Na akkor lássuk a beígért beszámolovat!

A rajt előtt megittam jó 4 deci izostárt, kibattyogtam a rajthoz 20 perccel az indítás előtt. Testben, fejben nagyon ott voltam és úgy tűnt, hogy az idő is kegyes lesz hozzánk, ugyanis 21° volt. Fejben lejátszottam, hiszen itt már futottam több, mint három kört, hogy az első 3 kört megpróbálom 6 perc körüli kilikkel, a negyedik meg majd kiderül. Hát nem így lett. Node ne szaladjunk előre. Rajt. Az első kilométernél kiderült, hogy nagyon teperek, fék behúz. A 0. köröm 12.50 lett. Mihelyt kiértünk a parkból, 7 ágra sütött a nap és veszettül emelkedett a hőmérséklet, de ugye ezért futottam mostanában többször a tűző napon, nem paráztam, bár nem is fáztamJ Végig a féket taposva az első köröm1.01.07 lett, nagyon jól éreztem magam, kétszer ittam izot. 2. kör. Rohadt meleg volt! Asszem 3x frissítettem,lehet, hogy 4x, de a második alkalomnál nestea volt izo helyett, fölfordult a gyomrom. Életemben nem ittam ilyen műanyag cuccot. Nem véletlen. Ettől függetlenül nem volt gond. Asszonyék leértek, odadobtam nekik a kocsikulcsot, amit eddig a kezemben szorongattam, hiszen én egy nappal korábban lejöttem, nem volt hova rakni, eddig szorongttam. Legalábbis kb a 20 kilométerig. Ott ugyanis a földön feküdt egy futótárs, mellette piros-fehérben egy férfi és egy nő. Az infúzió már be volt kötve!! Nem sokkal ezután olyan szívdobogás kapott el, hogy le kellett lassítsak. „há”mondom magamban”ennyire nem kéne empatikusnak lenni,” de a helyzet nem javult sőt.  Hányinger. Séta. Csak azt mondogattam magamban, hogy nem leszek a következő. És egy darabig azon agyaltam, hogy mi lehet a bajom: nem aludtam jól? Valójában inkább átlagosan. Nem jó nekem a szénhidrátzaba? Eléggé tésztás vagyok, bár a sósat részesítem előnyben az uccsó 3 étkezésem dará(z)s tészta volt. Igazából ezzel sincs gond. Ájsztí? Attól max. a hányinger indokolt. Köridő:1.07.36 Még így is. Nem agyaltam, hanem séta-„futás”-séta-„futás”. Minden kilométerbe belegyalogoltam. Egyre többet. Minden frissítő állomáson öntöttem magamra-magamba a folyadékot! Ezerrel. Az egyik séta alkalmával megfordítottam a satyekom, hogy ne égesse a tarkóm a nap. Egyrészt ezt hamarabb kellett volna, másrészt meg jobb későn mint soha! Minden futószakaszt úgy kezdtem, hogy „futni jöttem, nem sétálni”, és irány a következő frissítő állomás. Legalább megvoltak a rövidtávú célok:) .A feleségemék keményen drukkoltak! 1.33.37. Na a célban vonalat átlépve  elhatároztam, hogy nem gyaloglok, futok. És valami olyasmit csináltam….

Kicsit jobban voltam és minden kilinél a biciklisút  oda-visszás távjára gondoltam. Még mosolyogtam is:) Nem volt azért őszinte. A végén nagyon néztem az órám,hogy 5.30 előtt még be tudjak esni. Erről jut eszembe a helyes idő:5.26.55. Az utolsó köröm csak 2 perccel volt gyorsabb, mint az előző,de érzésre jobb volt! Na mindegy az alkoholmentes erdinger már elfogyott. A kutyasuliból is jöttek gratulálni. Jó volt beérni. Azért itt most elárulom, hogy 4.10 körüli időt szerettem volna futni és 20 km-ig éreztem is, hogy meglesz. A vicc az, hogy nem jöttem rá mi a bajom, már majdnem Egomban voltunk amikor azon tanakodtam magamban, hogy mi a franctól fáj a fejem. Aki szokta olvasni a naplóm az láthatta, hogy soha nem vagyok beteg. Max taknyos.. Fejfájást meg csak egy csúnya buli másnapján tudok elképzelni.:) és beugrott: Napszúrás! Mondjuk még olyanom sem volt, sőt kifejezetten birom/tam a meleget. Mindenesetre ma reggel hőemelkedésem volt. Egész nap kóválygott a fejem, gyenge voltam, mint sz@ron a harmat. De nem futottam ki magam.  Hát ez volt. Sajnálom, hogy nem olyan időt futottam amit akartam,de 1. lefutottam! És ez volt az elsődleges terv. 2 .Tanultam a következőre.:) 3. ami nem öl meg az megerősít.(kemény vagyok, mint a vídia).

Itt szeretném megköszönni, aki drukkolt nekem, feleségemnek Ídinek aki elviselt és le is jött barátaimmal drukkolni, Lehel utcában a friss-vizes-lavóros-családnak és a cél körüli pozítív energiákkal bombázó hölgynek.