No, úgy döntöttem, hogy megirogatom rövidke élményeimet az első Balatonman Ironman versenyen, mely Balatonfüreden került megrendezésre.

Megérkezéskor megkerestük a versenyszervezést és fél órával a magyar nyelvű tájékoztató előtt elég kis létszámú versenyzőt találtunk. A görög falura emlékeztető helyszín kellemes volt és még egy welcome drinket is kaptunk regisztrálás után a kísérőmmel. :) Kedvesek, figyelmesek és segítőkészek voltak. Rövid technikai értekezlet után kérdésekre is válaszoltak, úgy tűnt teljes felkészültséggel. Összejöttek a versenyzők és jobbnál jobb gépeket láttunk. A rajtcsomagban két kulacs, prospektusok és természetesen chip, gumi és zacskók a kerós és futós cuccoknak. Leadtuk a futócuccokat és mire visszaértünk már az állófogadásra váró kb. 40 m-es sorral találkoztunk. Igen kellemes kaják voltak a svédasztalon, de mire odaértünk - közbenjárásomra gyorsították a kiszolgálást - sajnos nem maradt csak kagyló és kínai sült tészta, így csüggedten távozunk.... :(

Balatonalmádiba átmentünk a szállásunkra, ahol kellemes fogadtatásban volt részünk, faházban megpihentünk és nyugis pihenés, italhűtés, előkészületek, szunya.

Rajthelyszínen kerékpárdepózás, odakészítése a kerós cuccoknak. Nagy csodálkozások, hogy egyéniben ilyen géppel hogyan is képzelem. Én pedig csodálkoztam, hogy másoknak mire telik... Láttam Trek Triathlon gépet, de látszik, hogy nem a csórók sportja a triatlon... :(

Nagy gondolkodások kezdődtek, hogy vegyek-e neoprén ruhát v. inkább ússzak a bőrömben... végül úgy döntöttem, hogy mivel nem próbáltam még neoprént és csak 22 fokos a víz, maradok az úszógatyómban és élvezem a vizet. Elsőre kicsit hűvös volt a víz, mert felkavarták, de egy km után kellemes. Sajnos a tévés közvetítés miatt majdnem fél órát csúszott a rajt, de legalább melegedett a víz és a levegő. Kellemes úszás után kivánszorogtam a vízből. Sajnos szinte senki nem bíztatott a parton és főleg nem segített átöltözni, ami jólesett volna.Időről annyit, hogy az első ironman 1.09-es időhöz képest 1.17 lett, de elégedett vagyok, mert nem úsztam sokat.

Még a segítőmet sem engedték be... :( A kerékpár eleje nagyon rossz volt, mert a fenekemet nagyon éreztem az úszás után, ami még rosszabb volt, hogy rögtön emelkedővel kezdődött. Enyhe 4-5 km, majd 8%-os 2 km-es vánszorgás. Ekkor gondolkodtam, hogy most kellene feladni v. az első kör után..... nagy halál, főleg hogy az Alföldön kevés hegy van és állóképességben, felkészültségben sem voltam túl jó. Hm, fejben nagyon kellett dolgozni és minden körben 2-3 alkalommal megtoltam a gépet, amit először csak néztek a többiek, majd azért voltak csatlakozók. Az első frissítőponton volt víz, izo, banán, energiagél, energiacsoki, Mgfolyadék. Kedvesek voltak, de nem volt túl hideg a frissítés... :( Ahogy fogyott a táv, úgy hűlt a frissítőpontokon az italok hőmérséklete. A végén még hideg kóla is volt. Nagy nehezen megoldottam szintidő előtt fél órával a tekerést, de NAGYON nem volt egyszerű. Ennek oka főként az edzetlenség és a fékváltókar hiánya. Időről annyit, hogy az első kör 1 óra 11 perc, a vége pedig 1. 30 körüli lett. Összességében 8.33 körül lett.

Fél hét körül kezdtem futni, amivel úgy voltam, hogy már a neheze megvan és végre futhatok, ennél rosszabb már nem lehet. Hm, nem is lett - nagyon bíztam a futásomban. Sajnos nem sok erőm maradt a tempós és folyamatos futásra. Átmozgattam magam néhány körben, de erőm nem volt hozzá, így sokat belesétáltam. A párom lelkesített és örültem, hogy a frissítőponton kérdezték: Csak nem pályabejárás az UB-ra? :) Később szereztek kakaóscsigát is: Mondták, hogy csak dupla ironman-eknek.... :) Melengette az egómat és segítette a sebességemet. Az első 4-5 km után nagy szenvedés volt a következő 7-8 kör, de a vége már viszonylag tempós futás, mert a párom futott velem és csak közel volt a vég(e). Végül úgy 23 óra körül beértem. Nem volt életem legkellemesebb ironman-je. 

Beértünk és számítottam egy kis hideg frissítőre, főtt gulyásra, amit ígértek. Az ital meleg volt a gulyás meg elfogyott... :( Hát, majdnem elsírtam magam.... :( Nem erre készültem. Muki, a szervező kedves volt és kaptam érmet - de sajnos M-es méretű póló nem volt. Holnapra ígérték, de nagy küzdelmemre másnap is csak L-est sikerült kapni. Talán kicsit nagyobb odafigyelést megérdemelt volna az a kb. 20 egyéni Ironman.

A végén az eredményhirdetésen is "csak" kihívtak minket az oklevélért és legalább egy fotó erejéig ott maradhattunk volna. De sem valami motiváló zene, sem fotó... A csapatok és a rövidebb távot teljesítők nagyobb elismerést kaptak.... értem én, hogy ahol a pénz, ott a figyelem.... de csak egy Ironman, nemde?

Eredményhirdetés után nagyon bőséges és szervezettebb svédasztalos ebéd, torta, stb. 

Összességében a felkészültségemnek és a kerékpáros pályának megfelelő lett az időm. Sok energiát kivett a verseny, de kellemes volt. A szponzorok tényleg sok és jó frissítést adtak, bár több jég kellett volna a frissítőpontokra és egy kis aszalt gyümölcs, dinnye még jólesett volna.

Gratulálok a szervezőknek és bízom benne, hogy a gyermekbetegségeket sikerül a II. Balatonman versenyre kiheverni. Sok energiát nekik!