84. Kassai Béke Marathon
Kissé rendhagyó verseny bemutatás következik, melyben elmeséljük a város és a verseny történetének magyar vonatkozásait, és elmélkedünk kicsit azon, milyen jó, hogy Kassán tényleg örömünnep a maraton. Olvassátok és kapjatok ti is kedvet egy futáshoz Európa legrégebbi maratoni versenyén! :o)
A város
Kassa ott fekszik, ahol a Hernád folyó elhagyja a festői erdős völgyet és a széles síkságra folyik. Az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 234 969 fő, ebből 8 940 magyar (3,8%) (2006). A város a gazdag és dicső múlttal rendelkező városok közé tartozik, a város első írásos emléke 1230-ból való. Kassa ebben „Villa Cassa"-ként szerepel.
A város rövid történelme
A település ősidők óta lakott hely, ahol 13. században hospesek telepedtek le. A várost először 1230-ban, erődítményeit 1312-ben említik, amikor Károly Róbert vezére, Görgey Jordán ostrom alá veszi a Csák Máté-párti várost. 1347-től szabad királyi város.
1374-ben Nagy Lajos király országgyűlést tart itt, melyen a rendek elismerik a leányági örökösödést. 1441-ben sikertelenül ostromolta Perényi Miklós, majd I. Ulászló is. 1449-ben a város alatt verte meg Giskra cseh serege Székely Tamás magyar seregét, a csatában Székely is elesett. 1491-ben Albert lengyel herceg fél évig ostromolta eredménytelenül. 1526-ban I. Ferdinándnak meghódolt, 1536-ban Szapolyai János foglalta el, de 1551-ben ismét Ferdinándé. 1604-ben Bocskai szállta meg, innen szólította fel a nemességet az alkotmány és a vallásszabadság védelmére. Basta sikertelenül ostromolta, de 1606-ban ismét a királyé lett. 1606. december 29-én itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el. Hívei azt gondolták, hogy megmérgezték.
1619. szeptember 5-én Bethlen Gábor foglalta el, innen adta ki kiáltványát, itt tartotta esküvőjét 1625. március 2-án Brandenburgi Katalinnal. 1644. január 18-án itt kiáltják ki a rendek I. Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. 1657-ben a jezsuiták főiskolát és nyomdát alapítottak itt. Az 1670-es években többször eredménytelenül ostromolták a kurucok. 1677. november 26-án a császáriak a lázadó várost elfoglalva a vezetőket kegyetlenül kivégezték. A császáriak a várostól délre 1670 és 1676 között ötszögű citadellát építettek, melyet Thököly 1682-ben elfoglalt, majd 1685. október 25-én Caprara generális foglalta vissza. 1596 és 1700 között az egri püspök székhelye volt. 1703-ban Rákóczinak hódolt, 1706-ban Rabutin sikertelenül ostromolta, végül 1711. április 27-én foglalták el a császáriak. 1713-ban lebontották a citadellát, nyoma sem maradt.
1788-ban itt jelent meg az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum. 1802-től püspöki székhely. A városfalak a 18. század végétől 1856-ig fokozatosan lebontásra kerültek, csak a Hóhér-bástya és kisebb falszakaszok maradtak. 1848. december 8-án és 1849. január 4-én is közelében verte meg Schlik tábornok a magyar honvédsereget (kassai ütközet). 1849. február 15-én vonultak be a honvédek a városba, de június 24-én az oroszok megszállták.
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44.211 lakosából 33.350 magyar, 6.547 szlovák, 3.189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a csehek, 1919 nyarán a magyar Vörös Hadsereg foglalta vissza, majd a Vyx-jegyzék értelmében kiürítette. 1920. június 4-én trianoni békeszerződéssel hivatalosan is Csehszlovákiához került. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át.
1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. 1941. június 26-án bombatámadás érte, melynek következtében Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. 1944-ben foglalta el a szovjet hadsereg, ekkor újra Csehszlovákia része lett. 1945. április 4-én itt hirdette meg Beneš elnök a hírhedt kassai kormányprogramot.
A marathonról
Európa legrégebbi és legtekintélyesebb maratoni versenyének megálmodója és kezdeményezője Vojtech Bukovsk volt, aki 1924-ben a párizsi olimpiára látogatott, ahol a maratoni versenyszám szépsége és hangulata olyannyira megihlette, hogy elhatározta, maratoni versenyt fog szervezni hazájában, Csehszlovákiában. Néhány hónappal később, október 28-án Kassán vált valóra az álom: útjára indult az első maratoni 17 fős mezőnye. Hazai versenyző, Karol Halla győzött az első versenyen 3:01:35 mp-es idővel. Már a következő évben, 1925-ben Király Pál révén megszületett az első magyar győzelem. A maratoni futás első magyar bajnoka 2:42 percen belüli idővel (2:41:55) ért a célba, ez az idő a '20-as években kimagaslóan jó időeredménynek számított. Hat évvel később a későbbi olimpiai bajnok, az argentín Juan Carlos Zabala futott, 2:33:19-cel új útvonalcsúcsot, amit csak húsz évvel később tudott megdönteni egy svéd versenyző, Gösta Leandersson.
