A klóros vizű medencék és az asztma
Általánosan elfogadott nézet, hogy a rendszeres sport, különösen az úszás, jótékony hatást fejt ki a légzőszervi betegségekben szenvedőkre, így az asztmásokra is. Egyes újabb kutatások szerint azonban bizonyos esetekben a klóros vízben úszás többet árt, mint használ.
A rendszeres testedzéssel, fizikai erőkifejtéssel a cél a légzőszervi betegségekben szenvedők esetében az állóképesség és a szervezetük ellenálló-képességének javítása, minek következtében a légzésfunkciós értékek is javulnak, azaz egy belégzéssel több oxigénhez jut a szervezet, sőt folyamatos sportolással elérhető az is, hogy szervezet oxigén-kihasználási képessége is javuljon. A szakemberek a sportok közül hagyományosan az úszást tartják a legjobbnak, mert itt nagyon kedvező a betegek számára a légnedvesség és a hőmérséklet. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az úszás hatására a szervezet oxigénfelvétele javul, és az asztmások fizikai teljesítménye növekszik.
Van azonban néhány újabb kutatási eredmény, mely megkérdőjelezi a gyermekek rendszeres, klóros vízben történő úsztatásának pozitív hatását az asztmára. Az Európai Léguti Betegségekkel Foglalkozó Szövetség (European Respiratory Society - ERS) kongresszusán Stockholmban a héten elhangzott előadás szerint nagyobb az esélye az asztma kialakulásának azon gyermekek körében, akik - akár nyitott, akár zárttérben lévő - klórozott vizű medencében rendszeresen úsznak.
Dr Marc Nickmilder és kollégái (Catholic University of Louvain, Brüsszel) tavaly már publikálták kutatási eredményeiket a zárttérben lévő medencékre vonatkozóan. Abban a kutatásban 21 országból 190.000, 13 és 14 éves asztmás gyermek adatait hasonlították össze statisztikai módszerekkel, és mutattak ki összefüggést adott országokban a zárt, klóros vizű medencék száma és a gyermekeknél az asztma kialakulási esélye között.
A belga szakemberek legújabb kutatásaik során már nem statisztikákra támaszkodtak, hanem maguk vizsgáltak meg és kérdeztek ki több mint 800 tanulót, kiknek átlagéletkora 15 év volt. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, a klóros víz kártékony hatása vajon nyitott medencék esetében is kimutatható-e. A gyermekek mindannyian három olyan belga iskola tanulói voltak, ahol rendszeresen úszhattak nyitott medencékben. Az egyik iskolában a víz nem volt klórozott, így ez lett a kontrollcsoport. A kutatók adatokat gyűjtöttek a zárt és nyitott medencékben illetve a klórozott és nem klórozott vízben eltöltött időről, valamint vérvétellel vizsgálták a gyermekek immunoglobulin (IgE) szintjét.
A vizsgálat eredményeként a kutatók azt találták, hogy azon serdülők, akik több mint 500 órát töltöttek nyitott, klóros vizű medencében, háromszor nagyobb eséllyel lettek asztmásak, mint akik sosem úsztak ilyen vízben.
A klórgáz közismert tulajdonsága, hogy irritálja a légutakat, a tüdőt. Az uszodába rendszeresen járó gyermekek körében a medence fertőtlenítésére használt klórtartalmú anyagok expozíciója vélhetőleg károsítja a tüdőt, és fokozza az asztma kialakulásának kockázatát.
Már korábbi vizsgálatok eredményei is utaltak a profi úszók légzési problémái és a sok úszás kapcsolatára, de a nyitott medencében történő uszodai szabadidős úszás és az asztma közötti összefüggés elsőként most fogalmazódott meg. Egy, a témában végzett másik kutatás, melynek eredményeit szintén idén publikálták, kimutatta a klórgáz káros hatásait az úszóedzők és a medenceparton dolgozók esetében is.
Természetesen azt a kutatók is elismerik, hogy több kutatás szükséges a klóros vízben való úszás és a gyerekkori tüdőproblémák kialakulása közötti összefüggések megerősítéséhez, azonban addig is a uszodák klórszintjének csökkentését, vagy esetleg az egyéb fertőtlenítőkre, például a brómra való áttérést javasolják.
Dr. Gömöri Katalin tüdőgyógyász főorvos egy korábbi nyilatkozatában elmondta, szerinte a helyzet nem ilyen rossz. Az uszodák és medencék klóros vize tény, hogy rossz hatással van az asztmásokra. A betegeknek általában javasolják az úszást, mint sportot, mert az javítja a légzést. Azonban, ha a víz klórtartalma túl nagy, illetve a betegek egy része klórallergiás, akkor a helyzet rosszabbodhat. Az asztmáról tudni kell, hogy amennyiben nincs kezelve, akkor állandó gyulladás áll fenn, irritált légúttal - mondja a doktornő.
Ha megfelelően van kezelve, akkor elvileg az uszoda nem jelenthet gondot, hiszen van asztmás olimpiai bajnokunk is. Az uszoda vizének és levegőjének klórtartalma elsősorban azokat érinti, akik klórallergiások, illetve genetikailag hajlamosak a betegségre. Egészséges embernél, egészséges génállománnyal az uszoda klórtartalma nem vált ki asztmát, erre csak akkor van esélye az embernek, ha családi hajlama van a betegségre. Dr. Gömöri Katalin szerint a klór maga nem a kiváltó ok, hanem csak egy irritáló tényező, ami felgyorsítja a betegség kialakulásának folyamatát.
A dolog lényege, hogy az úszás, ami az orvosok szerint is nagyon jó az asztmásoknak, elérhetetlenné válhat a túlzott klórozással, mert a vegyi anyag rosszabbítja a beteg állapotát nem a víz. A tüdőgyógyász főorvos szerint a klór által kiváltott asztma olyan, mint mondjuk a cement-ekcéma, ha az embert állandóan éri és irritálja, beindíthatja a betegség kialakulását.
Forrás: http://www.swimnews.com/News/displayStory.jhtml?id=5581; http://www.cosmosmagazine.com/node/425; http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=35161; http://www.hazipatika.com/; http://www.goswim.tv/; http://www.drra.org/
Hasonló cikkek
World Fit Walk a gyermekkori elhízás ellen - egyelőre az USA-ban
Angol úszóreménység hirtelen halála
Közel 50 ezren sportoltak az EDF DÉMÁSZ Ötpróba keretén belül
Idős korban is érdemes elkezdeni a futást, úszást, kerékpározást
Még több címke
Ironman edzésterv kezdőknek: 9-20. hét 1
Első 5 kilométerem 498
Első 5 kilométerem 498
Első 5 kilométerem 498