Na, nekiveselkedem én is. Lesznek benne kevésbé izgalmas részek (remélem, lesznek izgalmasak is:D), amik csak nekem fontosak. Tanultam a 12 órásból, és amit itt kipróbáltam, azok beváltak, nem ártana később sem elfelejteni…És most hogy majdnem kész:curva hosszú lett.
Má.j 30.: 18 óra körül elfoglaltam a szállást aztán irány a rajt/cél terület. Átvettem a csipet, dumáltunk kicsit Öcsivel, Baluval, Zolival, aztán felmentem a 6-er Pack Corgon-ért, amiből egyet máris Haanchee-éknál hagytam:.
A sátorban aztán találkoztam A KáBé Bé felével is, akivel jöttünk egy Balcsi körül-ire.(Ambach Balázs) Illetve 2 sofőrünkkel. Ittunk sört-váratlan fordulatként. Itt még runkáékkal, dilisünivel is váltottunk pár szót, aztán elmentünk a szállásra, ahol a 2 Balázs megnyerte az egyik franciaágyat. A másikon, reméltem nem lesz romantikus éjszakám Papp Bálint nevű őrülttelJ. Ezután elmentünk sörözni: Majd éjfél körül megbeszéltük a váltópontokat, hogy kb. egyformát fussunk. Egy szempont volt: Balázs tolja a buckát. Én 5.20-5.40, Balázs 6.00-ás kilikkel kezdett. Én lassulást terveztem ő gyorsulást.
Másnap reggel 4-től fent voltunk. Pár fénykép (Szeri angyalai, ill. Julcsi-Gergő duó), és nekivágtunk tavat kerülni. Én kezdtem. Jó hangulatban és jó tempóban, mert egy darabig tartottam a tempót Zsuzsival. Kicsit ezért vissza is vettem a sebességből. Kenesén nem értettem azt a sok rendőrt, de Baranyai Máté később, Almádiban elmondta, hogy nem nyaralni jöttekJ, hanem a pokol angyalai bandáznak Alsóörsön vagy hol.. Kenesén bandázott a Csete bizalmi kör is...Lehet, hogy a rendőrök egy része miattuk volt kint:)
Minden futás után felhíttam Ídit. Nagyon jó kedvű voltam, fejben, lábban. De jó volt a folyamatos kapcsolat.
Így nyerem egy buckát én is, hisz a plusz egy egész hat az én szakaszomba került. Csopakon váltottunk, tehát Balázs elázottJ. Szemerkélő esőben és cipőváltással indultam tovább, hogy ne ázzon szét az adidas. Nem ázott meg nagyon, ugyanis 2 perc múlva nem esett. :) Dörgicsén cipő és zokni csere. Ez –legalább is a zokni csere szerintem-baromi jó 5let volt a lábamnak kutya baja volt a végére. Se egy vízhólyag, sem egy elgyengült köröm, tehát semmi.
Itt kell megemlítsek egy kis közjátékot: Zánkáról Zánkára futottam épp a földúton-nagy sebességgel mert élveztem, hogy nem aszfalt van a lábam alatt, amikor is az egyik keréknyomon egy futó futott. Ez rendben volnaJ Viszont a másik nyomon közvetlen mellette a bringás kísérője. Messziről krákogtam egyet, majd közelebbről még egyet, jelezve a bringásnak, hogy jövés van. És ugyan mér én vágjak át a térdig érő gazon, ha ő úgyis bringával van? Nem reagált. Ekkor szóltam, hogy „pálya”, majd elmentem a bringás mellett. A futó rám szólt (ekkor derült ki számomra, hogy valszeg ki ő, és biztos egyéni), hogy „ezt ugye nem gondolod komolyan, hogy pálya”. Mondtam, hogy nem neki szólt, de ő azt válaszolta, hogy „akkor is”… Na mindegy, szerintem a segítő dolga, hogy segítse a futóját, viszont ne akadályozza a másik futót. És bár elfértünk volna 3-an egymás mellett, de nem hiszem, hogy nekem kellett volna a susnyásban tolni. Vagy?
Bé a Zánka- Nemesgulács szakaszt futotta volna, de a nagy zuhé miatt, rohant, mint az állat (másodszor ázott sz@rrá:D) és így Tördemicen váltottunk. Cipő csere után. Persze pár perc után már nem esett.:)
És itt jött egy hülye mélypont. Rájöttem, hogy a nagy kapkodásban a kocsiban hagytam a rajtszámom, viszont nem tudom, hogy csak Györökig futok, vagy az előző szakaszcsere miatt Gyenesdiásig. És nincs nálam telefon és, ha szólnak Györök a rajtszám miatt mit csinálok?? Majd felhívom magam, gondoltam. És ekkor történ a hiperizé: Bakker, nem jutott eszembe a telefonszámom!! És innen pánik, meg belassulás, meg minden. Tök nem a futásra koncetráltam…És hol volt a legtöbb ismerős? Györökön. 2 esztergomi váltó, Erős Gabi, Szabó Kriszta…Én meg kinéztem, mint mosottsz@r.. Pedig nem volt semmi bajom, csak balf@szkodtam....
Keszthely-Berény volt megint az enyém. Felvettem a komp zoknit, mert már látványosak voltak a visszereim. Szépen mentem, még mindig tartva az 5.20-5.40 közötti kiliket. Kivéve az utolsó két kilin, itt 5.50-ig visszalassultam, mert-ekkor még úgy gondoltam –meghúzódott vmi a lábamban. „nem baj, majd pihentetem.”
