Az úszó világrekordok története
A Nemzetközi Úszószövetséget 1908-ban alapították Londonban. Az első úszó világrekordokat később ebben az évben hitelesítették. A Pekingi Olimpián száz éves évfordulóhoz érkeznek az úszó világrekordok. íme egy áttekintés az úszó világcsúcsok történetéről, a leghíresebb úszókról és rekordjaikról.
A kezdetekkor, 1908-ban, a 800 méternél rövidebb távokon a világrekordokat bármely, 25 yardnál (22.86 méter) hosszabb medencében meg lehetett úszni, és a táv közben is lehetett világcsúcsot felállítani. Ennek eredményeként a legtöbb világcsúcs eredetileg kis medencékben született.
Érdekességek az 50 m medencében úszott világcsúcsokról (1957-2007)
- 50 év alatt összesen 1130 csúcs született, ebből 596 férfi és 534 női.
- A legtöbb világcsúcs, 350db, gyorsúszásban született.
- Ahol a legtöbb világcsúcsot úszták: Los Angeles (USA), 75db
- Mikor a legtöbb világcsúcsot úszták: 1976, 61db (29 ffi, 32 női)
- Mikor a legkevesebb világcsúcsot úszták:1993, 1db
- Mikor nem született női világcsúcs: 1989, 1990, 1993 és 1995
- A versenyszám, amiben a legtöbb férfi világcsúcs született: 100m mell, 50db
- A versenyszám, amiben a legtöbb női világcsúcs született: 200m mell, 43db
- Legrégebbi fenálló világcsúcs: Egerszegi Krisztina: 2:06.62, 200m hát, 1991 augusztus 25-én úszta Athénban.
A dán Ranghild Hveger nevéhez összesen 42 világcsúcs fűződik: 100 yard, 100 m, 200 m, 220 y, 300 y, 300 m, 400 m, 440 y, 500 y. 500 m, 880 y, 1000 y, 1000 m, 1760 y, 200 m és 400 m hát, melyeket 1936-42 között állított fel. A dán úszónő olimpiai ezüstérmet nyert 1936-ban 15 évesen, majd 3 aranyat 1938-ban az EB-n, és még 1948-ban is sikerült egy 5. helyet szereznie 400m gyorson.
A rekordok száma 1948-tól kezdve csökkent, ekkor ugyanis a ritkán úszott 300 y, 300 m, 1000 y, 1000 m gyors, 400 m hát, 400 m mell és 500 m mell számokat kivették a hivatalos világcsúccsal rendelkező számok közül. Ezt követően 1952-ben kihúzták az 500 y és az 500 m gyorsot, a 150 y hátat és a 3x100 vegyes váltót is. Majd 1953-ban elfogadták negyedik hivatalos úszásnemként a pillangót.
A FINA 1952-es kongresszusán javasolta az USA és Japán, hogy tartsanak nyilván külön világrekordokat rövid (25m) és normál pályán (50m). Ezt azonban a koncresszus ellenezte, éstovábbi 4 évre volt még szükség, hogy a FINA tisztázza a helyzetet, eltörölve az összes rövid pályán úszott világcsúcsot.
Amikor a mellúszást felvették az olimpiai sportágak közé 1956-ban, az első úszó, Masaru Furukawa (JPN) a 200 méteres táv legnagyobb részét a víz alatt úszva tette meg. Így sikerült megdöntenie 200 m világcsúcsát kétszer is 1954 április 10-én. De ennél is emlékezetesebb nap volt az úszás történetében 1955 október 1-e, amikor Furukawa 4 világcsúcsot állított fel egy délután. Úgy úszott csúcsot 200m-en és 220 yardon (2:31.0 és 2:31.9), hogy első lélegzetét 25 méternél, második levegőjét pedig valamivel 50 méter előtt vette. Majd csúcsot úszott 100 yardon és 100 méteren is (1:01.4 és 1:08.2), ezeken a távokon összesen 5 levegővel ment végig. Ezeket a csúcsokat 25 méteres medencében úszta, de 1955-ben felállított egy normál pályás világcsúcsot is, amikor a 200 métert 50m-es medencében 2:33.7 alatt tette meg. Ezt a csúcsot csak hat évvel később tudta megdönteni az amerikai Chet Jastremski (USA), immár a felszínen úszva. Az 1956-os olimpiát követően azután a FINA megtiltotta a víz alatti mellúszást, ezzel véget vetve a japán úszó dominanciájának.
