Mindig is akartam vért adni. Kicsi koromban tetszett meg az ötlet, talán még az egyik biológia-órán, amikor a tanárnő mesélt a transzfúzióról, és az általa megmentett életekről.
Amikor betöltöttem a 18-at, elhatároztam hogy vért adok... igen ám ,de "mindig közbejött valami" ,ahogy az szokott lenni :) előszöri is: nemigazán voltam 50 kg, habár ruhástól talán belefértem volna az 50kg felettiek kategóriájába. Másodszor: anyum nem akart engedni,mert hogy mi lesz ha legyengülök? ... végül elmagyaráztam neki,hogy engem nem zavar az esetleges legyengülés,mert a véradás felettéb humánus cselekedet, és megnyugtatna a tudat, hogy a fél liter AB+ vérem jó helyre kerül.
Igen ám,de kisvárosunkban csak alkalom adtán lehet vért adni, azthiszem kéthavonta egyszer... mire erre sor került volna, eljött a nyár, és vele a Sziget fesztivál is.
Belépve a Sziget területére,első tábla amit megláttam: VÉRADÁS ... no nekem sem kellett több, elhatároztam hogy másnap reggel vért adok,ha törik,ha szakad.
Másnap reggel (2 óra alvás után) odatámolyogtam a véradó sátorhoz. Az orvosbácsi csak rámlesett... "nem adhatsz vért,sajnálom. Biztos nem vagy 50 kg..." ... nemtudtam meggyőzni,elküldött..
Na de máásnap (újra 2 óra alvás után), gondoltam hogy próba-szerencse, hátha más doki van ott. Bekukkantok a sátorba, és juhuu, egy orvosnéni vizsgálja az elszánt véradókat. Beállok a sorba, 50 kiló behazud, semmi egészségügyi probléma, vérnyomásom rendben, megszúrják az ujjam, megállapítják a vércsoportom, és elküldenek a véradó-karossszék felé. Odajön a nővérke,fertőtleniti a kezem..."ööö.. nem ülhetnék le, mert eléggé szédülök".........
Arra keltem hogy pofozgatnak "hogy hivnak? látsz minket?"... nem hittem el hogy lehet ilyen pechcem :D hogy még belém sem szúrták a tűt és már elájultam... Szép lassan megittam a glükózos vizet,kaptam egy igazolványt hogy legalább egy évig nepróbálkozzak véradással... és csalódottan visszakullogtam a sátracskámba.
Azóta eltelt több mint egy év. Tegnap volt véradás az egyetemen, újra elszántan nekiindultam.. VOLNA, de reggel rájöttem hogy újra füstbe megy a tervem, bizonyos női dolgok miatt:)
Lassan 20 éves vagyok,és még mindig nem adtam vért... de már egyszer összejön,remélem :)
Pont így vagyok én is, még sosem tudtam vért adni az 50kg-os határ miatt.