Alsóbélatelep-Boglár. Hosszú gatya-hosszúujjú+ sima póló. Itt már indulás előtt éreztem, hogy sz@r van a palacsintában….Az első 800-1000 méter után tempós sétára váltottam, mert baromira fájt a térdem. A térd az csak hagyján, de ha futni kezdtem, akkor eleinte csak a faromig, később már a bokámig sugárzott a fájdalom. De durván. Elment mellettem Makai Viki. Biztatott, de csak a lépés ment. különben majd betojtam annyira fájt. 8.30 és 10 közötti tempót bírtam menni, ez a menőtempóm csúcsa. Így csak a térdem, térdhajlatom fájt. Féltáv körül jött a ’Fussunk ultrát’ csapat kaptam krémet meg algoflexet….Köszi! Ekkor azt hittem, hogy szalag.:( Betoltam magam Boglárig. Nem volt sehol a váltótársam. Nem értettem, de jött egy kedves lány és leápolt-nem, nem úgy. JFlektoros masszázs. Kiderült, hogy a térdhajlatomban durrant be az izom, meg a térdem elején volt valami, de arra nem is figyeltem, az nem zavart. Annyira. Valaki adott fáslit is-Köszi!! És hatalmas kösszi a masszázsért! Előkerült a váltótársam is. Visszamentek elém, miután a ’Fussunk ultrát ’tájékoztatta őket a sántaságomról. És nem találtak. Hát persze, mer már nem ott voltam:) Így eldobtunk a saját botorkálásomon túl vagy fél órát. Balázs kérdezte, hogy tudok-e futni, mondtam, hogy ha nem baj a tempó, akkor elvileg lebotorkálom..
Szemes-Földvár: effektíve futva.Gyök kettővel, de futómozdulatokkal. Enyém lett volna a Zamárdi-Siófok szakasz is, de mondtam, hogy annyit nem tudok végigbotorkálni, Balázs meg nagyon tolta volna. Így csak a Széplak-Siófok rész lett az enyém. És ezt majdnem nem futottam le. Majdnem feladtam. Ez volt az egyetlen pont. Kiszálltam a kocsiból és alig tudtam ráállni a lábamra. Fáztam is. megaf@szom. Szóltam a 2 fantasztikus sofőrünknek, hogy ennyi volt, Balázs előbb úgyis mondta, hogy ha nem megy, végigtolja. El is indultak elé tudatni a „jó” hírt. Ídit hívtam, neki már mondtam is. Időközben megtudtam, hogy az esztergomi gepárdok hatalmasat nyertek, az Angyalok is. Aztán felfújtam a pofám, hogy futni jöttem. Átöltöztem(minusz 5 fokban kevesebb cuccban futok, mint ami most rajtam volt) és váltottunk.
Ez de sz@r volt! „Nembaj, csak nyóc kili. Katáék féltávnál megnéznek, ha nem megy csere. Hínnye de gyors vagyok már mentem is 4-et?” Nem csak kettőt..korábban néztek meg... Mondtam, mint a Gyalog Galoppban az öreg, hogy „hú de jól érzem magam, nem akarok a taligára kerülni”. És elhúztak Siófokra. És ekkor elment mellettem Makai Viki….Éreztem, hogy kicsit dezsavűs a helyzet. A bal lábamon kívül abszolút topon voltam. Viki keményet küzdött. És ez nekem is adott egy kis erőt.Tudtam, hogy neki biztos rosszabb, mint nekem, akkor meg mit pötschölök… Az utolsó kilimen –esküszöm, nem tudom ki volt , csak hogy egy piros pólós lány-szólt hogy nincs messze a váltópont és bekocogtam vele!Neki is köszi!
Az utolsó 150 méteren becsatlakoztam Aligán Balázshoz, egy iszonyú hetyke fartlekkel. Semmi sántítás, semmi vonszolás, a célegyenesben ne látszódjon, hogy fáj:) Hazafelé meg alig tudtam benyomni a kuplungot…..
És gratulálhattam a pokrócba burkolt pecsenyének is.
Váltópontok: Nagyon rendben voltak. A felhozatal oké volt és a legtöbb helyen nagyon jófejek, kedvesek voltak. Ederics előtt fröccs is volt.:) Több helyen szóltak a mellettem lévőknek, hogy a paracs, vagy az olivabogyó az egyénieknek és a 2 fős váltóknak van. Egyszer megkérdeztem, hogy nekem nem látszik a rajtszámom, rám miért nem szóltak? Aszonták láccik rajtam:))
A szervezés szuper volt, és az útvonal végig követhető.
Frissítés: Víz, 2 alkmentes Erdinger, 3 soproni grapefruit 0-ás, 3 magne b 6, pizza, só, sajtos,olivabogyó, paracs, banán...
És most a lényeg: a bal lábamtól eltekintve nem voltam rosszabb állapotban, mint egy félmaraton után. De tényleg! Fejben nagyon ott voltam-kivéve azt a kis elgyengülést. Ídivel beszéltük, hogy a hangomon végig hallotta, hogy jókedvem van, és a cél érdekel, más meg nem is foglalkoztat..
A lábam alakul, a lépcsőt még utálja, de egyébként türhető.
Ja, és Ambach Balázs még az idén tervez egy 12 órást:)
Jövőre veletek ugyanitt:)
Ui.: A térdhajlatbedurranás okai lehettek szerintem: cipőcsere-stabil/ neutrális, bár a neutban van stabil betét.. Későn felvett hosszú zokni, rányomott a már valahova beállt izmokra...Vagy a nyújtás hiánya....Vagy még több Mg...Vagy ezek együtt....
Gratulálok, mert a végén személyesen már nem tudtam, csak a győztes csajokat tudtam megölelgetni. A lábad remélem hamar helyrejön, igyál sok sört! :) A pénteki sört meg a srácok nevében köszönöm, biztosan attól futottak olyan jól másnap! :)