Gondoltam, ideje volna megmoccanni. Most már tényleg. Így ma fogtam egyik porontyot, és elmentünk futkározni. Csak kíváncsiságból, tudok e még futni 8)

Végülis ment, csak pakoltam a lábaim, aztán így összeállt a dolog lépésenként. Nem mondom, hogy könnyű menet volt, az első 300 méteren már fájt a vádlim, levegőm abszolút nem volt, porontynak is szúrt az oldala, így inkább csak itt keringtünk a környéken, körbe-körbe. Nem is lett nagy táv, 2.5kili,15 és fél perc alatt, de így is túlteljesítettem a dolgot, rettegtem tőle, hogy az utca végéig sem fog menni. 

Három éve semmit nem futottam,vagy majdnem semmit. A futósruhám is elajándékoztam a barátnőmnek. Szóval futás ment a fiókba. De most nem tudom honnan, jött, hogy kellene egy félmara. Innen, a kettő pont öt-ről . Megnéztem, szept 14 a Nike félmara. Ezzel csak két bizonytalan dolog ötlött fel bennem. Innen a 2.5-ről vajh lehetséges e négy hónap alatt 21-re felmenni. És ha igen, ott a másik, hogy a félmara utáni napon éppen világjárni viszem három kisebbik porontyom pár napra. Vajon másnap az ember full K.O, vagy épp nem? 

Aztán arra gondoltam, nem fogok türüppölni ezen. Nincs több rinyálás. Benevezek. Ha a sereghajtó busz szed össze, akkor az szed össze. Ha végigfutom, majd a gépen kipihenem másnap :D