1953 előtt a német Herbert Klein tartotta a 200m mell világcsúcsát (2:27.3), amit 1951-ben egy 25 méteres medencében úszott, a kor szokásának megfelelően, mell lábtempóval és pillangó kartempóval. Azután, amikor a mellúszás külön számmá vált, Klein ezt az úszásnemet választotta, és nagyon jó ereményeket ért el. Az 1956-os olimpián megnyerte ugyan a saját futamát, de kizárták a versenyből szabálytalan úszóstílus miatt. Nem ő volt az egyetlen aki így járt, összesen öt mellúszót zártak ki a 21 fős mezőnyből hasonló indokokkal a versenybírók. Ezzel a kizárással véget is ért Klein úszókarrierje.
A hagyományos brit távok (100, 200, 400 yard és a mérföld) 1957 május 1-vel szűntek meg, és az 1968-as olimpiai alatt a FINA eltötölte az összes, yardban mért távon felállított világcsúcsot. 1969-ben megszületett annak a 31 versenyszámnak a végleges listája, melyekben 50 m medencében világcsúcsot lehet úszni (16 férfi és 15 női szám).
1972-ben vezették be a világcsúcsidők századmásodperc pontossággal való nyilvántartását.
Az egyes versenyszámok szabályai is jelentős változásokon mentek át az évek során, melyek javították a világcsúcs időket is. 1964 utántól a gyorsúszás fordulásánál nem kellett már kézel érinteni a medence falát. A mellúszás szabályai többször is változtak az évek során, legutóbb például úgy, hogy engedélyeztek egy lefelé irányuló delfinezős lábtempót a rajt és a fordulók utáni. A hátúszás fordulójának szabályait 1991-ben változtatták meg, engedélyezve, egy, a gyorsúszás fordulójához hasonló technikát.
A rövidpályás rekordokat 1991 március 3-án vezették be ismét. Azóta 275 rövidpályás világcsúcs született, 152 férfi és 123 női.
A legek
- A legtöbb világcsúcsot (26 db) 50 méteres medencében az amerikai Mark Spitz úszta, 1967-72 között, 100, 200, 400 gyorson, valamint 100 és 200 pillangón.
- A legfiatalabb világcsúcsot úszó versenyző 12 éves volt: Karen Muir (RSA) 1965-ben 1:08.7-et úszott 110 yard háton.
- A legidősebb pedig Alexander Popov (RUS) volt, aki 29 évesen úszott 21.64-et 50m gyorson, 2000-ben.
- A legrövidebb ideig fennálló világcsúcs egyik elődöntő futamról a másikra dőlt meg: a 2003-as vb-n Barcelonában 100m pillangón a férfiak versenyében előbb az ukrán Andriy Serdinov (51.76) majd Michael Phelps (51.47) úszott új rekordot, majd másnap a döntőben az amerikai Ian Crocker (50.98) is. Így mindhárom dobogós új világcsúcsot úszott abban a két napban, amíg versenyszámuk futamai lezajlottak.
Legtöbb egyéni világcsúcsot úszott 50m medencében:
Férfiak
1 Mark Spitz (USA) 26 (1967-1972)
2 Michael Phelps (USA) 20 (2001-2007)
3 Roland Matthes (GDR) 18 (1967-1972)
Nők
1 Kornelia Ender (GDR) 23 (1973-1976)
2 Debbie Meyer (USA) 15 (1967-1970)
3 Dawn Fraser (AUS) 11 (1958-1964)
3 Penny Heyns (RSA) 11 (1996-1999)
3 Inge De Bruijn (NED) 11 (2000)
3 Ulrike Richter (GDR) 11 (1973-1976)
3 Shane Gould (AUS) 11 (1971-1972)
A legtöbb 50m-es medencében úszott világcsúcs amerikai úszók nevéhez fűződik, összesen 519 darab. Az NDK úszói 162, az ausztrálok összesen 153 rekordot úsztak eddig.
Forrás: http://www.fina.org/; http://iaingraham.files.wordpress.com/; http://www.elmundo.es/
Hasonló cikkek
FINA: Megválasztották az évtized legjobb úszóit és vizilabdázóit
Úszás - Jövő évtől minden távon két világcsúcs?
Úszás: Világrekordok jóváhagyás nélküli úszódresszekben
Pekingi Olimpia: Phelps sporttörténeti rekordok megdöntésére készül
1 hozzászólás
Még több címke
Ironman edzésterv kezdőknek: 9-20. hét 1
Első 5 kilométerem 498
Első 5 kilométerem 498
Első 5 kilométerem 498