulzus közé. Faxau mondta nem emlékezett rá, hogy ilyen alattomos kis emelkedők voltak tavaly. Én meg azért nem mondtam nehogy valaki lehurrogjon, hogy az kutyának a füle. Nagyrészt terep, a kiírás szerint  a 7 kiliből 500 m az aszfalt., ez is 3 külön részre elosztva. A legnehezebb az utolsó 2 kilin a töltésen volt: kavicsos (de örültem  a sok hasonló edzésnek!!!), egyenes és ráadásul el kezdett fújni a szembeszél, ami rohadtul szedte ki belőlem az energiát. Nem volt egyszerű a fél és  egész maratonosok helyzete, mire a második körökre értek remekül feltámadt.

Mikor megláttam az aszfaltos részt már tudtam, hogy lesz erőm gyorsítani, de  a kavicson nem tudok, egy gyors kanyar némi füves befutóval…..megjöttem.

Az utolsó két kilin lehetett volna számolgatni az iramot, mert nem volt kitáblázva km-re, csak főbb távokra (10-15-30-40) a maratonosoknak. De nekem mindegy, mert pulzusra futok abba meg beleteszem ami belefér és kész.

 

Befutok, 36:26, felkerekítem 36:40-re mert nem indítottam időben, nézem az órát, amit akkor kellett volna indítaniuk, mint bennünket, 26:25. Ídi mondta, hogy már rég elstartoltunk még mindig az órát rakosgatták össze, ezért nem pontos. Közben az is kiderült nem ez volt az egyetlen szervezési hiba… Az oklevelemre 37 perc került, de legalább nem úgy hirdettek ki, hogy 37 perc körüli idővel érkezett be….Az emberem órája sem mutatott még 37-t mikor utánam beért!!!!

Ja és persze, hogy ki ne hagyjam Őt,  pár másodperccel utánam ért be, kerestem a  szememmel verseny közben, de fogalmam sem volt hol járhat, a fordítónál intettünk egymásnak, utánam jött. (csak zárójelben, sokkal többre képes, én tudom!!)

 

Örömködünk, eszünk-iszunk. Háát olyan terülj-terülj asztalkám volt!! Még sült tök is volt, nyami!!! Na és életemben ilyen finom csipkebogyó teát nem ittam, mint itt.

 

Faxaunak és Gábor főnöknek minden körben hajrázunk, Gábornak ez volt ez első maratonja , szépen ügyesen vette a kiliket.

 

Petra elkönyörgött egy kutyulit  a gazdijától, elmentünk  a laposba kávézni, Ídi sós és édes sütijét is megkóstoltuk, köszi!!!

 

s14

 

Petra fotóz, Faxau frissít egy géllel:

 

s18

 

Közben megkezdik az eredményhirdetést, nem mondom, hogy meglepődtem, hogy dobogóra kerültem. A tavalyi eredményeket nézve  a  júniusi versenyem eredményével is ott lettem volna. Csak az volt  a kérdés milyen mezőny lesz, de az életben nekem is lehet néha szerencsém.

 

Ezzel az idővel korosztályos első lettem, valószínű nem futottam volna ekkora PB-t ha nem csinálom Saci néni gyorsító edzését a 2 órán belüli félmaratonra. Bár bevallom ráuntam és már alig várom, hogy úgy futogassak ahogy akarok, nyugisan , lazán.

 

Azért ennek örültem, a két csajszit agyon is öleltem, mikor leszálltam, a páromat talán még fojtogattam is…

 

s21

 

 

Közbe kiderült, hogy gyerekeknél 3 csoportban is változott  a dobogós hely, mert rosszul összesítettek, nagggggyon gááááz, magyarázd meg egy gyereknek, hogy nem  a tiéd az érem!!

A szervezés legcsúnyább hibáját ezzel el is mondtam.

 

 

 

Szépen elvoltunk míg Károly befutott:

 

s24

 

A tervezett ideje nem jött össze , de ennek a nadrág az oka!!!

Ídi bicajozáshoz használatos nacijában futott, betegre röhögtük rajta magunkat én csak reméltem, hogy a futás alatt nem fog ez eszembe jutni, mert ott döglök meg a röhögéstől.

 

Persze sört azt rendesen rakott magának:

 

s31

 

 

Elbúcsúztunk egymástól, nagyon örülök, hogy megismerhettelek benneteket, jó fejek vagytok és Győr továbbra is vár benneteket velünk együtt!!!

 

Itthon nézem a befutó csomagban van egy névjegykártya, rajta egy Sri Chinmoy idézet, a mai napom ezzel kerek:

 

„Ha  a jövő sikerévé akarsz válni, elmédet ne engedd hosszan időzni a jelen kudarcai felett.”

 

ALBUM

 

A Kisalföld újság netes galériája

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2014-08 hó (1 bejegyzés)
2013-04 hó (2 bejegyzés)
2013-03 hó (1 bejegyzés)
2012-10 hó (1 bejegyzés)
2012-06 hó (1 bejegyzés)
2012-04 hó (1 bejegyzés)
2012-01 hó (1 bejegyzés)
2011-12 hó (3 bejegyzés)
2011-11 hó (2 bejegyzés)
2011-10 hó (2 bejegyzés)
2011-09 hó (1 bejegyzés)
2011-08 hó (2 bejegyzés)
2011-07 hó (3 bejegyzés)
2010-12 hó (3 bejegyzés)
2010-11 hó (6 bejegyzés)
2010-10 hó (2 bejegyzés)