Edzésleírás
Brüsszel Marathon. A rajtzónában a 3:15-ös iramfutók mellé állok, hiszen ezt az időt tűztem ki titkos tervnek. A rajtpisztoly eldördülésekor majdnem szívrohamot kapok, olyan váratlanul ér, de a sokkból felébredve nekilódulok én is. Az elején rögtön telibe vág minket a szembeszél. Próbálok bebújni az iramfutók köré gyűlt csoport mögé. Már az első kilinél érzem, hogy ez a tempo nem egy sétagalopp. Itt aztán kell tolni a bringát. Az 1. km-es táblánál nyomok egy részidőt, majd a szívemhez kapok: 5:24 (???). Nemáááá... Ennyire nem lehetek belassulva, és az iramfutók is itt vannak előttem. A másodiknál megint nyomom a részidőt: 3:28. Így már rendben van! A továbbiakban az egész út során a vicces belgák arra rakták a kilométerjelzőtáblákat, ami éppen az út mellett volt, legyen az 800, vagy 1200 méterre. Lehet, hogy néhányat a mozgó járókelők kezébe is adtak. Innentől inkább nagyobb egységekben számolok, keresem az inspiráló etapokat. Kiszámolom, hogy 46 percenként akarok 10 km-t, illetve 13 km-t akarok óránként futni. Az első 8 km-en kicsit szenvedek, de tartom a tempót. Jobban örülnék, ha lazábban tudnám tenni a lábaimat, de ez a tempó valahogy már nem engedi. A pálya is jó szivatós. Az egész maraton alatt legalább nyolcszor másztunk meg a Nyugati térihez hasonló felüljárót, vagy aluljárót. 10 kilinél 45:57, majd 13 km-nél 59:45. Tehát meg van az első órában a 13 km. Kicsit hitetlen vagyok, hogy ezt az erőkifejtést én végig fogom bírni. Az iramfutók szép lassan elhúznak tőlem kb. 100 méterre. A városi nyüzsgésből lassan egy ősfás erdei parkba érünk. A szél itt kevésbé érződik és hangulatos is. Közelítek a féltáv chipszőnyegéhez, nyomom a részidőt: 1:37:35. Mint valami svájci óra - dicsérem magam. Féltávnál pont félidő. Csakhogy a nehezebbik fele még hátra van. Az iramfutóktól továbbra is tartom a távolságot. 22-28. km között a dimbes-dombos erdei szakaszon valami csoda folytán új erőre kaptam és viszonylag lazán a fák árnyékában 4:30-as tempót mentem. 30 km-nél 2:18:19 az időm. Még mindig a tervnél vagyok! Jön egy nyílegyenes hosszú emelkedő. Az aljáról úgy tűnik, valahol a hóhatár fölött van a teteje. Látok magam előtt egy fejkendős lányt. Na ezt már csak megfogom itt az emelkedőn. Mire felérek a tetőre lehagyom és közben róla is kiderül, hogy fiú. Mindegy, a lényeg, hogy lehagytam. 35 km környékén balról becsatlakoznak a félmaratoni futók. Ők másfél órával később indultak, így az utolsó 7 km-t együtt tesszük meg. Ez a csatlakozás kifejezetten jól esik, már lélekben éppen készültem, hogy jön a nagy fal, mikor egy fúvószenekar kiséretében fonódott össze a két társaság. Persze hátránya is van, hogy most előzgetnem kell, de ezt most nem bánom. 39 km-nél visszaértünk a rajthelyhez és az időm: 3:00:12. Nem hiszem el! Még mindig a kitűzött egyenletes tempó szerint. Örülök mint majom a farkának és a cél felé vezető lejtőn nyomom mint aki most kezdi a maratont. Látom a 42. km táblát, elkezdek sprintelni, átgázolok néhány előttem bóklászó félmaratonista kisgyereken. Futok 200 métert és sehol a cél. (?) A nyelvem a földig ér, a seggemen is levegőt veszek és még mindig nem látom a végét. A "vicces" belgák az utolsó 200 métert is legalább 400-ra tették. Azért csak beértem a számomra igazán remek 3:14:52-es idővel, szinte teljesen egyforma két félmaratoni részidővel.
Idő | Táv (km) |
Tempó (p/km) |
Seb. (km/h) |
Szint (m) |
Minimum pulzus (bpm) |
Maximum pulzus (bpm) |
Átlag pulzus (bpm) |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
00:00:00 | 42.2 | 00:00 | 0.00 | 0 | 0 | 0 | 0 |
jocccc 5558 napja