Olimpiák érmei

A Pekingi Olimpia közeledtével íme egy kis statisztika és néhány érdekesség olimpiai érmekkel és érmesekkel kapcsolatban.

Az eddigi olimpiákon a legtöbb érmet az USA sportolói nyerték, összesen 2197-et. Ezt a többi ország megközelíteni sem volt képes, sőt, a Szovjetunió (ideszámolva a FÁK által nyert érmeket is) volt az egyetlen másik ország, aminek sikerült 1000 érem fölé kerülnie. Magyarország az eddigi olimpiákon összesen 156 arany, 136 ezüst és 158 bronzérmet nyert, ezzel az összessített érmetáblázaton a 8. helyet foglalja el.

Eddigi összes olimpia összesített éremtáblázata:

Az USA érmeinek számát Athénban is szaporította 102-vel. Második és harmadik helyen Oroszország és Kína végzett. Hazánk ebben az évben 16. lett, 8 arany, 6 ezüst és 3 bronzéremmel.

Athéni éremtáblázat:

És akkor most következzen néhány érdekesség az olimpiai érmekről:

Érem szabályok
Az érmekre vonatkozó szabályokat először 1978-ban fektették le. Ezen szabályok szerint az érmeknek legalább 6 cm átmérőjűnek és 3 mm vastagnak kell lenniük. Az arany- és ezüstérmeknek 92,5%-os tiszta ezüstből kell készülniük, és az aranyéremnek legalább 6 gramm aranyat kell tartalmaznia. Az érmeken szerepelnie kell a sportág nevének, és egy láncon vagy szalagon kell függniük, melyet a versenyző nyakába lehet akasztani.

A Pekingi Olimpia érmei
A Pekingi Olimpia tervét 256 pályázat közül választották ki. Az érem első oldalán az olimpiák görög gyökereire emlékeztető ábrán Nike, a győzelem istennője szerepel és a Panathinaiko Stadion szerepel, ami az 1896-os olimpia fő helyszíne volt. Az érem hátsó oldalán egy jáde füzér, ami a kínai kultúrában a becsület és érték szimbóluma, öleli körbe a Pekingi Olimpia logóját. Mindegyik érem 7 cm átmérőjű, 6mm vastag és kb 140 grammot nyom.

Nem mindig aranyat kaptak
Az első újkori olimpián 1896-ban Athénban a győztesek még ezüstérmet kaptak. Az 1900-as Párizsi Olimpián nem osztottak érmeket, ehelyett a győzteseket értékes műtárgyakkal jutalmazták. 1904-ben St. Louisban volt az első olyan olimpia, ahol a győztesesek jutalma aranyérem volt.

Ezüst-bronz érem
1936-ban a rúdugrásban az amerikai Earle Meadows 4.35-ös eredménnyel győzött. A második és harmadik helyért viszont több mint öt órás küzdelmet folytatott két japán atléta, Shuhei Nishida és Sueo Oe. Végül este 9-kor a bírók lezárták a versenyt, és utasították a japán csapatot, hogy döntse el az érmek sorsát. A csapat döntése nyomán az ezüstérmet Nishida kapta, aki első próbálkozásra vitte át a 4.25-öt, a bronzérmet pedig Oe, aki második próbálkozásra ugrotta át ugyanezt a magasságot. Miután hazatértek Japánba, a két atléta nem nyugodott bele a döntésbe, félbevágták érmeiket, és egy-egy felet elcseréltek egymással, így mindkettőjüknek egy-egy ezüst-bronz érme lett. Később ezeket az érmeket csak úgy emlegették, a "Barátság érmei", és a történet bekerült az olimpiai legendák közé.

Könnyű győzelem
A skót Wyndham Halswelle aratta talán a legellentmondásosabb 400 méteres győzelmet az olimpiák történetében. 1908-ban ő került be a szám döntőjébe a leggyorsabb idővel, ami akkor új olimpiai rekord is volt egyben (48.4). A döntőben három amerikai futóval kellett megküzdenie. A célegyenesbe érkezve Halswelle és John C. Carpenter próbálta befogni az akkor még első helyen futó William Robbins. Eközben az egyik versenybíró szabálytalan akadályoztatást kiáltott, mert szerinte Carpenter feltartotta Halswelle-t. Míg ezt az akkori amerikai versenyszabályok megengedték, a brit szabályok szerint tilos volt. Így a Carpenter győzelmével zárult döntő eredményét semmisnek nyilvánították és a döntőt újra futtatták. Ekkor viszont a három amerikai futó, tiltakozásul a döntés ellen, nem állt rajthoz. Így Halswelle egyedül futotta körbe a pályát és kapta meg az aranyérmet.

Egy balkezes magyar arany
És végül egy magyar érdekesség: Takács Károly katonatisztként 1938-ban már remek jobbkezes céllövő volt, amikor egy hadgyakorlaton szétzúzta jobb kézfejét. Nem adta fel, megtanult bal kézzel lőni és később így érte el eredményeit: 1939-ben már tagja volt a világbajnoki címet szerzett magyar sportpisztoly csapatnak, majd a következő két olimpián, 1948-ban Londonban és 1952-ben Helsinkiben is olimpiai bajnoki címet szerzett önműködő sportpisztoly kategóriában.

Forrás:
http://www.nbcolympics.com/;
http://www.waseda.jp/student/weekly/english/2007/e138b.html;
http://www.didyouknow.cd/sport/olympics.htm;
http://en.wikipedia.org/