A kassai maraton 75 éves történetének a legsikeresebb magyar résztvevője Galambos József, aki négyszer állhatott a győzelmi dobogó legmagasabb fokára. A kisvárdai futó a legjobb idővel, 2:43:14 mp-cel 1932-ben nyert. A Kassai Újság riporterének kérdésére a háromszoros győztes a szervezőket és versenytársait dícsérve, szerényen válaszolt: "Pályafutásom alatt sok versenyen vettem részt, de a legemlékezetesebb számomra nem Berlin vagy Athén, nem Riga, Amszterdam vagy Torinó, hanem a kassai nemzetközi maraton. Ezen a versenyen gyűlik össze a legerősebb mezőny. Találkozhattam Európa legkiválóbb futóival és tanulhattam tőlük. Kassán megtapasztalhattam azt is, hogy miként kell megszervezni egy nagy nemzetközi sporteseményt." A világháború árnyékában (1938-ban és 1940-ben nem rendezték meg a versenyt) nyert két bajnoki címet Kiss József (MTK, UTE), majd egy-egy bajnoki címet nyert Gyimesi József, (BBTE) 1941-ben, Kiss Géza (MOVE Rákoskerti Társadalmi és Sport Egyesület) '43-ban és Kővári Rezső (Testvériség SE) '44-ben. Gáll Lajos, a Kolozsvári AC színeiben indult és lett harmadik helyezett két alkalommal is.
Újabb történelmi korszakváltás után, 1951-ben a verseny felvette a "Békemaraton" nevet. 1959-ben Szergej Popov Európa-bajnok új útvonalcsúcsot állított fel 2:17:45 mp-es idővel. 1960-ban felavatták a maratoni emlékoszlopot, melynek talapzatába aranybetűkkel vésték be a győztesek nevét. 1961-ben a római olimpiai bajnok Abebe Bikila, '63-ban pedig Leonard Edelen amerikai világranglistavezető győzött. A kassai maratont ebben az időben a bostoni után a második helyen jegyezték a világon. Az 1966-os év kiemelkedő magyar sikert hozott: 33 év után lett újra magyar győztese a nemzetközi maratonnak, Tóth Gyula , a hétszeres magyar maratoni bajnok győzött 2:19:11 mp-cel, az angol Alder James és a japán Aoky Jutaka előtt. Tóth Gyula jobb időt futott itt, mint a budapesti Európa Bajnokságon győztes brit Hogan! A vert mezőnyben voltak a legjobb szovjet, etióp, német, finn és japán futók!
A kassai ősz 1968-ban a "prágai tavasz" jegyében köszöntött be. Az országban a Varsói Szerződés csapatai állomásoztak, a maratoni versenyről hiányoztak a külföldi futók. De három évre rá, 1971-ben már újra teljes a mezőny Kassán és teljes a magyar siker is: kemény küzdelemben Tóth Gyula másodszor is bajnoki címet nyert! Záporesőt követően, meleg, párás időben déli egy órakor rajtolt el a mezőny. A skandináv futóknak nem nagyon tetszett a klíma, csak a finn Hakkarainen volt képes tartani a magyar bajnok iramát. A szovjetek 35 km után szakadtak le, az ír futó a hajrában jött fel harmadiknak. 1. Tóth Gyula 2:21:43, 2. Hakkarainen 2:22:04, 3. Daimond 2:22:59.
Magyar utoljára 1982-ben, Sinkó György személyében győzött 2.18:48-as idővel.
Férfiak eddig 81 alkalommal álltak rajthoz, ebből a magyarok 14-szer állhattak a dobogó legmagasabb csúcsára, míg a pályacsúcsot a lengyel Adam Dobrzynski tartja 2:12:35 (2004) idővel.
A szebbik nem képviselői hivatalosan 1980-tól állhattak rajthoz, sajnos magyar győzelem eddig még nem született. Az elmúlt két évtized legsikeresebb női versenyzője a német Christa Vahlensieck, aki '81-88 között öt alkalommal győzött! A pályacsúcsot 1989-ben elért 2:31:28-es idejével a csehszlovák Alena Peterková tartja. Ebben az évben változtatták meg a szervezők a verseny útvonalát, amely korábban dél felé, Abaújszinna határáig és onnan vissza a kassai Jednota stadionig, ettől az évtől kezdve viszont végig a városon belül vezetett.
Szlovákia újbóli önállósulását követően Kassa történelmi belvárosa megújult, a hajdani Lenin út sétáló utcává változott (Hlavna st.), a futók útvonala díszes polgárházak, zenélő szökőkutak és műemlék templomok között kanyarog. A pálya két félmaratoni körből áll, így a marathonnal párhuzamosan megrendezett félmaratonisták is együtt élvezhetik azt a fantasztikus szurkolást, amit a helyi polgárok már évtizedek óta űznek. A verseny napján szinte megáll az élet, leáll a forgalom és a tömegközlekedés, a kordon mentén szorong a város apraja nagyja.
Kassán a marathon napja ünnepnap. Bár így lenne mindenhol!
(Kán 2007-es beszámolóját a Kassai Marathonról itt olvashatod el.)
Forrás: www.kosice.sk, www.wikipedia.hu, www.kosicemarathon.com, Spuri folyóirat 1996
Hasonló cikkek
Ultrafutás - Bogár János ismét a dobogó legfelső fokán
Végleges a Boston Maraton elit mezőnye
Az elmaradt New York Maraton rendezői további türelmet kérnek
A világ legcéltalanabb futóversenye
5 hozzászólás
Nem, nem sztrapacska volt, hanem olyan olaszos-paradicsomos színes tészta (piros-fehér-zöld!!!) és gomás masnis-tészta. Igen ízletesek és sokat adtak. Sztrapacska az maradt az ünneplő vacsorára. :-) De attól még eljöhetsz ám jövőre!
Toltam. :-)
Még több címke
Ironman edzésterv kezdőknek: 9-20. hét 1
Első 5 kilométerem 498
Első 5 kilométerem 498
Első 5 kilométerem 498
Az biztos: élmény ez a verseny!